HIRDETÉS
Kezdőlap Kultúra Kurzusfilmet ...

Kurzusfilmet írt, de nem volt kollaboráns Fekete István

HIRDETÉS

Fekete Istvánt is azon íróink közé sorolhatjuk, akikkel bár nem bánt mostohán az emlékezet, mégis egy elég szűkös skatulyába tolta be őket. Jelesül az ifjúsági szerzőkébe, akikről úgy gondoljuk: remek gyerekkönyveket írtak, de egy bizonyos kor felett már nem forgatjuk műveiket. Sorolhatnánk a neveket Zelk Zoltántól Tamkó Sirató Károlyon át Fekete Istvánig bezárólag. Miközben tudjuk, ezek az írások sokszor épp menedéket jelentettek, mert máskülönben elhallgattatták azokat, akik nem voltak a rendszer kegyeltjei. A proletárdiktatúráról írottak miatt Feketét az ÁVO emberei összeverték és kidobták a János Kórház mellett, a rendszer pedig később is próbálta ifjúsági szerzővé „visszasorolni”. Pedig a Zsellérek, a Hajnalodik vagy az Emberek között más volt, mint a későbbi nagysikerű Kele, Lutra, Bogáncs vagy a Vuk.

HIRDETÉS

Az író a konzervatív középosztály egyik ünnepelt szerzője volt, antikommunista elkötelezettségéhez pedig nem férhetett kétség. De tett-e valóban bármi olyat a harmincas-negyvenes években Fekete, amit utólag bánnia kellett? A kérdés újra felmerült, miután Pálfi György a Filmvilágnak adott interjújában beszélt tervezett Wass Albert-filmjéről. Az író ellentmondásos megítélése kapcsán a Taxidermia rendezője kifejtette: Fekete is „náci kollaboráns” volt, aki megírta a máig betiltott Dr. Kovács István című film forgatókönyvét. A Vuk megítélését mégis le tudjuk választani minderről, jegyezte meg. De valóban van mit elnéznünk Feketének?

Wass Albert-filmet forgatna Pálfi György | Magyar Hang

Wass Albert novellájából, Trianon traumájáról készítene egy horrorfilmet Pálfi György 1919 címmel. A rendező a januári Filmvilágnak adott interjút, ebben mesélt formabontó ötletéről, amit elsőre akár viccnek is gondolhatnánk. A Taxidermia és a Hukkle alkotója viszont komolyan beszél, olyannyira, hogy még Wass művészetét is megvédte attól, hogy a szerző politikai tevékenysége alapján ítéljék meg.

A Dr. Kovács István című filmet 1942 áprilisában mutatták be, készítője pedig kora egyik sztárrendezője, Bánky Viktor volt. A forgatókönyvet jegyző Fekete Istvánt ugyan nem sorolták a népi írók közé, de több hasonló témájú regényt írt, és a Dr. Kovács István is a paraszti felemelkedést helyezte cselekménye középpontjába.

A címszereplő faluról jött, történelemtanárrá lett az egyetemen, előmenetele pedig büszkévé és öntudatossá teszi. A film a Feszty-körkép honfoglalást ábrázoló részleteivel nyit, s közben Kovács előadását halljuk, amint arról beszél: nemzeti jellemvonásaink az őstörténetünkből erednek. Úgy látja egyben, hogy a magyarság legfontosabb jellemzői a közösségi érzés, és a nemzetért, „fajért” való felelősség. Vele szemben a film bemutatja a modern polgári családot, Tatárékat, akiket kizárólag önös érdekeik hajtanak, apolitikusnak bizonyulnak, tehát lelkesedni restek. A történet nevetségessé is teszi őket.

Sándor Tibor írta az 1992-es, Őrségváltás című könyvében: „Bár a Dr. Kovács István nem antiszemita propagandafilm, áttételesen és rejtetten ott munkál benne az a középosztály-kritika, amelynek antiszemita vonatkozásai is vannak.” Beszédes lehet az is, hogy a később betiltott kurzusfilmet akkor a szélsőjobboldali sajtó ölelte a keblére. Pálóczi Horváth Lajos a Magyar Élet 1941/2. számában egyenesen Fekete dicséretes fejlődéséről írt a „Zsellérektől” Dr. Kovács Istvánig című cikkben: „Ez a regény [ti. a Zsellérek – szerk.] a problémasikkasztás magasiskolája. Például megjeleníti az 1919-es eseményeket anélkül, hogy csak egy szóval is említené a zsidóság részvételét a kommunista forradalomban. (…) Igen örvendetesnek kell tekintenünk azt a hatalmas erkölcsi fejlődést, amely a Zsellérektől Dr. Kovács Istvánig vezette el Fekete Istvánt. Mintha nem is ugyanaz az író írta volna ezt a két művet.”

