Vb: a rendező országnak szinte csak kiadásai vannak

A szentpétervári szurkolói zóna (fotó: Claudio Villa/FIFA)

Már javában tart Oroszországban a labdarúgó-világbajnokság. Az első perctől az utolsóig nyomon követi a világ legnépszerűbb sporteseményét Muszbek Mihály sportközgazdász is, aki úgy intézte a munkáját, hogy június 14-étől egészen a világbajnoki döntő lefújásáig ne kelljen másra koncentrálnia, és a lehető legtöbb vb-s eseményt megnézhesse a televízióban. Akár még az ismétléseket is. Interjúnk még a világbajnokság kezdete előtt készült.

Hirdetés

– Ebben az egy hónapban csak szurkolóként követi a világbajnokság eseményeit, vagy szakmai szemmel néz mindenre?
– Természetesen szurkolóként nézem a találkozókat, de nem titok, végig vizsgálni fogom több szempont alapján azt is, vajon a labdarúgás mitől a világ legnépszerűbb játéka.

– Van netán kedvence? Esetleg fogadna valamelyik válogatottra?
– Természetesen én is a szép, támadó focit szeretem, így nem csoda, hogy elsősorban a brazilok, illetve a dél-amerikai válogatottak játékát kedvelem. Ugyanakkor a négy esztendővel ezelőtt látott és világbajnoki címet szerző német csapat játéka is megfogott. Azonban bizonyos fokú kiegyenlítődést tapasztalok a labdarúgásban: a németek egyre látványosabban játszanak, és már a brazilok – elsősorban az Európában szereplő játékosaik révén – is képesek a taktikus és fegyelmezett játékra. A válogatottak formája és erősségeik alapján én a francia, brazil, német és argentin csapatot várom a négy közé, azaz közülük kerülhet ki az oroszországi vb győztese.

– Lesz-e meglepetés?
– Afrikából mindenképpen várok egy csapatot a legjobb nyolc közé, ám onnan, akárcsak eddig, nem fognak továbbjutni. Számukra ez hatalmas kiugrási lehetőség, hiszen a világ szinte összes játékosügynöke figyelemmel kíséri a világbajnokságot, és ha valaki jól teljesít, akkor nemcsak a piaci értéke, hanem a fizetése is megtízszereződhet. Persze ez más kontinens válogatottjaira is igaz.

– Akkor már meg is érkeztünk a világbajnokság és a rendezés egyik, ha nem is a legfontosabb eleméhez, a pénzhez. A világ egyik legnagyobb sporteseménye már nem is a sport miatt annyira fontos?
– Ilyet nem lehet kijelenteni, de tény, egyre inkább piaci, illetve sportgazdasági eseménynek számít. S nem titkoltan a piacbővítés is szempont, elsősorban Afrika és Ázsia felé: az előbbi esetében sportszakmailag sikeres a bővítés, míg az utóbbi jóval fizetőképesebb. A mostani rendező, Oroszország szintén hatalmas piac, legalább akkora futballkultúrával, ráadásul az országnak van nyári és téli olimpiai rendezési tapasztalata. Ez azért fontos, mert egy labdarúgó-világbajnokság az olimpia mellett a világ legnagyobb multikulturális eseménye.

– Milyen feltételeknek kell megfelelnie egy rendező országnak?
– Nézzük például a helyszíneket, amelyekről szinte mindent előír a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a FIFA. Oroszországban tizenegy helyszínen zajlanak az események, hat teljesen új stadiont építettek, kettőt kibővítettek, míg hármat részlegesen felújítottak. Ha egyidejűleg valamennyi arénában rendeznének meccset, akkor összesen 550 ezren tekinthetnék meg a helyszínen. A legnagyobb stadion 82 ezer, míg a legkisebb 36 ezer nézőt képes befogadni. Külön érdekesség, hogy azt is előírja a FIFA, mekkora lehet a helyszínek közötti távolság, és ahol ezek a feltételek adottak, illetve az előírások teljesülnek, ott lehet labdarúgó-világbajnokságot rendezni, ott hozható létre ez a szuperesemény.

