HIRDETÉS
Kezdőlap Kultúra Léa Seydoux: ...

Léa Seydoux: Nagyon megrendített Füst Milán története

HIRDETÉS

Az erős nyitómondatok szerelmeseinek talán már nem kell bemutatnunk Füst Milán korszakos regényét, A feleségem történetét, mely ezzel a felütéssel indul: „Hogy a feleségem megcsal, régen sejtettem. De hogy evvel…” Rajtuk és az irodalmárokon, illetve Füst Milán kedvelőin túl viszont sajnos kevésbé ismert a mű, aminek méltán lenne ott a helye népszerűségben az Édes Anna vagy a Pacsirta mellett. Ezért most sokat tehet a Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó, aki régi álmát megvalósítva forgatja adaptációját Léa Seydoux és Louis Garrel főszereplésével. Elérve nemcsak azt, hogy itthon többen vegyék kezükbe a könyvet, de nemzetközi ismertséget is szerezve Füst Milánnak. Kell-e ennél több?

HIRDETÉS

Hétfő délelőttre a XIV. kerületi Vasúttörténeti Parkba hirdettek meg sajtótájékoztatót, amin Enyedi mellett nemcsak az operatőr és producerek, de a filmben szereplő világsztárok is részt vettek. Közülük is kiemelkedik a francia Léa Seydoux, aki főszerepet kapott az Adéle életében, de láthattuk a Kurszkban, az Ez csak a világ végében és a 2015-ös James Bond-filmben, a Fantom visszatérben is. Louis Garrel legutóbbi rendezéséről, A hűséges férfiról múlt heti számunkban írtunk, és ismerhetjük őt Bernardo Bertolucci Álmodozókjából vagy az Ismael szellemeiből. Rajtuk kívül a főszereplő Störr kapitányt alakító holland Gijs Naber, valamint Rév Marcell operatőr, Láng Imola művészeti vezető, Mécs Mónika producer és Havas Ágnes Filmalap-főnök voltak jelen.

A Feleségem története stábja a Vasúttörténeti Parkban (Fotó: Bankó Gábor/Magyar Hang)

A felfokozott várakozás már régóta megvan, viszont egyelőre nem érdemes számolni vissza a napokat. A forgatás félidőnél tart, és hosszú utómunkára is számítanak, így 2020 végén, 2021 elején érkezhet mozikba A feleségem története. Jelenleg Budapesten és Fóton dolgoznak, Hamburgban rögzítettek hajójeleneteket, augusztus elején pedig még áttelepülnek Máltára. Utóbbi helyszínt Mécs Mónika elmondása szerint egyébként az olasz koproducer választotta. Nemcsak színészek terén sokszínű ugyanis a stáb: beszálltak a franciák, az olaszok és a németek is, Havas Ágnes közlése szerint pedig a film nagyjából tízmillió euróba fog kerülni. Ehhez a Nemzeti Filmalap 1,15 milliárd forinttal járul hozzá.

Havas a sajtótájékoztatón kifejtette: Enyedi Ildikó döntése volt, hogy angolul forogjon a film, de ezt abszolút helyénvalónak is érezték. A történet középpontjában egy holland hajóskapitány és egy francia nő házassága áll, a francia és holland szereplők mellett pedig láthatjuk majd az olasz Sergio Rubinit, az osztrák Josef Hadert és a magyar Hajduk Károlyt is.

„Mert a közöny épségben tart, a szenvedély pedig megaláz”, olvassuk a regényben, ami erősen rokonítható Lev Tolsztoj klasszikusával, a Kreutzer-szonátával. A férfiúi birtoklásvágy és féltékenység története ez: Störr kapitány gyanakvása egyre súlyosabbá válik, míg végül félelmei teljesen összeroppantják őt. Örökérvényű mese az emberi kapcsolatokról, nemcsak ma lehet mindennél aktuálisabb. Érdekes ugyanakkor, hogy Enyedi mintha megengedőbb lenne Füstnél, vagy legalábbis annál az értelmezésnél, ami szerint A feleségem története áldozata nem annyira a démonain túllépni képtelen tengerimedve, Störr kapitány. Ha Ibsen Nórája felől közelítünk, meglepő lehet az az olvasat, amit a rendező osztott meg nemrég a Variety-vel. „Ez a film egy szerelmeslevél az összes csodálatosan tökéletlen férfihoz, életünk szerelmeihez, méghozzá egy női rendezőtől” – nyilatkozta. A sajtótájékoztatón így kíváncsiak voltunk arra is, Enyedi megengedőbb lesz-e Füstnél, vagy egyáltalán, jól olvassuk-e a művet, amikor Störr kapitány bukástörténetében az ő felelősségét firtatjuk. Meglehet, eleve rossz a kérdésfeltevésünk: ahogy a regény, úgy valószínűleg a film sem fogja felmenteni a szereplőt csak azért, mert közelről mutatja meg, hogyan küzd a félelmeivel.

