Kiemelt stratégiai együttműködést kötött Magyarország és Törökország abból az alkalomból, hogy a Török Köztársaságban a köztársaság megalakulásának századik évfordulóját ünneplik – és 2023-ban van a századik évfordulója a magyar-török diplomáciai kapcsolatok felvételének is. Recep Tayyip Erdogan török elnök és Orbán Viktor miniszterelnök olyan értékes ajándékokat cseréltek, amilyeneket Egeresi Zoltán Törökország-szakértő szerint nem sokszor látni. Szerinte ez van annyira erős gesztus, hogy Törökországban is hír legyen.
Kiemelt stratégiai együttműködést kötött Magyarország és Törökország, az erről szóló dokumentumot Orbán Viktor miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn írta alá Budapesten. Mint korábban megírtuk: a magyar miniszterelnök egy Magyarországon tenyésztett fekete mént adott át a török elnöknek, aki a lovat a Togg török állami tulajdonú vállalat egy autójával viszonozta. Egeresi Zoltán Törökország-szakértő szerint ezek nem hétköznapi gesztusok, és úgy véli: valószínűleg Törökországban is téma lesz a magyar kormányfőnek ajándékozott autó. Mint elmondta: a török elnök ezzel vélhetően a török ipar eredményességét is demonstrálni akarta, miközben „rendkívül nagyvonalú” gesztusrokról van szó. – Ilyet nem sokszor láttam. Biztos vagyok benne, hogy ez hír lesz Törökországban is – vélekedett Egeresi Zoltán.
A látványos gesztusok aTörökország-szakértő szerint kifejezik, hogy a török külpolitika számára fontos irány a Magyarországgal való együttműködés, annál is inkább, mert így az Európai Unióban, ahol Törökország megítélése nem túl kedvező, mégis van egy állam, ahol barátként tekintenek Törökországra. Egeresi úgy látja, nem meglepő, hogy a két kormányfő azt jelentette be: szorosabbra fűznék az együttműködést, ami azt jelenti, hogy a Magyar–Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács munkáját emelhetik eggyel magasabb szintre, ami az elemző szerint közös kormányüléseket jelent majd.
Egeresi kiemelte: a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése már eddig is zajlott, ennek az egyik legfontosabb területe az energetikai együttműködés bővítése – az augusztusi bejelentés, miszerint az MVM közel 300 millió köbméter földgáz vásárlásáról állapodott meg a BOTAS török földgáz nagykereskedővel, jelentős lépés volt ezen a téren. – Valószínűleg ennek részleteivel kapcsolatban is egyeztettek ma Budapesten, ahová eljött az elnök és más kormánytagok mellett a török energetikai miniszter is – mondta a szakértő. Egeresi szerint a hadiipari együttműködés bővítése is célja lehet a két ország vezetésének. Emlékeztetett: Magyarország már korábban is vásárolt Törökországtól páncélozott járműveket.
Egeresi hozzátette: a száz éves évorduló jó alkalmat szolgáltathat a hétfőihez hasonló diplomáciai gesztusokra, mert a török-magyar kapcsolatok száz évvel ezelőtt virágkorukat élték. A Magyar Királyság volt az első ország, amellyel az 1923 őszén megalakult köztársaság barátsági szerződést kötött, már 1923 decemberében. A magyar szakemberek, például mérnökök pedig jelentős szerepet kaptak az atatürki Törökország építésében.
Ismert, hogy Törökország továbbra sem adott zöld utat Svédország Nato-csatlakozásának, arról az Észak-atlanti Szövetség tagállamai közül már csak a török és a magyar parlamentnek kell határoznia, Magyarország azonban – Törökországot követve – kivár a kérdésben. Erdogan török elnök egyébként már korábban egyértelművé tette, hogy Törökország amerikai F-16-os vadászrepülőgépekért és modern felszerelésekért cserébe hajlandó csak véglegesen hozzájárulni Svédország NATO-csatlakozásához. Az államfő már elküldte a svéd NATO-csatlakozást jóváhagyó törvényjavaslatot a török parlamentnek ratifikálásra, ám a döntés még nem született meg.
