Moszkva és Phenjan a bajtársiasság és a jószomszédság megerősítésére törekszik a térség békéje és stabilitása érdekében – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kim Dzsongun észak-koreai vezető tiszteletére a Vosztocsnij űrközpontban adott hivatalos ebéden. Az ebéd előtt – de a delegációk körében lefolytatott, mintegy két órán át tartó tárgyalásokat követően – a két vezető négyszemközt is egyeztetett egymással.
Putyin az ebédnél méltatta a két ország történelmi kapcsolatait. Emlékeztett rá: a jó viszonyt az alapozta meg, hogy a szovjet és koreai katonák 1945-ben vállvetve harcoltak a japán militaristák ellen. Felidézte Kim 2019-es vlagyivosztoki látogatását, és azt mondta, a megbeszélések most ugyanolyan, „igazán baráti” légkörben zajlanak, mint akkor. Elmondta, hogy vendégének programja Vosztocsnij mellett az orosz Távol-Kelet más jelentős csúcstechnológiai klasztereinek, ipari vállalkozásainak és innovációs központjainak megtekintését is magában foglalja.
Kitért rá, hogy a két ország 75 éve vette fel a diplomáciai kapcsolatokat és a Szovjetunió ismerte el elsőként a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. Putyin szerint vendége „szilárdan, magabiztosan folytatja” olyan kiváló államférfiak munkáját, mint amilyen apja és nagyapja, Kim Ir Szen és Kim Dzsongil volt.
A KNDK vezetője pohárköszöntőjében kifejezte készségét a „stabil és jövőorientált” államközi kapcsolatokat építésére, és ennek alapján az erős állam kiépítésének ösztönzésére mindkét országban, valamint „a valódi nemzetközi igazságosság” megvalósítására. Bizodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a felek között „megbonthatatlan stratégiai együttműködés” alakul ki. Meglátása szerint olyan időszakban látogatott el Oroszországba, amikor a haladás és a reakció, az igazságosság és az igazságtalanság közötti küzdelem zajlik a világban, és „a független erők közös akaratának és egyesített erejének köszönhetően erőteljesen fejlődik a többpólusú világ kiépítésének folyamata”. Elmondta, hogy Putyinnal megvitatta az európai, valamint a Koreai-félszigeten kialakult helyzetet.
Azt mondta, biztos benne, hogy Oroszország hadserege és népe nagy győzelmet arat „szent küzdelemben a hegemónia és az expanzió illúzióját tápláló gonoszok gyülekezete” felett, és „két fronton fogja magabiztosan bizonyítani a becsület felbecsülhetetlen erényeit – a különleges hadműveletben és az erős állam építésében”.
Sem megállapodások, sem közös közlemény
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy a felek nem írtak alá megállapodásokat, és közös közleményt sem fogadtak el. A Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy a kétoldalú együttműködés a két szuverén ország javát szolgálja, és nem irányul senki más ellen. Megjegyezte, hogy az átfogó kapcsolatrendszer magába foglalja egyebek között a haditechnikai együttműködést és a biztonságról folytatott eszmecserét is. Peszkov hozzátette, hogy Oroszország fenntartja álláspontját az ENSZ-ben a KNDK elleni szankciók kérdésében, de ez nem lehet akadálya az orosz-észak-koreai kapcsolatok fejlődésének.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyancsak a Rosszija 1-nek úgy nyilatkozott, hogy Oroszország egyenragú és igazságos együttműködést fog folytatni Észak-Koreával. Mint mondta, Moszkva sosem vezetett be szankciókat Phenjan ellen, és a büntetőintézkedések ügye az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) hatáskörébe tartozik. Emlékeztetett rá, hogy a KNDK elleni szankciók még egy teljesen más geopolitikai helyzetben születtek, és a legutóbbi ilyen intézkedések megszavazása után mind Oroszország, mind Kína jelezte, hogy újabbakra már nem hajlandó.
Hangsúlyozta: a Nyugat azzal, hogy elutasítja a Koreai-félsziget helyzetének politikai rendezését, meghiúsította saját kísérleteit arra, hogy a BT-ben a KNDK ellen újabb határozatot fogadtasson el. Kifogásolta az arra vonatkozó elképzeléseket, hogy Dél-Koreában és Japánban nukleáris fegyvereket telepítsenek. „Mindenekelőtt azért, mert a Biztonsági Tanács által hozott intézkedésekkel párhuzamosan valamennyi nyugati kolléga azt ígérte, hogy politikai úton fogunk haladni humanitárius kérdések megoldása felé. Ez egy újabb hazugság volt. Becsaptak bennünket, a kínaiakat, és az észak-koreaiakat is” – nyilatkozott a tárcavezető. Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok a politikai rendezés helyett Dél-Korea, Japán, Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland bevonásával fegyverkezni kezdett.
Lavrov azzal kapcsolatban, hogy nyugati médiaértesülések szerint a két ország fegyvert fog szállítani egymásnak, kijelentette: nem törődik vele, mit ír a nyugati sajtó, különösen azt követően, hogy a nyugati országok „megszegték összes szerződéses kötelezettségüket”, egyebek között azzal, hogy hatalmas mennyiségű szovjet–orosz haditechnikát adtak át Ukrajnának. Rámutatott, hogy ez az úgynevezett végfelhasználási tanúsítványok durva megsértést jelenti, amelyek szerint az eladó beleegyezése nélkül tilos a fegyvereket bárhová továbbküldeni. Kim Dzsongun a tárgyalások befejeztével elutazott Vosztocsnijból.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség közölte, hogy az észak-koreai küldöttséget a hivatalos ebéden szibériai és távol-keleti fogásokkal vendégelték meg. Az étlapon kacsasaláta szerepelt szezonális gyümölcsökkel, köztük fügével és nektarinnal, majd kamcsatkai rákkal töltött pelmenyit és fehér amurlevest szolgáltak fel. A meleg fogások – tokhal gombával és burgonyával, és márvány marhaborda sült zöldségekkel – előtt homoktövis-szorbét kínáltak a vendégeknek. A desszert tajgai áfonya volt, fenyőmaggal és sűrített tejjel. Az étkekhez a Krasznodári területen található Gyivnomorszkoje birtok fehér- és vörösborát kínálták.
(MTI)
