Az avantgárd ihletője Budapesten

Az avantgárd ihletője Budapesten

Résztvevő az El Greco a Szépmûvészetiben címû kiállítás sajtóbemutatóján Budapesten, a Szépmûvészeti Múzeumban 2022. október 26-án (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Először látható átfogó kiállítás El Greco műveiből Magyarországon.

A Szépművészeti Múzeum igen jelentős El Greco-gyűjteményt tudhat magáénak, Spanyolország után itt őrzik a legtöbb művet – Bűnbánó Magdolna, Angyali üdvözlet, Krisztus az Olajfák hegyén, Szent András apostol és Szent Bertalan apostol töredék – a XVI. századi festő munkái közül.

Ennél azonban több is lehetett volna: Nemes Marcell műgyűjtő 1911-ben felajánlotta megvételre a Szépművészeti Múzeumnak Goya és El Greco képeit, a vásárlási bizottság azonban akkor nem élt a lehetőséggel. Nemes Marcell két évvel később tizenkét El Greco-festményt bocsátott árverésre Párizsban, amelyekre a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának vezetője, Térey Gábor is licitált volna, de a magyar állam végül visszakozott a vásárlástól. Akkor kalapács alá került a manierista mestertől a Szent Gonzaga Alajos portréja is, amely nemrég mégis a múzeumba került letétként. A Mol-Új Európa Alapítvány most 3,6 millió dollárt fizetett a Christie’s aukciósháznak a képért. Természetesen ez a kép is látható a nyolcéves előkészítés után nemrég megnyílt, nagyszabású El Greco-tárlaton a Hősök terei intézményben.

A kiállításra több mint negyven magán- és közgyűjteményből – mások mellett a madridi Museo Nacional del Prado és a Museo Nacional Thyssen-Bornemisza, a toledói Museo del Greco, a párizsi Musée du Louvre, a londoni National Gallery és a washingtoni National Gallery of Art – érkeztek festmények. A kiállítás jelentőségét is mutatja, hogy a Szépművészeti Múzeum tárlatának kurátora a világ legelismertebb El Greco-kutatója, Leticia Ruiz Gómez, a spanyolországi Patrimonio Nacional Királyi Gyűjteményének igazgatója volt. Szaktekintélyének köszönhető, hogy most Budapesten látható a Krisztus feltámadása című kép, mely az 1570-es évek óta először hagyta el a toledói Santo Domingo El Antiguo kolostort, míg az Idősebb Szent Jakab mint zarándok a toledói San Nicolas de Bari-templomból, a Szent Sebestyén-ábrázolás pedig a palenciai székesegyház sekrestyéjéből érkezett a Szépművészeti Múzeumba.

A közel hetven művet felvonultató kiállítás kronologikus sorrendben mutatja be El Greco művészetét. Élete akár művészi zarándoklatként is értelmezhető, erre utal a tárlat nyitóképe, az idősebb Szent Jakabot ábrázoló alkotás is. Domenikosz Theotokopulosz (1541–1614), azaz El Greco („a Görög”) Krétáról indulva, Velencén és Itália más városain át ért el Toledóba, ahol a spanyol festészet egyik legkiemelkedőbb alakjává érett.

Leticia Ruiz Gómez így foglalja össze jelentőségét a kiállítás katalógusában: „...túl a művészek értékelését befolyásoló divatokon és esztétikai kérdéseken, Domenikosz Theotokopulosz festészete mindmáig képes ámulatot vagy elutasítást kiváltani, mivel számos műve hagyományos értelemben nem mondható sem könnyen befogadhatónak, sem tetszetősnek. Mindez kétségkívül a nagy mesterek ismertetőjele, akik miután magukévá tették és elsajátították a művészi hagyományt, képesek új utakon járni – függetlenül attól, hogy azok kortársaik számára elérhetetlenek.”

Kezdetben az ortodox bizánci ikonfestészet hagyományait követte, de már itt is hatott rá a reneszánsz formanyelve, hisz ekkoriban a sziget velencei fennhatóság alatt állt. Útja később ezért is vitte a köztársaság központjába, ahol Tiziano műhelyében sajátította el az aszimmetrikus kompozíció és kolorizmus jellegzetességeit, az erőteljes színkezelés végigkísérte a pályáját. Ekkoriban Tintoretto és Veronese művészete is nagy hatást gyakorolt rá, de a manieristák megnyújtott figuráit is saját képére formálta.

Toledóban már a reneszánsz ellen lázadt: drámai látomásairól eltűnik a jellegzetes környezet, az úgynevezett babaszoba-ábrázolás helyett mintha a mennyország, egy felsőbb szféra adná a hátteret eksztatikus, égbe emelkedő alakjainak. Természetellenesnek tűnő arcai szinte expresszionista jegyeket idéznek, felhői Magritte szürrealista látomásaira hasonlítanak. Nem véletlen, hisz a XIX. század végén művészetéből merítettek ihletet az avantgárdok.

A szakrális művek mellett számos portré is látható: mind közül kiemelkedik a Gyertyát gyújtó gyermek című fénytanulmány. Roppant egyszerűnek tűnő pillanat, amely a festők számára mégis a legnagyobb kihívást jelenti. El Greco ábrázolása, a sötét háttérből előbukkanó kisgyermek arcán tükröződő fény egészen bravúros, hasonló megoldásokat Caravaggio és Georges de La Tour képein lehet látni.

El Greco. Szépművészeti Múzeum. Kurátor: Leticia Ruiz Gómez. 2023. február 19-éig

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2022/46. számában jelent meg november 11-én.