Mi lesz a digitális jogdíjakkal?

Ahogy arról beszámoltunk, az Európai Parlament július 5-én elutasította az Európai Bizottság digitális szerzői jogi javaslatai alapján a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) színeiben politizáló Axel Voss néppárti EP-képviselő a témában készített első jelentéstervezetét. Így jelenlegi formájában nem fogják elfogadni az egyébként nagyon fontos és szükséges szabályozást. Az okokról és a várható fejleményekről a bizottság digitális jogokért felelős alelnökét, Andrus Ansipot, valamint a kérdéskörben aktív Szanyi Tibor szocialista EP-képviselőt kérdeztük.

Hirdetés

Előtte azonban érdemes szólni arról, miért is annyira fontos ez a digitálisjogdíj-csomag, amely szabályozná az interneten megosztott tartalmak (zenék, fotók, videók, cikkek, de akár egy viccesnek szánt, ám jogdíjkötelesnek számító Szomszédok-mém) után járó jogdíjkötelezettségeket. A kérdést zenészek vetették föl még 2016 nyarán, mondván, megfelelő díjazásban kell részesíteni a kis előadókat is, amit az olyan nagy internetes megosztók, mint a Google tulajdonolta YouTube vagy a Facebook és képmegosztó alkalmazása, az Instagram figyelmen kívül hagynak, miközben oltári pénzeket zsebelnek be az „ingyenes” videókhoz csatolt reklámokból.

Lécci-lécci, csak a Fidesz!

A fájlformátum, amely kivéreztette a klasszikus hanghordozókat, és utat tört a digitális zeneipar és -megosztás felé.

Az első körben benyújtott tervezet azonban megosztotta az európai közvéleményt. Például, mert szövegezése nemigen tett különbséget egy – kezdő előadók, művészek népszerűsítésért kardoskodó – nonprofit szakblog és a saját profitja maximalizálásában érdekelt szolgáltató megosztási jogdíjkötelezettsége között.

Éles kritikát kapott a 11. cikkely is, amelynek értelmében az egyes tartalmakat megosztóknak megfelelő díjazásban kell részesítenie az adott joggazdát, és meg kell akadályozni, hogy megosztók ne fizessenek a jogtulajdonosnak. Ez teljesen szimpatikus hozzáállás, az viszont nem derül ki, hogy a csak linkadónak is nevezett hozzájárulást ki fizeti, kinek és hogyan, valamint hogy mekkora összeget. Előállhat tehát olyan paradoxon is, hogy míg a YouTube és a Facebook az adott tartalmat megosztóktól beszedi a jogdíjat, addig korántsem biztos, hogy a szellemi termék tulajdonosa megkapja tőlük. Vagy lehet, csak a töredékét dobják oda nekik alamizsnaként. Viszont simán lehet büntetni olyan sajtótermékeket, amelyek mindössze egy „forráshivatkozás” feltüntetésével mindenféle juttatás nélkül nyúlnak le például fotókat, cikkeket más lapoktól, hírportáloktól.

A szövegtervezet közben most visszakerült az EP jogi szakbizottságához, hogy készítsen egy új változatot, amelyről várhatóan szeptemberben tud majd ismét voksolni a parlament. Jogszabály pedig úgy lehet majd belőle, ha arra mind az Európai Bizottság, mind az EP, mind pedig az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács is együttesen rábólint.

Andrus Ansip lapunknak most is azt hangsúlyozta, kitartanak a bizottság eredeti elképzelése mellett, amely a jogtulajdonosok tisztességesebb díjazását célozza. „Az új jogdíj-szabályokban, ahogy azt a bizottság eredetileg is javasolta, elengedhetetlennek tartjuk, hogy az alkotók és a sajtó le tudják tárgyalni a tartalomszolgáltatóval, hogy szellemi termékeiket milyen feltételekkel oszthatják meg mások, illetve azért tisztességes javadalmazást kapjanak” – írta kérdésünkre a brüsszeli bizottság alelnöke. Olyan megoldást szeretnének, amelyben a jogtulajdonos tudomása és engedélye nélkül senki se tudjon megosztani tartalmat, miközben az ezekből profitot termelő platformok megfelelően honorálják őket.