Dollármilliárdokból épültek a 2018-as megméretés csodás stadionjai

Amikor Oroszország 2010-ben megkapta a 2018-as futball-világbajnokság rendezési jogát, a büdzsét 600 milliárd rubelre, akkori árfolyamon mintegy 19 milliárd dollárra tervezték. Alig telt el azonban néhány hónap, a szervező bizottság elnöke, Vitalij Mutko a költségeket már ennek a duplájára becsülte. A rubel közben összezuhant, de a hozzávetőleges számítások alapján csupán az infrastruktúrára így is nagyjából egymilliárd dollárt költöttek.

– Ám ez is hatalmas költség még egy olyan ország gazdaságára nézve is, mint Oroszország…
– Nézzük a stadionokat. Férőhelyenként 1–1,5 millió forintnyi a ráfordítás egy vb-n, ami azt jelenti, Oroszországban csak a sportlétesítményekre legkevesebb nettó 500–700 milliárd forintnyi rubelt kellett elkölteni. Egyrészt pontosan tudom, hogy ott is emelt árak voltak a jellemzők, holott nem a stadionokra elköltött pénz a fő költség egy világbajnokság rendezése során, hanem az infrastrukturális beruházások, vagyis a közlekedés és a szállások megoldása.

– Ennek tudatában egyáltalán kihozható-e nyereségesen egy ilyen sportesemény?
– A rendező országnak szinte csak kiadásai vannak. Bevételei mindössze szerény rendezési költségből, valamint a jegybevételekből tevődnek össze, ugyanis minden televíziós és marketingjog a FIFA kezében van. Ugyanakkor a vb-n részt vevő csapatok között a szervezet 400 millió dollárt oszt szét, amiből a győztes válogatott 75, míg a csoportküzdelmek során kiesők 5–7 millió dollárt kapnak. Ezen kívül a nemzetközi szövetség, okulva a korábbi problémákból, jelentős összegű biztosítást kötött a játékosokra.

– Hogy állnak az oroszok a jegyértékesítéssel?
– Számomra érdekes volt, hogy alig egy héttel a világbajnokság kezdete előtt minden találkozóra, még a nyitómeccsre is lehetett jegyet kapni. Ugyanakkor a belépők több mint 90 százaléka gazdára talált már, annak ellenére, hogy igencsak széles az árpaletta. Például a nagy érdeklődésre vélhetően nem nagy eséllyel pályázó Marokkó–Irán meccsre a legolcsóbb jegy a külföldi szurkolóknak – 24 ezer forintnyi rubel –, míg a legdrágább 140 ezer forint értékű; ezzel szemben egy rangadónak számító találkozó esetében ez a két összeg 40 ezer és 370 ezer forintnyi rubelre jön ki. Azt se felejtsük el, hogy igen nagy a különbség a hazai és a külföldi szurkolóknak kínált jegyárakban, hiszen az orosz drukker átlagosan legkevesebb 5700, míg a külföldi 27 ezer forintnyi pénzt fizet a belépőért. Ilyen szintű megkülönböztetésre még sehol sem volt példa. Az előzetes adatok alapján könnyen előfordulhat, hogy az összes néző 15–20 százaléka külföldi lesz, ami nem kevesebb mint 550–600 ezer ember. Csupán erre az egy hónapra nézvést valóban hatalmas ez szám, ám közel sem biztos, hogy hosszú távon is képes turisztikai bevételt termelni a vb rendezése.

– Egy magyar szurkoló körülbelül mennyit költ, ha a helyszínen szeretne egy-két meccset végignézni?
– Vegyünk, mondjuk, két csoporttalálkozót. Az utazással, a jegyek árával, a szállással – ami jelen esetben egy maximum háromcsillagos hotel –, valamint étkezéssel és minimális kulturális költséggel számolva 1,2–1,6 millió forint kiadás kalkulálható.

Hirdetés

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 5. számában jelent meg, 2018. június 15-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! 

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.