Nem hagyják elveszni az ifjú tehetségeket

Az U18-as női válogatott világbajnoki ezüstérmes lett a nyáron (Fotó: MKSZ) Az U18-as női válogatott világbajnoki ezüstérmes lett a nyáron (Fotó: MKSZ)

A magyar sportban egyedülálló kezdeményezés kívánja előrevinni a kézilabdázás ügyét, a szövetség elindította az Elit program elnevezésű projektjét. A taoprogram révén a sportágba ömlő állami milliárdok észszerű hasznosulását elősegítő kezdeményezésben kiemelt figyelmet és komoly pénzt fordítanak a tehetséges fiatal játékosok képzésére. A cél: a felnőttválogatott, valamint Tokió és Párizs, vagyis a két következő olimpia.

Hirdetés

Nemcsak sportági, sokkal inkább nemzeti sajátosság, hogy hiába népszerű itthon egy labdajáték, annak megítélését alapvetően a felnőttválogatott szereplése minősíti. Ez, illetve az a megdöbbentő felismerés generálta az Elit program elindítását, hogy a kézilabdás szakmai vezetés – a labdarúgással ellentétben – lényegében beismerte: az alsóbb korosztályokban hiába eredményesek sportolóik, a felnőttkorhoz közelítve már kevesebb jó eredménnyel szembesülnek. A hosszú távú jövőkép hiánya miatt 14 és 18 év között veszik el a legtöbb tehetség, ebben a korban hagyják abba a legtöbben a kézilabdázást, vagy váltanak egy szinttel alacsonyabb osztályra.

Juhász István szerint a tao bevezetése óta a korábbinál háromszor többen kézilabdáznak. „Ez nyilván örömteli, de arra sarkallt bennünket, hogy a tömegképzésből elinduljunk a minőségi képzés felé” – mondta az Elit program vezetője, aki megerősítette: a korosztályos váltás megviseli a gyerekeket, ezért a szövetség felkérte egy olyan program elkészítésére, amelyben a szakmai és tudományos háttér együtt segíti a tehetséges gyerekek előmenetelét. Fontos kritérium volt, hogy az Elit programban nem veszik ki a legjobbakat a megszokott környezetükből, hanem a klubjukban, családjukban maradnak. Nem kell beköltözniük sehová, a programba bekerült játékosok képzése közösen folyik az egyesületekkel.

Ahol együtt jár a tao és az eredményesség – Magyar Hang

Női kézilabdautánpótlás-válogatottjaink nyári eredménysora szép reményekre jogosítja fel a szurkolókat.

„Hálót szövünk köréjük, hogy elérjék az adottságaiknak megfelelő szintet” – ismertette a most indult rendszer egyik sarokpontját. Elmondta, sportszakmai tesztekkel, felmérésekkel és módszertannal kívánják a klubokat segíteni, a tudomány oldaláról pedig diagnosztikával, ortopédiával és sportpszichológiával támogatják a jövő tehetségeit. Ugyanakkor a programban szereplő játékosokat félévente ellenőrzik is, akinél nincs fejlődés, az kikerül onnan.

„A most kiválasztott 15 fiú és 15 lány helye nem biztos, ahogy bekerültek, úgy ki is kerülhetnek a programból, sőt mások előtt is nyitva áll az út” – árulta el Juhász István.

Szabó Tamás, az Elit program tudományos koordinátora szerint összetett képzést alkottak. Rendszereket kellett építeni, hiszen a sportág jellegéből adódóan a képzési célok eltérnek a többi labdajátéktól, a kézilabda más képességeket kíván. A program lényege, hogy egy tehetség képzése, felnevelése szigorú rendben, előre meghatározott rendszer mentén halad.

„Esetünkben a tudomány betölti a prevenciót is, vagyis hogy ne legyen a korai specializációval sérülés, ne alakuljon ki a fiatalban sportági ártalom. De a tudományos oldal részt vehet az edzés korrekciójában is, hiszen egy vizsgált játékos esetében a tudomány képes kimutatni, miként kell beavatkozni ahhoz, hogy a kézilabdás képességbeli fejlődése töretlen legyen. Abba, hogy a képzési hangsúlyokat merre érdemes eltolni. A tudomány előre képes megmondani például, hogy egy gyermek felnőttként milyen méretű, milyen terhelhetőségű lesz. Pontosan kiderül, hogy milyen értéket tartunk a kezünkben, hogy miként kell velük bánni” – mondta a tudományos koordinátor.

Stadionépítési láz után csarnoképítési jöhet – Magyar Hang

Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke szerint 10–15 milliárdos beruházást igényel a 2022-es kézilabda-Eb.

A programba a 2000 és 2004 között született gyerekek kerülhetnek be. A férfi szakágat Gyurka János sportági legenda, míg a nőit Hajdu János, a magyar kézilabdázás egyik legeredményesebb edzője vezeti. A két szakember javaslatait építik be a játékosok edzésmunkájába, amelyet majd a klubjukban fognak elvégezni. Amíg Gyurka úgy véli, a mostani 15 fős fiúkeretből a fiatal tehetségek nagy része odaérhet a 2024-es olimpián a felnőttválogatottba – az sincs kizárva, hogy belőlük áll majd a csapat gerince –, addig a női szakágvezető óvatosabban tippel.

„Noha nem szoktam lottózni, most azért tippelnék, és úgy vélem, már két év múlva, Tokióban ott lehet a lányok közül három játékos, míg a 2024-es párizsi olimpián már hatan is válogatottak lehetnek. Ugyanakkor azt ki merem jelenteni, a mostani tizenöt fő 80-90 százaléka többszörös felnőtt válogatott lesz” – szögezte le Hajdu János.

A program költsége 100 millió forint körüli összeg, és a klubok, akik játékost adnak a most indult rendszerbe, évi 3,2 millió forintot kapnak a szövetségtől szezononként – az első 1,6 millió forintot szeptember 30-áig már elutalták az érintett kluboknak –, ez alól egyedül a legtöbb játékost adó Nemzeti Kézilabda Akadémia (Neka) a kivétel, ők nem kapnak ebből a támogatási formából. Ezt az összeget egyébként a klubok szabadon felhasználhatják. Ugyanakkor nagyon fontos kitétel a játékost adó egyesületek felé – miután ők is aláírták a játékosokon és a szövetségen kívül a programban való részvételről szóló szerződést –, hogy megfelelő játéklehetőséget kell a tehetségek számára biztosítaniuk, mert ha ez nem történik meg, akkor a kontraktus értelmében el kell engedniük a mellőzött fiatalt egy másik klubba.

Az akadémia, ahol az érettségi fontosabb cél, mint a karrier – Magyar Hang

Mocsai Tamás, a balatonboglári Nemzeti Kézilabda Akadémia igazgatója állítja, nekik az utánpótlás-nevelés a fő profiljuk.

Hirdetés

Valamennyi játékos havi ösztöndíjban részesül, amit a Gerevich-ösztöndíjon keresztül kapnak, immár július eleje óta, és erre az Emmi havi 2 135 000 forintot biztosít a szövetség számára, amit az utolsó fillérig felosztottak a fiatalok között, igaz, nem egyenlő mértékben. A tehetségek egyébként 21 éves korukig lehetnek tagjai a programnak, és az sem kizárt, hogy a szövetség, illetve a program vezetői kiterjesztik majd a rendszert a határon túli magyar származású játékosokra is.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 21. számában jelent meg, 2018. október 5-én.

Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon És hogy miről olvashat még a 21. számban? Itt megnézheti.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.