– A bizottság ajánlásaival sem szűrni, sem cezúrázni nem akar semmiféle tartalmat. Épp ellenkezőleg, arra törekszünk, hogy ezen a téren sokkal korrektebb legyen az internet. Hiszem, hogy a mi javaslataink megfelelő garanciákat adnak arra, hogy megelőzzük a különféle tartalmak kényszeres, minden áron való eltávolítását és a világháló túlzott ellenőrzését. Tényleg a nagy szolgáltatókat szeretnénk szabályozni, és arra fókuszálunk, hogy az alkotók és a nagy internetes megosztók fokozzák az együttműködést; már csak azért is, hogy minden jogsértő tartalmat be tudjanak azonosítani. Egyúttal olyan eszközt szeretnénk az alkotók kezébe adni, amellyel megfelelően kifizetik őket a szellemi termékeikért, egyúttal a jogtalanul felhasznált tartalmaik eltávolításáról is biztosítják őket. Mert ez a pénzügyi szakadék valós probléma, és ezt szeretnénk orvosolni – közölte Andrus Ansip. Egyúttal aláhúzta: épp azon vannak, hogy az EP közelítsen a bizottság eredeti javaslatai felé.

– Nekünk, szocialistáknak szintén fontos az alkotók fair díjazása, bár hatalmasak a különbségek a képi, a hangi és az írásos művek helyzetében. Az is kétségtelen, hogy a nagy megosztó portálok, elsősorban a sokat emlegetett Google, Facebook és Instagram elképesztő reklámbevételekre tesznek szert, lényegében az alkotókat kizsákmányolva, ugyanakkor gyakorlatilag különösebben nem adózva, jogdíjakat nem fizetve. Ebből fakadóan elvileg támogatjuk a nagy megosztó portálok tekintélyes megadóztatásának ügyét, azonban az előzetes jogdíjfelmérési kötelezettség nem csupán lebénítaná az internet mozgását, de tetszőlegesen állítgatható gépi algoritmusokra bízná a felülvizsgálatot. Ez a művészetek és a tudomány szempontjából – leginkább morálisan – egyaránt elfogadhatatlan – válaszolta lapunk megkeresésére Szanyi Tibor. Szerinte hasonlóképpen a linkadó is kivitelezhetetlennek látszik, főként, mert ugyancsak lassítaná a hírek, a kulturális alkotások terjedését.

– A Wikipédia esete jól mutatja a kihívásokat. Az információ (benne: művészi érték) egyre inkább az ingyenesség felé mozdul el, ami jelentős nehézségeket támaszt az előállítók jövedelme szempontjából. Ám ahogy évezredekkel ezelőtt felfedezték a mecenatúra hasznosságát, e tekintetben az államoknak kellene elöl járniuk, azaz az infogazdaság legnagyobb nyerteseit alaposan megadóztatva lenne célszerű a kisebb tartalom-előállítókat támogatni, s nem csupán a piac értékítéletére, mozgására hagyatkozni. Nyilván még a legaprólékosabb szabályozás esetében is fennmarad az albán falusi énekes és a Rolling Stones közötti hatalmas jövedelmi, érdekérvényesítési szakadék. Arra viszont törekedni kell, hogy a már kialakult elosztási algoritmusok erősebb szolidaritást mutassanak a feltörekvőkkel szemben – véli a szocialista EP-képviselő. S mint elmondta, olyan módosításokat fog támogatni, amelyek a fenti szempontoknak eleget tesznek, és továbbra is kitartóan igennel akar szavazni a szerzői jogok érvényesülésére, illetve nemmel az infogigászok cenzori jogaira.

A témával kapcsolatban Axel Vosst is megkerestük, de eddig még nem reagált.

Hirdetés

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 10. számában jelent meg, 2018. július 20-án.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! 

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.