Kimaradtak az ohridi megállapodásból, de még a Belgrád és Pristina közti párbeszédből is a presevo-völgyi albánok, akik már a kilencvenes évek eleje óta küzdenek azért, hogy autonómiát kapjanak Szerbián belül. Ráadásul ma már egyre több szakértő véli úgy, hogy ez a helyzet azért is állhatott elő, mert Koszovó és Albánia politikusait sem érdekli a szerbiai nemzettársaik sorsa.
A szerbiai albánok persze már korábban megkongatták a vészharangot. Emlékezetes: miután február végén Brüsszelben találkozott Aleksandar Vucic szerb államfő és Albin Kurti koszovói kormányfő, és a találkozón jelentős előrelépés történt az úgynevezett francia-német javaslat elfogadása irányába, Presevo polgármestere, Shqiperim Arifi kemény hangú interjút adott az Euronews Albania portálnak. A politikus szerint ez a tervvel kést döfnek a presevó-völgyi albánok hátába, ugyanakkor a koszovói miniszterelnök a saját szavazóit is hátba szúrta. Ugyanis míg a tervben a koszovói szerb kisebbség jogait említik, addig egy szó sincs a szerbiai albánokról annak ellenére, hogy Kurti korábban gyakran beszélt a viszonosságról. Arifi szerint így Brüsszelben nem történt más, mint hogy elárulták a presevó-völgyi albánokat.
Hasonlóképpen látja a helyzetet Miljazim Krasnići albán egyetemi oktató, aki szerint a presevo-völgyi albánok kérése lehetetlen, mert a megmaradásukért küzdenek, de nincs mögöttük az a támogatás sem, ami a koszovói szerbek mögött megvan Belgrád részéről.
A politikai szakértő ugyanakkor úgy gondolja, hogy a presevo-völgyi albánok mégis megérdemelnék, hogy autonómiát kapjanak, hiszen kompakt területen élnek és teljesen más nép, mint a szerbek. A nemzetközi közösség azonban egyszerűen figyelmen kívül hagyja ennek a közösségnek a problémáit, miközben már inkább küzdenek a megmaradásukért, mint az autonómiájukért. Krasnici szerint ráadásul a szerbiai albánok sorsa iránt még Albánia is közömbös, sőt Tirana cinikusan viselkedik a Presevo-völgy problémái kapcsán.
Fidan Ukaj politikai elemző szintén sajnálatosnak tartja, hogy a presevo-völgyi albánokról már nem esik szó. A szakember szerint ha Albánia és Koszovó beállna a szerbiai albánok mögé és együtt folyamodnának az Európai Unióhoz és az Egyesült Államokhoz, akkor erőteljesebb lehetne az albánok kérése és teljesebb lenne az érvelésük, hogy a presevo-völgyi albánok esetében alkalmazzák a viszonosság elvét.
