Újabb hat helyet rontottunk a Transparency International (TI) által vizsgált országok rangsorában a 2019. év eredményei alapján, a korrupciót tekintve – derült ki az intézet január végén nyilvánosságra hozott éves jelentéséből.
A TI korrupcióérzékelési mutatón legfeljebb 100 pontot lehet szerezni. Minél kevesebb pontot kap egy ország, annál nagyobb a közszektor korrupciós kitettsége. Magyarország a 2019-es esztendőre mindössze 44 pontot kapott, ami alapján a vizsgált 180 ország rangsorában a 70. helyre „hátrált”. Ezzel hazánk az Európai Unión belül Romániával került egy szintre, csak Bulgáriát előzzük meg. A globális rangsorban hat hellyel csúsztunk hátrébb, így lett országunk a 28 tagúvá bővült uniós közösség utolsó előtti helyének birtokosa.
A lesújtó eredményt a Kormányzati Tájékoztatási Központ elintézte egy megszokott hangvételű közleménnyel, miszerint a TI „egy Soros által pénzelt szervezet, amely az egész Soros-hálózattal együtt folytatja a Magyarország elleni támadást. Valójában azért támadják hazánkat, mert a magyarok nemet mondanak a migránsok betelepítésére”.
Megint korruptabb lett egy kicsit Magyarország a Transparancy felmérése szerint | Magyar HangA szokásos sorosozó szövegnél nem volt képes többet kiizzadni magából a propagandaközpont, amelyet az a Rogán Antal irányít, akinek több a köze a letelepedési kötvényekkel idecsábított „migránsok” tízezreihez, mint bárkinek.
A Transparency International jelentésében az áll, hogy 2010 óta a magyar kormányt ellenőrizni hivatott állami intézmények többsége „tetszhalott állapotban” van. „A jogállami erózió csaknem egy évtizede folyamatos, amelynek lényege, hogy az állami intézményrendszer nem (csak) a közjó előmozdításában, hanem a kormánypárti szereplők helyzetbe hozásában – hatalomban tartásában és vagyonosodásában – érdekelt” – írják a készítők. Ez az állítás akkor is megállja a helyét, ha az utóbbi időben akad példa arra is, hogy az ügyészség néhány, a kormány számára kényes ügyben is vádat emelt. A dokumentumban kiemelték Mengyi Roland és Simonka György büntetőügyét, valamint a Boldog István érintettségét is felvető eljárásokat.
A Transparency e tanulmányában elismeri: „a vádhatóság a kormányzó elithez köthető korrupció egyes eseteiben teszi a dolgát”, más esetekben azonban a „tétlenségével büntetlenséget biztosít a hatalom számára legérzékenyebb korrupciós botrányok érintettjeinek”.
Kéz a kézben a lejtőn - Korrupció és sajtószabadság a magyar trendek tükrében | Magyar HangA Mengyi- és a Simonka-ügyletet nem véletlenül értékeli úgy a közvélemény, hogy „elengedték a kezét” vagy hogy „elviszi a balhét”. Hiszen nyilvánvaló: ezek az ügyek csupán jéghegycsúcsok a hatóságok számára.
A dokumentumban foglaltak legfontosabb megállapítása, miszerint „Magyarországon a korrupció végletesen központosítottá vált” – nehezen értelmezhető. Hiszen ha a korrupció központosítottan zajlik, kormányzati részvétellel, segédlettel, akkor az már nem klasszikus értelemben vett korrupció, hanem valami más, még súlyosabb dolog.
A beszámoló készítői ki is fejtik, mit is értenek ezen a végletesen központosítottá vált korrupción. „A jelenlegi hazai állami korrupció lényege a gazdasági erőforrásoknak különféle eszközökkel történő újraosztása, az új elit megteremtése és a kormányközeli szereplők jutalmazása, helyzetbe hozása. Bizonyos csoportoktól az állam törvényi eszközzel elveszi vagy megvásárolja a vagyont, amit más csoportoknak ad oda. Mindez sokszor intézményesen történik. A közpénzszivattyúk révén a jogállami normák megsértésével az adófizetők pénze magánvagyonná lényegül át. A megvesztegetés a rendszer része lett, és nem a mellékhatása” – áll a jelentésben.
De hol van itt szó a tetten ért korrupcióról? Hiszen e fogalmon általában olyan, törvénybe ütköző cselekedetet értünk, amelynek során valaki pénzért vagy valamilyen előnyért cserébe jogosulatlan előnyhöz jut. Ezekben az ügyekben azonban nem juthat bárki korrupciós juttatásért cserébe előnyhöz. Nincs is feltétlenül szó kenőpénzben kifejezhető korrupciós juttatásról. Ezért a bűnüldöző hatóság a társadalom számára visszatetsző, gyanús ügyekben nem is mindig tud eljárni a törvényeink alapján. Hiszen az előnyt nem korrupciós pénzzel lehet megszerezni, hanem az a politikai eliten belülről kiválasztottaknak jár, egyfajta juttatásként a hűségért cserébe. Így nyert új értelmet 2010 után a párt nevéül választott fides latin szó jelentése.
Kitálalt a volt bíró: ezért nem lesz a korrupciós ügyekből semmi | Magyar HangA magyar politikai elitet érintő korrupciógyanús esetekben nem pénzzel vásárolják meg az elkövetők a döntéshozók „jóindulatát”, hanem valami mással, az esetek igen nagy részében vélhetően csupán politikai hűséggel, a táborhoz való tartozással. A választások idején teljesen törvényes anyagi támogatással előlegezi vagy éppen hálálja meg ezt a „jóindulatot”, amellyel a hatalomba juttatott csoport a politikai (törvényhozói, végrehajtói) hatalmával – sok esetben – visszaélve megjutalmazza az arra érdemes támogatókat. Vagyis itt, Magyarországon nem olyan korrupciós helyzetet kellett értékelnie a Transparencynek, mint a többi, vizsgált ország nagy részénél, ahol a kormányok üldözik a megvesztegetés bármely formájáért. Hanem hazánkban a vizsgálat olyan eljárásokra vonatkozott, amelyek a kormány politikájának lényege. Ahogy azt Lánczi András, a kormányzó párthoz közel álló politikatudós négy évvel ezelőtt
megfogalmazta. Lánczi szerint „amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája”, és ezt azzal magyarázta, hogy a Fidesznek fontos, hogy a hazai vállalkozói réteg megerősödjön.
Csakhogy a tapasztalatok nem azt mutatják, hogy a hazai vállalkozói réteg minden tagja egyenlő eséllyel erősödhet a Nemzeti Együttműködés Rendszerében.
„A magyar korrupció nem a szabályok ellenében, hanem a szabályok által valósul meg" | Magyar HangMindazonáltal a Lánczi András által korábban hangoztatott érv visszaköszön a TI mostani jelentésére kiadott kormányzati közleményben is, amely szerint: „Magyarországon 2010 óta teljesen átláthatók a közbeszerzések, a magyar közbeszerzéseken már nem külföldi nagyvállalatok, hanem döntőrészt magyar vállalkozások kapnak munkát.”
Vagyis hivatalos kormányzati közlemény erősíti meg, hogy nem a közpénzek leghatékonyabb felhasználása a cél, hanem a magyar kis- és közepes vállalatok előnyhöz juttatása. Amit mi, itthon a gyakorlatban a Fideszhez közel álló cégek előnyhöz juttatásaként és pofátlanul túlárazott beruházások megvalósulásaként érzékelünk.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/5. számában jelent meg január 31-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/5. számban? Itt megnézheti!
