Kezdőlap Kultúra Grecsó Kriszt...

Grecsó Krisztián: Milyen ország ez, milyen élet?

Tünetmentes Grecsó Krisztián – érkezett a jó hír néhány hete azok után, hogy a József Attila-díjas író-költőnek fej-nyaki rákkal kellett megküzdenie. Az átéltekről is kérdeztük a szerzőt, akinek a napokban jelent meg új regénye. A Vera egy tizenéves, szegedi kislány viszontagságait meséli el a nyolcvanas évekből. A kötet mellett szóba kerültek versei, illetve az is, hogy mit gondol hatalmi helyzetbe került régi barátairól.

HIRDETÉS

Részletek a Magyar Hang március 8-i, 2019/10. számában megjelent interjúból!

– A világra való naiv rácsodálkozás kedvéért lett új regénye, a nyolcvanas években játszódó Vera főhőse egy 11 éves kislány?
– Nem, abszolút nem. Bár határozottan élveztem a megírásakor, hogy lehet azzal szórakozni, amiként bizonyos dolgok reflektálatlanul maradnak. Nem kell mindent érteni, noha mindent lehet látni. Nem egyes szám első személyben mondom el a történetet, így még az a szabadságom is megvolt, hogy hangsúlyosabban kezeljek olyan dolgokat, amikre a főhős nem lát rá. Ez persze egy klasszikus narrációs technika, döntően a krimik használják. Az olvasó belelát Dr. Watson fejébe, de máséba nem, nyomozónk pedig nyilván nem ért meg mindent.

Lackfi János: Egymás torkának megyünk | Magyar Hang

Nem jó, hogy gyűlölettel válaszolunk a gyűlöletre – mondja az író. A teljes interjú.

A regényemben amúgy is hasonló a helyzet, mint egy krimiben, hiszen családi titkok, elhallgatások, rejtélyek sorozata áll a kislány előtt, akár a saját életét, akár a családi körülményeit illetően. Hiszen ez egy korán jött szerelem regénye. Van itt egy hatalmas érzés, nagy adomány elvileg, amely mégsem tud az lenni, hiszen túl hamar érkezik. Ez rázuhan hősünkre, ő nem tud vele mit kezdeni. (…)

– Gyakran hallunk arról, hogy a közösségi médiában mindenki pozitív képet lát a másikról, ezért úgy hiszi, csak neki vannak problémái. De ez utóbbi is jellemző, nem? Azt feltételezzük, hogy mi szenvedünk a legjobban, ezért a másik problémáit már meghallani sem vagyunk hajlandók. „Engem sem sajnál senki”, vetjük oda öntudatosan.
– Valóban nagyon galádul tudja tükrözni a Facebook a lelkiállapotunkat. Azt, mennyi félelem, fájdalom van bennünk. Valamelyik nap mentem pékhez, ahol egy cigány kisfiú sírt, hogy szeretne szendvicset enni. Ínycsiklandó szendvics volt, valóban. Az anyukája mondta, hogy csak kakaós csigát tud venni, szintén friss, jó lesz az. Rendes, jól szituált emberek voltak, történetesen cigányok.

Zombik a gazos hegyoldalon – interjú Térey Jánossal | Magyar Hang

Élőhalottak a pannon Provence tájain, kultúrkritika és bebírók, lángos- és hekkszag, valamint az ötvenes évek kísértő hangulata. A teljes interjú.

Én is megkívántam azt a szendvicset, megvettem neki egyet, és magamnak is. A történet normális helyen úgy folytatódna, hogy megköszöni az anyuka és kisfiú, majd megy mindenki a dolgára. Itt viszont hihetetlen gyűlölet robbant ki a pékből és a vásárlóközönségből. „Akkor vegyen nekem is, ha ilyen jól megy!” „Mit képzel maga? Most ideszoktatja a cigányokat.” Egy pillanat alatt pattant ki a semmiből, egy hétköznapi helyzetből. Miért ne menne így a Facebookon is, amikor első dühből lehet válaszolni, azonnal pengeéllel vágni!? (…)

Mit gondol a kultúrharcról és hatalmi helyzetbe került régi barátairól? Mennyire hagyhatjuk el a helyet, ahol élünk? Milyen volt a betegség, majd a felépülés? Ezekre a kérdésekre is választ kaphat a Magyar Hang március 8-án megjelent 2019/10-es számában olvasható teljes interjúkból!

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/10. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Lakner Dávid
Lakner Dávid
1990-ben született újságíró, a Magyar Hang munkatársa. 2015-től dolgozott a Magyar Nemzetnél, előbb az MNO-nál, majd a kultúra rovatban. Média, film, irodalom, Bergman, Camus, Vonnegut.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

25,052lájkolóTetszik
1,578követőKövetés
13,718feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Felejtsük el az elmúlt harminc évet – Magyar Hang-ajánló

Cserhalmi György-, Vágó Gábor-, és Lengyel Róbert-interjú, Hős utcai riport, panaszok a gyárból – kapható a friss szám!

Kiemelt cikkek