Az elmúlt időszak globális fejleményei viharosak voltak, és az európai politikát súlyos kihívások uralják – mondta a miniszterelnök pénteken Asztanában, a Türk Államok Szervezete 10. csúcstalálkozóján. Orbán Viktor ugyanakkor sok sikert kívánt lham Alijev azeri elnöknek „a térség stabilizálása érdekében végzett munkájához”.
Az MTI beszámolója szerint Orbán Viktor a találkozón elmondott beszédében úgy fogalmazott, nehéz dilemmákkal szembesülünk, s a válaszok, amelyeket Európában adni fogunk, erős hatással lesznek a türk világ és a kontinens kapcsolatára. A miniszterelnök kijelentette: európai nézőpontból a globális biztonság, a hidegháború vége óta, most van a legrosszabb állapotban, majd megismételte a szokásos paneleket az orosz-ukrán háborúról, a közel-keleti fegyveres konfliktusról, migrációról, blokkosodásról és konnektivitásról. Ez utóbbi kapcsán megjegyezte: „mi azt szeretnénk, ha a következő időszak a konnektivitásról és a globális összeköttetésekről szólna”, majd hozzátette, hogy úgy ismeri a türk tanácsot, mint a „konnektivitás bajnokát”, és az a meggyőződése, hogy az az irány, amit az elmúlt években követtek, a jó irány.
Kitért az orosz-ukrán háborúra külön is, miután emlékeztetett: az unióban napirenden van, hogy adjanak-e 50 milliárd eurót Ukrajnának. Orbán Viktor ezt úgy értékelte, ez annak a jele, hogy a többség még mindig azt gondolja, az előző, szerinte már megbukott stratégiát kell folytatni, azt kell finanszírozni. A miniszterelnök hozzátette, ez a vita nagy feszültséget okoz az európai országok között és legalább két hónapig fog tartani. „Tájékoztatom az elnök urakat, hogy Magyarország egy „B” tervet szorgalmaz, amely tűzszünetre, béketárgyalásokra és egy új európai biztonsági architektúra felépítésére irányul, és amely megnyugtató Ukrajna számára is és elfogadható az oroszoknak is” – mondta a kormányfő. Hangot adott azon meggyőződésének is, hogy az új európai biztonsági architektúrában Törökországnak, és Törökországon keresztül a türk világnak is meg kell jelennie, mert Törökország nélkül nem lehet elképzelni egy fenntartható és hosszú távú európai biztonsági struktúrát.
Állítása szerint a jelenlegi nemzetközi helyzetben a Türk Államok Szervezetének szerepe felértékelődik; a türk államok eddig képesek voltak mérsékelni a konfliktusokat, csökkentették az eszkalációs kockázatokat. A miniszterelnök megerősítette, hogy Magyarország készen áll a Türk Befektetési Alap munkájában való részvételre, s fenntartja a korábbi vállalását a 100 millió eurós hozzájárulásra.
Orbán Viktor beszédében megköszönte Kaszim-Zsomart Tokajev kazah államfőnek a meghívást, megjegyezve, hogy nagy örömmel jött a csúcstalálkozóra, majd sikeres elnökséget kívánt neki. Kifejezte a „magyar emberek tiszteletét” Recep Tayyip Erdogan török államfőnek és Törökországnak a köztársaság megalapításának 100. évfordulója alkalmából. Úgy fogalmazott, hogy „mi, magyarok, tudjuk, hogy milyen fantasztikus teljesítmény volt ez 100 évvel ezelőtt Törökország részéről, amire – sajnálatos módon – 100 évvel ezelőtt mi, magyarok, nem voltunk képesek”. Orbán ezzel arra utalt, hogy az első világháború után a függetlenségi háborúval a törököknek sikerült elérniük az 1920-as sèvres-i békeszerződés revízióját – írja a 444.
Orbán Viktor külön köszöntötte Savkat Mirzijojev üzbég államfőt, és sok sikert kívánt Ilham Alijev azeri elnöknek a térség stabilizálása érdekében végzett munkájához, és sok sikert kívánt neki a karabahi újjáépítéshez. A portál ezzel kapcsolatban arra emlékeztet, hogy Örményország és Azerbajdzsán három évtizede áll konfliktusban Hegyi-Karabah régió miatt, és szeptember közepén az azeri hadsereg újabb offenzívát indított a keresztény örmények által lakott terület ellen. A harcokban több tucatnyian meghaltak, és Azerbajdzsán gyakorlatilag egy nap alatt elfoglalta a fővárost, Sztepanakertet. Hegyi-Karabah korábbi elnökét az azeriek őrizetbe vették, október közepén Ilham Alijev azeri elnök a helyszínen taposta meg a karabahi örmények zászlaját.