Hogy kerülhetnénk el a pánikot?

Hogy kerülhetnénk el a pánikot?

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b, elöl) a koronavírus-fertõzés elleni védekezésért felelõs operatív törzs ülése után tartott sajtótájékoztatón Budapesten 2020. március 5-én. Mellette Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezetõ helyettes államtitkár (j). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Kerüljük a pánikot, talán ez a legfontosabb a koronavírus kapcsán. A járvány megfékezéséhez precíz szakmai intézkedésekre van szükség, ahhoz pedig józanság kell. A rém- és álhírek terjesztése nem segít ebben, ez egyértelmű. A tájékoztatást éppen ezért célszerű lenne a hatósági intézkedéseket felügyelő szervre bízni. Az elmúlt napok alapján azonban úgy tűnik, a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős, Lakatos Tibor vezette operatív törzs ezt a feladatot nem tudja ellátni. Minden bizonnyal keményen dolgoznak, és mindent megtesznek a járvány megállítása érdekében, ezt az igyekezetet azonban képtelenek megfelelően kommunikálni.

A napi rendszerességgel megtartott sajtótájékoztatón rendre az elmúlt napok fejleményeiről beszélnek, jellemzően még a kormány által indított honlap adataival sincsenek tisztában, pedig azokat sem percenként frissítik, és megdöbbenve fogadják az újságírók új információt tartalmazó kérdéseit, amelyekről éppen nekik kellett volna tájékoztatni a sajtót.

Kásler Miklós csütörtöki fellépése csak tovább rontotta a helyzetet, az emberi erőforrások miniszterének láthatóan fogalma sem volt róla, hogyan zajlik egy sajtótájékoztató, egyetlen érdemi választ sem tudott adni az újságírók kérdésére, legnagyobb jóindulattal hallgatva is összevissza beszélt. Egyszerre cáfolta a Semmelweis Egyetemet, az operatív törzs tagjait és saját magát egyetlen mondaton belül. Egy átlagos hírfogyasztó számára is egyértelmű volt, hogy nincs tisztában a helyzettel.

Koronavírus: egy fertőzésgyanús holland férfi elszökött a rendelőből | Magyar Hang

Továbbra is négy koronavírussal fertőzött ember van Magyarországon - jelentette be Lakatos Tibor, az operatív törzs ügyeleti központjának vezetője a járvány ügyében tartott pénteki sajtótájékoztatóján. - Három iráni és egy brit állampolgár esetében igazolódott be a fertőzés gyanúja. Az iráni betegek Budapesten, a Dél-pesti Centrumkórházban vannak, a brit férfi a debreceni Kenézy Gyula Egyetemi Kórházban fekszik.

Talán az abszurd komédiába hajló miniszterei szereplés miatt döntöttek úgy, hogy pénteken már csak az operatív törzs szakmai része lép színpadra, egyetlen politikust eresztettek közéjük, Dömötör Csaba államtitkárt, aki gyorsan ledarálta a lényeget, és távozott is, mielőtt hibázik.

Müller Cecília, országos tiszti főorvos többször hangsúlyozta pénteken, hogy roppant alapos munkát végeznek, pontosan feltérképezik a betegek útvonalát, hogy megtalálják azokat a személyeket, akikkel kapcsolatba léphettek. Részletes felsorolásából kimaradt, hogy az egyik iráni fertőzött korábban, egészen pontosan február 29-én színházban is járt. Erről az intézmény tájékoztatott a honlapján, és közleményük szerint a hatóságot is értesítették róla, hogy a beteg náluk járt korábban. Hogy lehetséges ezek után, hogy az országos tiszti főorvosnak fogalma sincs erről a fejleményről? Miért az újságírótól kell megtudnia, ha a színház vezetői állításuk szerint már egy nappal korábban jelezték mindezt?

Nem nyugtatja meg a pánikra hangolt idegeket az első szerbiai koronavírus-fertőzött ügyének magyarországi kommunikációja. A szabadkai férfi esetét a szerb egészségügyi miniszter jelentette be péntek délelőtt, egyértelműen úgy fogalmazva, hogy a beteg Magyarországon járt a nővérénél, és tőle kapta el a betegséget. Zlatibor Loncar szerint a budapesti nő köhögött, lázas volt, testvére pedig azután lett rosszul, hogy hazaindult Szerbiába. Müller Cecília csak újságírói kérdésre tért ki a szabadkai férfi esetére, cáfolva a szerb miniszter szavait. A tiszti főorvos szerint a férfi sokkal korábban, a lappangási idő lejárta előtt már hazautazott, így biztosan nem a testvérétől kapta el.

A pénteki sajtótájékoztató legizgalmasabb pillanatának a XVIII. kerületi rendelőből elszökött holland férfi esete bizonyult. Különösen azért, mert a Facebookon terjedő hírrel az operatív törzs tagjai ott, helyben szembesültek. Szaniszló Sándor, a kerület polgármestere órákkal a sajtótájékoztató előtt részletesen beszámolt róla, hogy egy holland állampolgárságú, magyarul jól beszélő férfinél a háziorvos koronavírus-gyanút állapított meg, és a protokoll szerint hívta a mentőket, ám a beteg távozott a rendelőből még a megérkezésük előtt. Azóta is keresik. Később, hogy még abszurdabb fordulatot vegyen az ügy, kiderült, a férfi korábban a gyermekével és a nagymamával járt már a Szent László Kórházban, ahonnan vizsgálat nélkül elküldték, a háziorvos azonban megfellebbezte ezt a döntést.

„Magyarországról hazatért szabadkai férfi" szervezetében is kimutatták a koronavírtust | Magyar Hang

Szerbiában is megjelent az új típusú koronavírus, pénteken az egészségügyi miniszter jelentette be, hogy Magyarországról hazatért szabadkai férfinál mutatták ki a vírus jelenlétét - számol be róla az MTI. Zlatibor Loncar egészségügyi miniszter pénteki belgrádi sajtótájékoztatóján közölte, hogy a 43 éves férfi Budapesten a nővérénél járt, akinek már voltak vírusos tünetei, hazatérte után pedig saját magán is tapasztalta a fertőzés jeleit.

Létfontosságú, hogy a hatóságok kézben tartsák a járvány ügyét, és legalább ennyire fontos, hogy ezt az emberek tudomására hozzák. Csak akkor kerülhető el ugyanis a pánik, ha megbízható, szakmailag indokolt információk jelennek meg a koronavírusról. Ehhez azonban szükség lenne olyan szereplőkre, akik el tudják hitetni a hallgatóságukkal, hogy nem legalább egy napos késéssel követik az eseményeket.

Ne a sajtó rémhíreiből tájékozódjunk, rendben van, de akkor olyan szervet helyezzenek az intézkedések élére, amely láthatóan jobban informált, és ezt ügyesebben tudja a közvélemény tudtára adni, mint az újságírók.

A magyar egészségügy általános állapota amúgy sem ad okot bizakodásra, a leterhelt szakemberek és rettenetes állapotban lévő intézmények számára egy járvány lenne valószínűleg az utolsó csepp a pohárban. Ezért is kéne a lehető legprofibb kommunikációs teljesítményt nyújtania az operatív törzsnek, hogy legalább akkor érezzük magunkat biztonságban, amikor még csak elszigetelt esetekről beszélünk (és reméljük, ez így is marad).

A napi sajtótájékoztatók ügyetlenkedése azonban még a legnyugodtabb embert is felkavarja. Így pedig nehezen kerülhető el a pánik.