A mostani időkben nem éppen szerencsés, ha valaki a regnáló nagyúr intézkedéseit bírálja. Hatványozottan igaz ez az állítás, ha a kritikus miniszteri posztot tölt be, ráadásul a sokadik baklövését követi el. Legújabb emberminiszterünk, Kásler Miklós legutóbb éppen a Roma Koordinációs Tanács budapesti ülésén mondott beszédében állította éppen az ellenkezőjét annak, mint amit a főnöke egy ideje hangoztat. Azt találta mondani Kásler, hogy a magyarságra mindig jellemző volt az az ősi és keresztény tradíció, hogy méltányolta a Kárpát-medencébe érkező többi nemzetet, és a békés együttélésre törekedett velük. Kiemelve azt, hogy például a roma és a magyar nép kultúrája kölcsönösen hatott egymásra, illetve a két népben közös a hit, a hagyományok tisztelete és a család szeretete.
Azt most egy pár pillanatra tegyük félre, hogy a különböző betegségeket a tízparancsolattal gyógyítani akaró Kásler ebben az esetben éppen igazat mondott. Hiszen talán éppen ezért az elfogadó hozzáállás miatt fogadták be külföldön a magyar menekültek százezreit, millióit a XX. században, amikor éppen mi menekültünk a zsarnokság, a diktatúra elől. És egyszer sem találkoztak olyan óriásplakátokkal, hogy állítsátok meg a magyarokat…
Az emberminiszter eszmefuttatását folytatva kijelentette, a népek képesek a jövőben is együtt élni, egyenlőként és egyenrangúként, igaz, szerinte az egyenlőség nem egyformaság, mert az Isten minden embert egyéniségként teremtett. És itt jön Kásler nagy fordulata, amikor közli: „a liberális világszemléletnek pedig éppen az a legnagyobb hibája, hogy egyenlőséget hirdetve egyformává akarja tenni a világon élő embereket. Nem veszik észre, hogy az egyenlőség alapja nem a liberalizmusban van, azt a Bibliában kell keresni.”
Vajon tudja-e Kásler, hogy éppen az orbáni rendszert bírálta ezzel? Mert kik azok, akik arra vágynak, hogy csupa egyforma, a hatalom felé teljes odaadással élő emberből álljon a társadalmunk? Kik azok, akik – ha valaki másként értelmezi a polgári, keresztény jobboldali értékeket és eszméket, mint ők, – máris hazaárulóznak, sorosoznak, migránssimogatóznak? Hogy éppen azok beszélnek keresztényi tradíciókról, akik Ferenc pápát támadják, mert szót mer emelni az elesettekért és a szegényekért? Hogy azok bírálják az egyformaságot, akik elintézték azt, hogy november végén 476 újság, rádió, tévécsatorna és internetes oldal ajándékozza oda magát nemzetstratégiai közérdekből az új fideszes médiaalapítványnak, az eddiginél is jobban a kormány felé hajlítva a magyar nyilvánosságot.
A kormányzati gömböc mindent felfal | Magyar Hang
Az olvasók többsége a „nagy magyar valóságot” bemutató riportokat várja, a NER ezt fojtaná meg.
Az a cél, hogy legyünk egyforma bólogatójánosok, akiknek egyformán megfelelnek azok a hírek, amelyeket a mindenható kormány megfelelőnek tart az egyentársadalom számára? Vagy arra próbálnak mindenkit rávenni, hogy abban is legyünk egyformák, miszerint Nagy Imrében csak egy kommunista politikust lássunk, ne azt az EMBERT – igen, így, csupa nagybetűvel –, aki az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírja lett? Akinek 1989-es újratemetésekor a koporsójánál éppen azok tolongtak szinte egymással versengve, önmagukat a történelmi örökösnek nevezve, akik most mindent megtesznek a forradalom miniszterelnöke emlékének bemocskolásáért
Ha Kásler újraértelmezné a Bibliában megfogalmazott keresztényi értékeket, Jézus útmutatásait, talán rájönne arra, hogy ki az, aki sok mindent nem vesz észre a szent könyvben.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 31. számában jelent meg, 2018. december 14-én.
Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 31. számban? Itt megnézheti!
