Kezdőlap Kultúra Szeretné egyb...

Szeretné egyben megnézni Vermeer életművét? Egy mobiltelefonnal megteheti!

Szép számmal akad olyan művész, akinek az életműve az évek alatt szétszóródott a világban, így hiú ábránd abban reménykedni, hogy azt a nagyközönség valaha egyben megnézheti. Az olyan, mint a nagy flamand festő, ifjabb Pieter Bruegel (1564-1638) műveiből halálának közelgő 450. évfordulója alkalmából október 2-án Bécsben nyílt és 2019. január 13-ig látogatható kiállítás valódi, egyúttal megismételhetetlen unikumnak tűnik.

HIRDETÉS

De mit tehetünk, ha erre még sincs lehetőségünk, viszont jó lenne mégis valahogy egyben gyönyörködni egy-egy festő munkáin? – tehetjük fel a kérdést. Erre próbál meg egy lehetőséget kínálni a hágai Mauritshuis Múzeum és a Google Arts & Culture elnevezésű programja: építenek egy virtuális kiállítótermet. A kísérlet kiszemelt alkotója ugyancsak németalföldi, ám nem a reneszánsz, hanem a holland barokk egyik igazi nagyágyúja, Johannes Vermeer (1632-1675) lesz. Az amerikai The New York Times napilap beszámolója szerint a Meet Vermeer névre keresztelt tárlat tulajdonképpen egy mobiltelefonos applikáció, amely minden olyan készülékre letölthető és használható, amelyik rendelkezik kamerával.

Vermeer egyetlen állítólagos arcképe az 1656-os Kerítőnő című festményén
Vermeer egyetlen állítólagos arcképe az 1656-os Kerítőnő című festményén

A „látogató” barangolhat a termek között, és egészen közelről is megvizsgálhatja a mindössze 43 évet élt festő képeit. A legteljesebb élményt persze az olyan mobilok nyújthatják, amelyek egyúttal virtuális szemüvegként is használhatók. Ugyan, ahogy arról az ötletgazdák is beszéltek, a képek elérhetőek az adott múzeumok honlapjairól, ám az applikációt úgy készítették, hogy olyan élményt nyújtson, mintha az ember tényleg ott állna Vermeer alkotásai előtt, s ennél legfeljebb valóban a valós megtekintés legyen élethűbb.

Ezt pedig úgy próbálták elérni, hogy a művész elérhető képeit a lehető legjobb felbontásban digitalizálták be. A korabeli középosztály megörökítőjeként ismert Vermeer élete során állítólag mintegy 45 festményt készített, a nemzetközi kutatás pedig ma 36 darabról tartja úgy, hogy az egész életében Delft városában alkotó mester keze munkáját dicséri. A tudósítás szerint a hágai Mauritshuisban őrzött három, köztük talán a legismertebb, 1665-ös Leány gyöngy fülbevalóval vagy Turbános nő mellett a New York-i Metropolitan öt, a washingtoni Nemzeti Galéria és az amszterdami Rijksmuseum 4-4, a szintén New York-i Frick Collection három, a párizsi Louvre két Vermeer-képet dobott be a közösbe. Sőt, még az Isabella Stewart Gardner Múzeum is küldött egy nagyon jó felbontású fotót a holland mester A koncert című képéről, amit egyébként még 1990-ben elloptak a bostoni kiállítóteremből. S hogy a kép teljes legyen, a magánkézben lévő alkotások, így a teljes életmű, összesen tizennyolc helyszínről egyben átlátogatható.

A Meet Vermeer telefonos applikáció (Forrás: Mauritshuis/Google Arts & Culture)
A Meet Vermeer telefonos applikáció (Forrás: Mauritshuis/Google Arts & Culture)

Kérdés persze, miként az az amerikai beszámolóban is szerepelt, hogy a technika adta lehetőségek hatására vajon kevesebben mennek-e majd el a jövőben megnézni az eredeti műveket? A Mauritshuis igazgatója, Emilie Gordenker szerint nem valószínű. Viszont az egyre jobb digitális eszközök szerencsére egyre több lehetőséget adnak arra, hogy mind élethűbben megtekinthetőek legyen olyan – nem csak művészeti, hanem például régészeti emlékek, együttesek, amelyek ma nincsenek egyben, viszont akár virtuálisan is óriási élményt tudnak úgy nyújtani.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Balogh Roland
Balogh Roland
1980-ban született újságíró, a Magyar Hang alapító munkatársa, valamint a magyar zenekarokkal foglalkozó Ígéretes titánok blog alapító főszerkesztője. Korábban, 2008-tól tíz éven át a megszűnéséig a Magyar Nemzet újságírója, szerkesztője, nyolc évig a külpolitikai-, majd a kultúra rovat munkatársa. Érdeklődési témakörei: régészet, Kelet-Európa történelme, kiberbiztonság, csúcstechnológiai trendek és underground zene.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

20,964lájkolóTetszik
755követőKövetés
8,954feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

A gömböc mindent felfal – Magyar Hang-ajánló

Péntektől csütörtökig keresse a 30. számot az újságárusoknál! Már 28 oldalon, változatlan áron!

Kiemelt cikkek

Szíjjártó Péter karácsonyfát szeretne, nem gúlaszerű dobozokat

A külügyminiszter szerint Európában nincs menekültkérdés, csak migrációs kérdés és az illegális bevándorlókra Magyarország nem hajlandó menekültként tekinteni.