Kováts Adél: Nem hallgathatjuk csak a saját hangunkat

Kováts Adél Kováts Adél (Fotó: Dömölky Dániel)

Sokkal fontosabb, hogy kérdezni tudjunk, mint hogy egyértelmű kijelentéseket tegyünk – véli Kováts Adél, a Radnóti Színház igazgatója, aki szerint a színház jelenben élő műfaj, és csak akkor van létjogosultsága, ha arról beszél, ami érdekli az embereket. Az új évad kapcsán a női egyenjogúság ellentmondásairól, a fiatalok színházra neveléséről és a kultúrharc következményeiről beszélgettünk. 

Hirdetés

– Nemrég mutatták be a Belvárosi Színházban Lucas Hnath amerikai szerző művét, a Nóra 2 című darabot, amely Henrik Ibsen egykor nagy vihart kavart alkotásának, a Nórának a folytatása. Ön játssza a babaház egykori lakóját, aki 15 évvel később visszatér egykori családjához. Mit gondol, ez a történet ma ugyanolyan erővel hat a nézőkre, mint Ibsen klasszikusa a maga korában?
– Nem lehet ugyanolyan, hisz a Nóra úttörő jelentőségű mű volt. Akkor teljesen más volt a nők helyzete, a darab hatalmas falakat döntött le, egyszerre volt revelatív és botrányos. Ma is vannak még falak, de már teljesen más problémákkal kell szembenéznünk. Ez a darab úgy tart tükröt a társadalomnak, hogy megmutatja ennek az úttörőségnek a túlkapásait is.

Sok mindent elértünk, de furcsamód ezek az eredmények gyakorta fordulnak a visszájukra. Kiharcoltunk magunknak valamiféle egyenjogúságot, mégis elvárjuk, hogy egy erős férfi legyen mellettünk. Ez a színdarab ezekkel a közhelyekkel szembesít, de minden lózung mögött ott van a megtapasztalt valóság. Elértük, hogy a modern társadalmakban a nőknek mindent szabad, amit a férfiaknak, de nálunk még mindig működnek a hagyományos berögzültségek, ezért természetesen azt is elvégezzük, amit már a férfiaknak is lehetne. Az én családomban szerencsére ez jól működik, a férjemnek nem derogál a mosogatás vagy a teregetés.

Egy nő nem lehet önmaga – Lehet-e folytatni Ibsen klasszikusát? – Magyar Hang

Lucas Hnath megírta a Nóra folytatását, melyben mai szemszögből mutat be fontos társadalmi problémákat.

– Magyarországon nem teljesen világos, hogy a nőknek a konyhában van-e a helye, vagy ők is csinálhatnak karriert.
– Úgy gondolom, a szerepvállalások mindig a családon belül dőlnek el, ezekben a mikroközösségekben derül ki, hogy a nők és a férfiak közötti egyenlőség valódi-e, hogy a vállalások aránya egészséges-e. Nem tagadhatjuk le, hogy az ugyanolyan képességű, tudású nőnek még mindig többet kell felmutatnia ahhoz, hogy ugyanolyan karriert fusson be, mint egy férfi, de sok esetben mindez egy nőnél nagyobb vérveszteséggel jár a magánéletében. Persze nem lehet figyelmen kívül hagyni a biológiai beállítottságunkat, de ez nem férfi-női, hanem emberközpontú kérdés. Minden embernek szüksége lenne a szuverenitásra abban a társadalomban, amelyben él.

– 2016 februárja óta igazgatja a Radnóti Színházat. Ha a darabválasztásokat nézzük – A párnaember, Lear király, Futótűz, III. Richárd –, úgy tűnik, társadalmi kérdésekben jóval kritikusabb lett a színház az elmúlt két évben.
– Korábban is voltak olyan előadások, amelyek ezt az irányvonalat képviselték, a Radnóti mindig is az értelmiséget kívánta megszólítani. De az elvitathatatlan, hogy az igazgatásomat megelőző jó pár évben a műsorpolitika más volt. A mostani két évadunk arról szólt, hogy elmozduljunk ebből a helyzetből. Úgy vélem, ez sikerült is. A színház jelenben élő műfaj, aminek csak akkor van létjogosultsága, ha arról beszél, ami az embereket érdekli. Egyfelől releváns témákat kell érintenie, de ugyanilyen fontos feladata, hogy foglalkozzon az emberek lelkével, mert nagyon hideg a világ.

