Néhány óra alatt bejárta a világsajtó tekintélyes részét, hogy az Európai Néppárt elnöksége napirendre veszi a Fidesz kizárását, vagy tagsága felfüggesztését. A téma március 20-án kerül a politikai választmány elé, az eljárás elvileg egyszerű is lehet, akár azon nyomban dönthetnek a küldöttek a javaslatról. Ezt Joseph Daul jelentette be az AFP hírügynökségnek. Eddig 9 országból 12 párt javasolta mindezt, a Néppártnak egyébként 27 országban 49 tagpártja van. Egyelőre nehéz megmondani, hogy mi lehet egy szavazás eredménye, mindenesetre akik a Néppártból eddig elmondták a véleményüket a magyar kormányról és a miniszterelnökről, egyikük sem vette védelmébe, még akkor sem, ha a pártjuk eddig nem kezdeményezte a kizárást.
Bár a néppárti választmány teljesen független az európai parlamenti frakciótól és heterogénebb is nála, érdemes megemlíteni, hogy az EP-ben a Fidesz az utolsó két megmérettetése során kisebbségben maradt. Az egyik az a döntés volt, amikor a 7-es cikkely szerinti eljárás (Sargentini-jelentés) megindításáról kellett dönteni, a másik pedig az, amikor magát a jelentést kellett elfogadni. Az eljárás megindításához néppárti tartózkodó szavazatok kellettek, a jelentés kétharmados elfogadásához pedig már támogatóak. És ebbe már beleállt a legnagyobb tagpárt, a német CDU is. Bőven van kritikusa egyébként a német kereszténydemokraták között Orbán Viktornak, elég megemlíteni például Ingeborg Grasslét, az EP költségvetési ellenőrzési bizottságának elnökét, aki rendszeresen beszél korrupciógyanús magyar közbeszerzésekről, vagy a veterán Elmar Brokot, aki 39 (!!!) éve tagja az EP-nek. És most már Manfred Weber, a Néppárt csúcsjelöltje, frakcióvezetője, a következő Európai Bizottság leendő elnöke is azt mondta, hogy elég volt, a Juncker–Soros-plakát után Orbánnak bocsánatot kell kérni. Weber egyébként már több vörös vonalat is felfestett Orbán elé (például a civilek vagy a CEU ügyében), amelyen aztán a magyar miniszterelnök nagy lendülettel át is gázolt. Ez aztán állandó támadási felületet is jelentett és jelent azóta is Weber kritikusai számára.
Új fejlemény még, hogy a kizárási indítvány kapcsán az EP jelenleg harmadik legnagyobb pártja, az Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetsége bejelentette (tegyük hozzá: ismét), hogy örömmel látnák soraikban a Fideszt. Ennek a frakciónak két fő ereje van: az EU-ból éppen kilépő brit konzervatívok és a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság. A választások után potenciálisan ide számítják még az olasz Ligát, akik a felmérések szerint most 28 széket is nyerhetnek, viszont kizárják az együttműködést a francia Marine Le Pen pártjával, illetve a német Alternatíva Németországnak párttal, mondván, azok szélsőségesek. Tegyük hozzá, van egy olyan terület, ahol a Fidesz és a Jog és Igazságosság nincs azonos hullámhosszon: az oroszokhoz való viszony. A lengyeleknek ugyanis (pártoktól függetlenül) nem szimpatikus, ha valaki túl jóban van Moszkvával.
Akárhogy is, a felméréseken alapuló választási matematika szerint sehogy sem jön össze EU-szkeptikus pártoknak egy blokkoló kisebbség a 705 fős új parlamentben, ahhoz kevesen vannak egyelőre, még a Fideszt ideszámítva is.
