Hamarosan szennyvízbűz fogadhatja a Velencében gondolázókat?

Velence a víznek köszönheti a létét, de sokak szerint ugyanez a víz fogja vesztét is okozni. Bár mindig is előfordultak a „tengerre épült” városban árvizek, az utóbbi években ezek sokasodnak és egyre magasabbak, miközben egyre inkább zavarják a turizmust, és siettetik a felbecsülhetetlen értékű műemlékek erózióját. Ám fél évszázad tervezése, halogatása, politikai csatározásai és korrupciója után végre elkészült a velencei lagúnát az Adriai-tengertől teljesen leválasztó védőgátrendszer, és ez volt az első tél emberemlékezet óta, amikor nem volt számottevő árvíz a városban. Meddig marad ez így? A klímaváltozás hamarosan zárójelbe teheti a most még szinte tökéletesen funkcionáló gátfalakat.

A velencei Mózes alig állt munkába, máris sokkal gyakrabban kell szétválasztania a tengert, mint azt tervezői gondolták. A MOSE (Modulo Sperimentale Elettromeccanico, Kísérleti Elektromechanikus Modul) rendszerről van szó, aminek rövidítése nem véletlenül utal Mózesre, hiszen a gombnyomásra levegővel megtelő, és ezért függőleges helyzetbe emelkedő 78 mobil fala hivatott megóvni Velencét az egyre gyakrabban támadó tengeri áradásoktól.

• Hogyan működik a gátrendszer?
• Mitől védi meg a várost és mitől nem?
• Mi várható Velencében hosszú távon?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap április 14-én megjelent, 2023/15. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!