Egyáltalán nem volt meglepő, hogy az egykori háborús hős tábornok, Petr Pavel nyerte a cseh elnökválasztást az Orbán Viktor „szövetségeseként” is számon tartott volt miniszterelnök, Andrej Babissal szemben – értékelte lapunknak a csehországi helyzetet Hangácsi István. A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője Reptér című külpolitikai háttérműsorunk harmadik adásában külpolitikai újságírónk, Balogh Rolanddal beszélgetve ugyanis rámutatott, hogy Pavel évek óta tudatosan építette fel ez irányú ambícióit. Már évekkel korábban is belengették indulását, amiről ő maga úgy nyilatkozott, hogy majd ha „veszély fenyegetné a hazát”, akkor aktivizálódik. Nos, úgy tűnik, Pavel számára Babis jelentette ezt a „fenyegetést”, aminek hatására úgy döntött, megméretteti magát.
Ahogy arra Hangácsi István felhívta a figyelmet, Magyarországot leszámítva a Visegrádi Négyek (V4) országaiban – Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában – közvetlen voksolással választanak államfőt, és Szlovákiában, illetve Csehországban gyakran a politikán kívüli személyeknek nagyobb esélyük van a győzelemre, mint a kipróbált politikusoknak. Ez a mostani cseh választás esetében is meglátszott, ugyanis az ottanihoz képest magasnak számító, 70,22 százalékos részvételi arány mellett a cseh választók 58,33 százaléka, azaz 3,36 millió választó úgy szavazott bizalmat a délszláv háború hősének, hogy Andrej Babis mögé többek között beállt támogatóként a leköszönő államfő, az oroszbarátsága miatt egyre kevésbé kedvelt Milos Zeman is. (Pavel amúgy azzal vált ismertté, hogy a boszniai háború idején 1993 januárjában 29 emberével és két páncélozott csapatjárművel kimenekített 55 francia ENSZ-katonát, akiket a horvátországi Karin bázison zárt ostromgyűrűbe, és lőtte egyszerre mindenfelől az egymással is ádáz harcokat vívó horvát és krajnai szerb haderő.)
Babis a háttérbe vonul
Ami egyértelmű Pavel győzelmével, az az, hogy a volt tábornok színre léptével Csehország még inkább Nyugat-Európához igazodik majd. Ez különösen igaz Ukrajna orosz inváziója esetében. Hiába próbálta meg elhitetni a kampány során – „minő meglepő” – Babis azt, hogy Pavel belesodorná az országot a háborúba, cseh katonákat küldene Ukrajnába, a 2018-ig a NATO katonai bizottságát vezető volt tábornok jól ki tudta védeni ezeket a támadásokat. Kifejezetten sikeres volt az az kampánya, amelyben jókra és rosszakra osztotta a társadalmat, utóbbiakról jelezve, ők azok, akik korruptak, lopnak, csalnak. Külön videóban célozta meg a Babis-híveket, jelezve nekik, nem ellenük van, hanem egy közülük, és folyamatosan azt hangsúlyozta, esze ágában sincs belesodorni Csehországot az orosz–ukrán háborúba. Az eredményekből pedig látszik, ezek a kommunikációs elemek sikeresek voltak. Ami tehát a háborút illeti, Pavel egyértelműen a NATO-val közös vonalat követi, s ebben az eddigieknél is szorosabb partnerei lesznek Szlovákiának, nem különben Lengyelországnak. Pavel egyértelműen azt jelenti, hogy még jobban minimalizálnak a csehek bármiféle különutasságot az EU és a NATO közös irányvonaltól.
Hangácsi István szerint ugyanakkor azt is látni kell, hogy az „orbanizáció” csehországi letéteményesének tartott, az országot 2017 és 2021 között miniszterelnökként két kormányban is irányító Babis alatt azért ért el sikereket a cseh kormányzat. Egy kimutatás szerint az ötven választási ígéretéből 44 százalék teljes egészében, míg további 26 százalék részben teljesült. Sehol máshol nem olyan alacsony a munkanélküliség, mint a cseheknél. Babisék alatt jelentősen emelték a pedagógusok bérét, amely mostanra eléri az EU átlagának 90 százalékát, ami messze a legjobb a V4 országok közül. Ennek persze ára volt, megugrott ugyanis az államháztartási hiánya, amely korábban az egyik legalacsonyabb volt az uniós tagállamok között.
