Órákkal a magyar jogállamiságról szóló újabb európai parlamenti vita előtt Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője egy sajtótájékoztatón már felsorolta, hogy milyen kritikákat fognak megfogalmazni a magyar kormánnyal szemben. A képviselő szerint az igazságszolgáltatás függetlensége, a CEU működési körülményei, a tudományos kutatás szabadsága, a sajtószabadság ésa magyarországi művészeti szabadság korlátozása miatt állítják majd a szőnyeg szélére az Orbán-rezsimet.
És valóban: szinte pontosan ezek a témák kerültek elő abban a vitában, amelyet azért rendeztek, hogy a képviselők képet kapjanak a Magyarországgal szemben folyó 7-es cikkely szerinti eljárás állásáról. Vera Jourova, az Európai Bizottság jogállamiságért felelős tagja fel is sorolta a Deutsch által előrevetített témákat, de az uniós tisztségviselő hangsúlyozta, hogy a Sargentini-jelentés óta csak romlott a magyar helyzet.
Talán nem meglepő módon a néppárti vezérszónok, a máltai Roberta Metsola nem védte meg a magyar kormányt, ő is azt hangsúlyozta, hogy a jogállamiságot minden körülmények között védelmezni kell, mert ez az európai emberek érdeke. Sokkal keményebben fogalmazott a liberális Megújuló Európa képviselője, Ramona Strugariu. A román politikus a magyar miniszterelnöknek intézte szavait: „A gyűlölet, a dezinformáció és a manipuláció birodalmát építik ki az európai pénzek felhasználásával, Orbán úr, ön egy szégyen!” Sylwia Spurek a szocialisták nevében azt vetette fel, és ehhez többen is csatlakoztak, hogy ha pusztán bírálattal nem lehet hatni a magyar kormányra, ezért az uniós kifizetéseket hozzá kell kötni a jogállamiság teljesítéséhez.
A magyar kormányt EU-szkeptikus és populista politikusokon kívül természetesen a fideszesek vették védelmükbe. Járóka Lívia például kifejtette, hogy Magyarország zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben. A jelenlévő ellenzéki képviselők pedig szerinte abból a baloldali sajtóból tájékozódnak, amelyet a magyar kormány állítólag elnyom. Felrótta azt is, hogy a Magyarországot bíráló politikusok nem foglalkoznak azzal a 160 oldalas szöveggel, amelyben tételesen cáfolják a bírálatokat.
Donáth Anna, a Momentum politikusa arról beszélt, hogy az EU eddig nem tett valós lépéseket az uniós pénzek magyarországi ellopása ellen. Szerinte Orbán Viktor az EU tehetetlenségét bátorításnak veszi, ezért arra van szükség, hogy az unió tegye világossá: a jogok megsértése elkerülhetetlenül büntetéshez vezet. Hidvéghi Balázs (Fidesz) azt mondta, a magyar szólásszabadság él és virul és kifejezetten sokszínű a sajtó. Szerinte a politikai vita a bevándorlásról és a keresztény Európa védelméről szól.
Sok képviselő felvetette, hogy kell egy olyan jogállami mechanizmus, amely egyszerűbben és jobban működik, mint a hetes cikkelyes eljárás. Didier Reynders igazságügyi EU-biztos ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy már dolgoznak egy új jogállamisági mechanizmuson, amely minden tagállamra érvényes lesz és kezeli a rendszerszintű problémákat. Példának hozta fel a bíróságok függetlenségét vagy a média sokszínűségének biztosítását. Ezzel kapcsolatban Győri Enikő (Fidesz) az eddigi kormányállásponttal ellentétes kijelentést tett és azt mondta: „Ha mindenkire egyformán vonatkozó jogállamisági vizsgálatot kezdeményeznének, abban partnerek lennénk.” Eddig ugyanis azt lehetett hallani, hogy ilyenre nincs szükség, mert a 7-es cikkelyes eljárás megfelelő kereteket nyújt.
Az Európai Parlament csütörtökön állásfoglalásban mondja el véleményét a magyar jogállamiság jelenlegi helyzetéről.
