Feltehetően a hétfő esti brüsszeli terrortámadás gyanúsítottját lőtték le a rendőrök kedden reggel. A városban hét év után ismét elrendelték a legmagasabb terrorkészültséget, az iskolák egy része bezárt, az utcák azonban nem ürültek ki.
Miközben Brüsszel egyik városrészben folytatódott az embervadászat egy terrorista után, a főváros más részein a szokott mederben zajlott az élet. Azt követően, hogy a hétfő esti, két svéd állampolgár életét követelő gépfegyveres támadás után a legmagasabb szintre emelték a terrorkészültséget Brüsszelben, azt tapasztaltam, hogy az üzletek reggel kinyitottak, a tömegközlekedés működött, a szemetet elszállították, a közutak forgalma sem volt kisebb. A négyes terrorkészültség ugyanakkor azt jelenti, hogy a veszély egy támadásra valós és közvetlen – eddig ilyet csak a 2016-os támadások után rendeltek el és akkor is csak két napra.
A rendkívüli helyzetre azonban számos jel utalt. Annak ellenére, hogy Alexander de Croo belga miniszterelnök kedden hajnalban kijelentette, hogy „nincs ok az iskolák bezárására”, a flamand nyelvű közösségi oktatás (ami a nem egyházi iskolákat jelenti) a tanulók biztonsága érdekében iskolaszünetet, illetve távoktatást rendelt el. Az intézményekben csak a minimális szintű gyermekfelügyeletet biztosították, de arra kérték a szülőket, hogy tartsák otthon a gyermekeiket. A francia nyelvű iskolában azonban megszívlelték a miniszterelnök szavait, a gyerekek a szokott rendben mentek az iskolába. Az európai uniós intézmények azonban szintén „zártak”: az újságírókat és a dolgozókat is körlevélben értesítették, hogy kedden nem tudnak az épületekbe bejutni és iskolai szünetet rendeltek el az uniós intézmények dolgozóinak – illetve gyermekeiknek – fenntartott iskolahálózatban is.
Utasok a brüsszeli metróban 2023. október 17-én (Fotó: Magyar Hang/Arató László)
Közben a sajtóban egyre több információ jelent meg a fegyveres támadóról, aki ezekben az órákban egy robogón, narancssárga dzsekiben, egy gépfegyverrel rótta a város utcáit, számos bejelentés is érkezett róla, azonban nem biztos, hogy ezek mindegyike való tényeken alapul. Ráadásul Abdesalem L. tulajdonképpen nem is létezik a belga hatóságok számára. A most 45 éves tunéziai férfi 2019-ben menedékjogot kért, amit 2020-ban elutasítottak, őt pedig ki akarták toloncolni az országból. Azonban nem találták meg, semmi nyoma nem volt, ezért ezt az eljárást megszüntették, s úgy tekintették, mintha a férfi ismeretlen helyre távozott volna. Voltak információk arra nézve is, hogy radikalizálódott, ezt azonban nem támasztotta alá közvetlen bizonyíték. A terrorcselekmény azonban ezt egyértelművé tette, a merénylő – saját facebookos közlése szerint – azért lőtt a belga-svéd EB-selejtezőre érkező svéd szurkolókra, mert korábban Svédországban Koránt égettek. A támadó magát az ISIS katonájáként azonosította.
Az Abdesalem L. után folytatott kutatás a város Scharbeek kerületére koncentrálódott, merthogy itt lakott a férfi. Az éjszaka során már átfésültek egy húsz lakásból álló házat, de a terroristát nem találták meg. Reggel azonban egy bejelentés érkezett arról, hogy – szintén Scharbeekben – egy kávézóban látták a gyanúsítottat. Itt csaptak le rá a különleges erők, mivel elfogni nem tudták – nem világos, hogy megkísérelték-e –, ezért mellkason lőtték. Kórházba szállítás közben újra kellett éleszteni, a hírek azonban arról szólnak, hogy ez nem járt sikerrel, a férfi meghalt. Azt azonban nem erősítették meg, hogy a hétfő esti merénylőről van-e szó. De minden valószínűség szerint Abdesalem L-t lőtték le, mivel megtalálták nála a hétfőn este használt fegyvert.
A belga válságközpont kedden délutánra ígért bővebb tájékoztatást, amikor sajtótájékoztatón számolnak majd be egyrészt a nyomozás állásáról, másrészt a további szükséges intézkedésekről. „A terroristák megpróbálnak félelmet és megosztottságot kelteni, de meg kell érteniük, hogy soha nem fogják leigázni szabad társadalmunkat” – mondta kedd hajnalban a belga miniszterelnök. „A terrorizmus soha nem fog tudni legyőzni minket. (...) Erős és toleráns ország vagyunk, amelyben békésen élünk együtt. Tekintsük a békét a terror ellenszerének, és őrizzük meg belga nyugalmunkat. Soha nem fogunk félelemben élni a terrortól” – tette hozzá Alexander de Croo.