Babis az elnökválasztási kudarc után háttérbe vonult: parlamenti képviselő marad ugyan, de pártjának, az ANO 2011-nek (Elégedetlen Polgárok Akciója) irányítását átadta két helyettesének, más szerepet se vállalt. Egy friss elemzés szerint az egyébként szlovák származású milliárdos nagyvállalkozó, a számos leágazásával az egyik legnagyobb cseh vállalatot, az Agrofertet tulajdonló Babis jelentős médiaportfólióval bír – övé többek között a legnagyobb napilap, a Mladá fronta DNES, vagy a Lidové noviny, valamint televízió, rádióadók. Kétségtelen, még a háttérből is komoly befolyása van a cseh politikai életre, de jövőbeni sikeressége nagyban függ attól, hogy a jelenlegi liberális-konzervatív-kalózpárti koalíciós Fiala-kormány hogyan tudja kezelni a gazdasági válságot, elsősorban az inflációt, valamint a Csehországban is elszállt élelmiszerárakat, illetve az energiabiztonság kérdését rendezni.
Nem Orbánéknak áll a zászló
– A cseh–magyar viszont nem jellemzi túl nagy dinamika, mert a V4-en belül is valahogy Csehország mindig is kívül esett a magyar érdekszférán, még úgy is, hogy vannak közös gazdasági érdekeltségek, cseh befektetések Magyarországon. Magyarország szempontjából inkább a V4-ek közötti korábbi kapcsolatoknak az orosz–ukrán háború kitörése után előállt látványos hibernálódása az, ami komoly diplomáciai kihívásokat okoz. Ennek oka, hogy az oroszokkal szemben az ukránokat támogató lengyelek, csehek és szlovákok bizony szembekerültek a csoport külpolitikai ambícióit egyébként mindig is meghatározó Orbán-kormányok diplomáciai lavírozásával – véli Hangácsi István.
A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint Orbán Viktor és kormánya eltaktikázta magát, mert egyrészt úgy kalkuláltak, Oroszország gyorsan lezavarja az ukrán inváziót, hatékonyabb „hódításra” számítottak, másrészt nem gondolták azt, hogy a Nyugat ennyire szorosan és egységesen kiáll Ukrajna mellett. És ez a V4-ek esetében is meglátszik, korábban ugyanis nagyon ritkák voltak a kritikák, amiből az elmúlt egy évben Budapest bizony kapott eleget. „A Fidesz hibát követett el, hogy 2022 áprilisában a megnyert választások után nem csinált egy hátraarcot és állt be az ukránokat támogató nyugati tömbbe, és nem ezt a dacos politikát folytatja. Nyilván kell fegyverszünet meg béketárgyalás, de egyelőre a különutasság miatt nem Orbánéknak áll a zászló sem a régióban, sem az EU-ban” – véli az elemző.
Mindezek fényében felmerül az a posztapokaliptikus kérdés, hogy az elmúlt egy év folyamatait látva elképzelhető-e az, hogy az orosz–ukrán háború miatt a magyarokkal szemben kialakult lengyel-cseh-szlovák közös ellenállás, és súrlódás vajon a visegrádi tömb halálát okozhatja-e? Az biztos, ahhoz, hogy a helyzet változzon, Magyarországnak kell változtatnia, ha pedig kíváncsiak a részletes várható előrejelzésre, hallgassák meg a teljes beszélgetést, alább pedig a podcast változatot is megtalálják.
A keddenként jelentkező külpolitikai műsorunk eleinte mindenki számára elérhető, a későbbiekben pedig előfizetőink számára hallgatható. Ha szívesen követnék adásainkat, kérjük fizessenek elő a Magyar Hangra, hiszen lapunk kizárólag az olvasóknak és a támogatóknak köszönhetően működik. Aki idő- vagy helyhiány miatt nem a nyomtatott változatot választaná, előfizethet a Magyar Hang Pluszra, és olvashat minket online is. Fizessenek elő, támogassák a Magyar Hangot, kövessenek bennünket a Facebookon és iratkozzanak fel a YouTube-csatornánkra.