HIRDETÉS
Enyedi Ildikó (Fotó: Bankó Gábor/Magyar Hang)

Miután a rendezőnek és két főszereplőnek is feltettük a kérdést, a kevés idő miatt csak Louis Garreltől kaptunk a nemi szerepek kapcsán választ. Egy másik felvetésre viszont reagált a rendező, ez a kérdés viszont arra vonatkozott, hogy ami még természetes volt Füst korában, mennyire állja meg a helyét egy mai filmben. Bár a kérdésből úgy tűnhetett, mintha Füst a férfiúi dominanciát pozitívan értékelte volna, valójában a regény épp hogy nem így tesz. „Mert mi az, hogy csalni? Mi ez az ostoba szó ahhoz képest, hogy egy fiatal nő ott fekszik mozdulatlanul és hallgatagon, aki tegnap még sok minden egyebet is tudott, nemcsak csalni. Nevetni tudott vagy emlékezni – s mindez most már nem is érvényes nektek, s ő maga már semmit se jelent? Csak ez az egy szó?” – olvassuk a könyvben.

Enyedi válaszában kifejtette, nagyon is igyekezett hű lenni Füst koncepciójához, és kíváncsi rá, hogyan fogják fogadni a művet az emberek. – Sokat beszélgettünk arról Rév Marci operatőrrel, hogy ami Füst Milánnál magától értetődő volt, vajon ma hogy fog hatni – tette hozzá.

A rendező egyébként a Variety-nek is kifejtette már: gyerekként könyvmoly volt, az egyik első, meghatározó élményét pedig Füst könyve jelentette. „Lefegyverző őszinteséggel és olykor félelmetes precizitással beszél az emberi hiányosságainkról” – mondta. – Ez Störr kapitány története, azon vagyunk, hogy bele tudjunk bújni az ő bőrébe, erre szövetkeztünk – fejtette ki a sajtótájékoztatón.

Léa Seydoux felé inkább olyan kérdések érkeztek, amik korábbi szerepeivel, illetve budapesti látogatásaival voltak kapcsolatosak. Az egyik megjelent újságíró például arról érdeklődött, a színésznőnek melyik korábbi férfi partnere volt a legproblémásabb, és melyik a legsegítőkészebb. Seydoux ezeket az érdeklődéseket rendre elhárította, és csak a filmről kívánt beszélni. Nagyon vonzotta, hogy Enyedi Ildikóval dolgozhasson, a regényt pedig előzőleg nem ismerte. Annál inkább megrendítette a „látszólagos egyszerűsége, ami jóval komplexebb dologgá bontakozik ki arról, hogyan érdemes élni, hogyan szeretni.”

Láng Imola, Havas Ágnes, Rév Marcell, Enyedi Ildikó, Louis Garrel, Léa Seydoux, Gijs Naber és Mécs Mónika (Fotó: Bankó Gábor/Magyar Hang)

Kérdésünkre, miszerint hogyan látja a filmben megjelenő nemi szerepeket, Louis Garrel kifejtette: A feleségem története számára leginkább egy álomszerű történet, amiben minden összefüggni látszik mindennel, mégis a dolgok rendkívül kuszák és zavarosak maradnak. Garrelnek a szereplők lelki mélységeiről egy francia mondás jutott eszébe a medvék táncoltatásáról, ami kapcsán érdemes felcsapnunk Flauberttől a Bovarynét: „soha senki se tudja pontosan kifejezni se a vágyait, se a felfogását, se a fájdalmait; mert az emberi szó csak egy repedt üst, amelyen legfeljebb medvetánczoltatásra alkalmas dallamokat verhetünk ki akkor, amikor szeretnők elérzékenyíteni a csillagokat!” (Bár a sajtótájékoztatón egy bekiabáló nagyon határozottan tudni vélte, hogy Garrel arra utalt, ne igyunk előre a medve bőrére.)

Garrel ezután nem is hozhatott volna jobb párhuzamot az álomszerűségre: szerinte ez a helyzet is olyan, amiben éppen benne voltunk. Egy sajtótájékoztatón ül vonatok között, mellette Léa Seydoux, és magyar újságírók épp arról faggatják, mit gondol a Füst Milán könyvében, illetve Enyedi Ildikó filmjében megjelenő nemi szerepekről.

Ha jobban belegondolunk, ilyesmit korábban mi sem tudtunk volna elképzelni.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Lakner Dávid
Lakner Dávid
1990-ben született újságíró, a Magyar Hang munkatársa. 2015-től dolgozott a Magyar Nemzetnél, előbb az MNO-nál, majd a kultúra rovatban. Média, film, irodalom, Bergman, Camus, Vonnegut.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

27,375lájkolóTetszik
2,271követőKövetés
16,110feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Az ostromló – Magyar Hang-ajánló

Karácsony Gergely-, noÁr- és Tóth Krisztina-interjú. Élet falun. Elveszti-e Pécset a Fidesz? Péntektől keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

A csodatini és a fényesedő magyar kard

Remekül zárult magyar szempontból a vívó-vb első napja. Férfi kardozóink mind a négyen felkerültek a 64-es főtáblára, a 16 éves Muhari Eszter pedig legyőzte a szám olimpiai bajnokát.