– Az elmúlt hetekben egyre többet hallani arról, hogy kulturkampf van Magyarországon. Úgy tűnik, minden művészt egyértelműen valamelyik oldalra akarnak sorolni, és aki nem tesz hitet a kormány politikája, ideológiai irányvonalai mellett, az ellenséggé válik.
– A művészetnek nem kiváltsága, hanem létezésének alapja, hogy szabad legyen. Nagyon veszélyes a gondolat szabadságát falak közé szorítani. Ez nemcsak azokra nézve veszélyes, akiket egybeterelnek, hanem azokra is, akik ezt a döntést meghozzák, hiszen így idővel semmilyen reális visszajelzést nem fognak kapni. „De hallja, jól kell aztán velök bánni; mert ők a kor foglalatjai és rövid krónikái” – olvasható a Hamletben. A művészeknek, tudósoknak, a társadalom értelmiségi rétegének mindig elöl kell járnia. A lehető legelfogulatlanabbul és objektíven kell segítenie azokat az embereket, akiknek nincs meg az a kiváltságuk, hogy távlatokban gondolkozzanak. Így épül fel a társadalom: kellenek az etalon értékű személyiségek, mert különben kiktől tanulhatunk?

Kell egy tükör, amibe bele tudok nézni – Máté Gábor-interjú – Magyar Hang

A Katona József Színház igazgatója a zaklatási botrányok elmaradt hatásáról, a társadalomkritikáról és az ötvenes éveket idéző listázásokról.

Minden rendszerben szükség van megmondóemberekre, de ez akkor jó, ha kizárólag szakmai, és nem káder alapon választódnak ki. Minden királynak volt tanácsadója, asztrológusa és udvari bolondja, de az nem lehet, hogy egy értelmiségi mindig az udvari bolond szerepét játssza. Hiszem, hogy az állításoknál sokkal fontosabb a kérdések felvetése. A kérdés önmagában még nem támadás, hiszen ezzel indul meg a párbeszéd. Nem hallgathatjuk csak a saját hangunkat, és ez mindegyik oldalra érvényes. Én nem oldalakban gondolkodom, hanem szakmai és emberi minőségben. Ezt gondoltam, eszerint éltem és nyilatkoztam tíz, húsz, harminc évvel ezelőtt is.

Mozgalmas évad

A Radnóti több mint két évtizede él furcsa társbérletben a Paulay Ede utca 52. szám alatti ingatlannal egy örökölt jogviszony miatt, a színpad egy része a szomszédos épülethez tartozik. Ennek a háznak a bontása és újjáépítése nagyban befolyásolja a színház működését az idei évadban, de a színház nem költözik el, és nem is zár be.

A nagyobb játékteret igénylő előadásaikat vendéghelyre viszik, a III. Richárd és az Ádám almái a Magyar Színházban, a Futótűz és A párnaember az Ódry Színpadon lesz műsoron, bizonyos előadások és négy bemutató pedig marad a Radnóti színpadán. Osztrovszkij A művésznő és rajongói című darabját Morcsányi Géza újrafordításában, Valló Péter rendezésében, Lovas Rozival és Börcsök Enikővel a főszerepben mutatják be. Székely Csaba 10 című művének ősbemutatóját Sebestyén Aba rendezi. Új helyszínen, a Tesla Loft termében mutatják be Hajdu Szabolcs rendezésében Branden Jacobs-Jenkins Gloria című szatíráját, a darabot Totth Benedek fordította a színház felkérésére. Alföldi Róbert rendezi a Radnóti negyedik bemutatóját, az ötödik pedig Zsótér Sándor rendezésében Ken Kesey Száll a kakukk fészkére című regényének Dale Wasserman-féle színpadi változata.

Hirdetés

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 19. számában jelent meg, 2018. szeptember 21-én.

Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon És hogy miről olvashat még a számban? Itt megnézheti.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.