HIRDETÉS

Persze, propaganda szempontjából a film még mindig jóval enyhébb megítélés alá esett, mint később az Őrségváltás szintén Bánkytól, nem is beszélve a valóban náci propagandafilmről, a Jud Süssről.

Kerestük Kulcsár Szabó Ernőt, aki Fekete korszakbeli megítélése kapcsán elmondta: ha meghatározó szereplője nem is, de megbecsült szerzője volt a 30-as évek második felében a konzervatív irodalmi iránynak. A Kisfaludy Társaságba 1940-ben választották be, előbb pedig magas szakmai végzettségű gazdatiszt, majd agrárminisztériumi hivatalnok volt.

„Bár Fekete mindvégig egyfajta természetes hovatartozás jegyében gondolkodott a szülőföldhöz való viszonyról (a műveit uraló táj- és természetélmény talán legmélyebb rétege a szövegeinek), politikai szerepeket nem vitt, mert a közjó szolgálatát az igényes (szakmai) munka kérdésének tekintette. Mi sem állt távolabb tőle, mint hogy a haza a puszta politikai érdekérvényesítés műveleti területe volna” – tette hozzá az irodalomtörténész. Olyasmiről tehát nem beszélhetünk szerinte, hogy Fekete náci kollaboráns lett volna.

Ezt mondja már Pálfi György is, aki megkeresésünkre kifejtette: Fekete határozottan képviselte a kommunistákkal szemben is a polgári-nemzeti értékrendet, írt a vörösterrorról és a proletárdiktatúráról, Wass Alberttel vadászott és megírta az említett forgatókönyvet. „Ezt fogalmaztam én – utólag látom – pontatlan túlzással, kollaborációnak. Ahogy én látom, Fekete Istvántól nem állt távol a Horthy-rendszer alapvetéseinek elfogadása, ebben a szocialista időkben betiltott filmjében pedig kormányzatilag megálmodott ember-eszményképet jelenített meg, tehát aktívan támogatta az akkori állami propaganda-gépezetet. Mivel most hasonló korokat élünk, és éppen a Horthy-rendszer restaurációja folyik, legalábbis építészetben, kultúrában (újnemesség kialakításában) stb. mindenképpen, ezért időszerű sajnos ezeket az életutakat megvizsgálnunk és filmesként a hatalommal való viszonyunkat megérteni és újrafogalmazni” – jegyezte meg Pálfi.

Kérdeztük arról is, mit ért azalatt, hogy a mai napig be van tiltva a film. (Néhány éve Youtube-on látható volt, de azóta lekerült.) Az Úr hangja rendezője elmondta, ők a 90-es évek elején a tanítóképző filmes szakán Esztergomban csak külön engedéllyel kérhették ki a filmet, ugyanúgy, ahogy Az akarat diadalát. De ma már feltehetőleg nincs betiltva, a filmarchívumban biztos megtalálható – tette hozzá.

Kulcsár Szabó hozzáfűzte, A koppányi aga testamentuma vagy a Zsellérek sikere ellenére sem volt Fekete a nemzeti-konzervatív irodalom első vonalbeli alakja, azt akkor Herczeg Ferenc neve fémjelezte. Nemtelen eszméket nem találni az utóbb politikailag felrótt Zsellérekben, de a kurzusfilmként is érthető Dr. Kovács Istvánban sem szerinte. „A Zsellérek egyik megrendítő epizódjában színre vitt vörös terror elutasítása tartozott a fő »bűnei« közé. A nyerészkedő gabonakereskedőktől az ún. »elzsidósodott középosztály« (?) kritikájáig lehet ugyan célzott gyanakvással olvasni Fekete némely szövegét, de csak akkor, ha valaki nem ismeri a Timár Virgil fiát vagy a Kivilágos kivirradtig fináléját. Antiszemita eszméket azonban nem találunk bennük” – jegyezte még meg az irodalomtörténész.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/4. számában jelent meg, 2019. január 25-én.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Lakner Dávid
Lakner Dávid
1990-ben született újságíró, a Magyar Hang munkatársa. 2015-től dolgozott a Magyar Nemzetnél, előbb az MNO-nál, majd a kultúra rovatban. Média, film, irodalom, Bergman, Camus, Vonnegut.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

27,400lájkolóTetszik
2,284követőKövetés
16,193feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Ugrás a mély vízbe – Magyar Hang-ajánló

Interjú György Péterrel, Ungváry Krisztiánnal, Rékasi Károllyal és Zsigmonddal, valamint a Fridays for Future hazai szervezőivel. Itt a friss Magyar Hang!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek