Hetek óta téma a februárban esedékes pekingi téli olimpia diplomáciai bojkottja Kína politikája és az ujgurok elleni jogsértések miatt. Bár több ország is csatlakozott hozzá, azonban úgy tűnik, az igazán komoly távolmaradást a koronavírus, pontosabban az omikron variáns érheti el.
A járvány felgyorsult terjedése miatt a minap leállt az észak-amerikai profi jégkorongliga (NHL). A 32 csapatos bajnokságból tíz együttes már korábban kényszerszünetre vonult, de az omikron variáns miatt a többi klub is nehéz helyzetbe került, egymás után törölték a mérkőzéseket, ezért a liga vezetősége a játékosok szövetségével egyetértésben arról határozott, hogy előbbre hozzák a karácsonyi szünetet. A döntés a februári pekingi téli olimpiára is komoly hatással lesz, sajtóinformációk szerint ugyanis az NHL a globális járványhelyzetre tekintettel nem engedi el a játékosait Kínába. Mivel a legrangosabb jégkorong-ligában számos ország kiválóságai játszanak, a kollektív távolmaradás azt jelenti, hogy az olimpiai tornán messze nem a legerősebb válogatottak csapnak majd össze.
S bár az NHL vezetőinek hivatalosan január 10-ig van lehetősége szankciók nélkül döntenie az olimpia szereplés ügyében, várhatóan nem változtatnak álláspontjukon. Ezzel, ha csak részben, de mégis megvalósul a téli játékok bojkottja, csakhogy nem a világpolitikai feszültségek, hanem az omikron variáns térhódítása miatt.
Hetek óta téma a pekingi olimpia diplomáciai bojkottja. Több ország, így az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Új-Zéland, Belgium és Litvánia sem képviselteti magát kormányzati szinten a február 4. és 20. között zajló játékokon – így tiltakozva Kína politikája ellen. Az ázsiai ország válaszul komoly szankciókat helyezett kilátásba.
Az Egyesült Államok december 6-án jelentette be, hogy egyetlen diplomáciai képviselőt sem küld a februári téli olimpiára és a paralimpiára az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen folyó „népirtás és emberiesség elleni bűncselekmények” miatt. Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő egy nappal később egy sajtótájékoztatóján azt mondta, Kína határozott tiltakozását fejezte ki az Egyesült Államok felé a bojkott miatt. Elmondása szerint amennyiben az amerikai fél kitart amellett, hogy politikai ügyet csináljon a pekingi téli ötkarikás játékokból, úgy Peking komoly ellenlépéseket tesz.
Mindeközben világszerte egyre többen szólítják fel az országokat az olimpiától való távolmaradásra. Az ujgur diaszpóra tagjai novemberben gyűltek össze a Prágában az Ujgur Világkongresszusra, ahol csalódottságuknak adtak hangot, amiért a világ nem lép fel a muszlim kisebbség üldözése ellen. A The Guardian egy Ausztráliába menekült ujgur férfinak szentelt riportban hosszan sorolta a kínai hatóságok elleni bizonyítékokat, amelyek miatt a megszólalójuk szerint a világ országainak egyetértésben kellene bojkottálnia a pekingi játékokat.
Hiába azonban a napvilágot látott bizonyítékok, valamint a civilek és emberi jogi szervezetek hangos tiltakozása, Kína esetében a (sport)politikai döntések sosem egyértelműek. Ezt bizonyítja Peng Su-aj (Peng Shuai) kínai teniszezőnő ügye is. A 35 éves, párosban kétszeres Grand Slam-tornagyőztes sportoló a kínai „Facebookon”, a Weibón november 2-án hosszú bejegyzésben jelentette be, hogy néhány évvel korábban szexuális együttlétre kényszerítette őt Kína egykori miniszterelnök-helyettese, Csang Kao-li (Zhang Gaoli). A következmények súlyosak voltak: előbb a poszt, majd a versenyző tűnt el. Közel két hétig semmilyen hír nem érkezett Peng su-ajról. Több sportolótársa, így az amerikai Serena Williams és a japán Oszaka Naomi is arra szólította fel a világ kormányait, gyakoroljanak nyomást Kínára, hogy bizonyítsák, Peng biztonságban van. Később az ENSZ és a Nemzetközi Női Teniszszövetség, a WTA is csatlakozott a felhíváshoz. S bár nem sokkal később a kínai kormányzat hivatalos lapja, az angol nyelvű Global Times egyik szerkesztője, Hu Hszicsin (Hu Xijin) videót posztolt a Twitter-profilján a sportolóról, a megrendezettnek tűnő jelenet nem nyugtatta meg a közvéleményt.
Peng su-aj eltűnése miatt a WTA törölte a kínai rendezésű versenyeit, a Nemzetközi Tenisz Szövetség (ITF) ugyanakkor nem csatlakozott a bojkotthoz. – Nem áll szándékunkban egymilliárd embert megbüntetni, ezért továbbra is megrendezzük az eseményeinket az országban – mondta David Haggerty, az ITF elnöke.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) sem érezte szükségét az egyértelmű állásfoglalásnak. A szervezet november végi közleményében hangsúlyozta, hogy Thomas Bach, a NOB elnöke videotelefonon beszélt Penggel, az eszmecserének tanúja volt Emma Terho, a NOB sportolói bizottságának finn vezetője és Li Ling-vej, a NOB kínai tagja is. A félórás beszélgetés során a teniszező közölte, hogy biztonságban van pekingi házában, jól érzi magát, és barátaival, családtagjaival tölti az időt.
Azóta a teniszező újra előállt, és a szingapúri állami médiának adott interjújában azt állította, hogy félreértették a szavait, valójában senkit sem vádolt szexuális erőszakkal.
A pekingi olimpia diplomácia bojkottja befolyásolhatja valamelyest a játékokat, de közel sem annyira, mint a vírus. A járványhelyzet miatt a szervezők szigorú szabályokkal, és az elmúlt másfél évben megismert buborék-rendszerrel készülnek az eseményre, még a hulladék sem hagyhatja el a hermetikusan lezárt olimpiai falut, nehogy azzal együtt a vírus is kijusson a külvilágba. Kínában is megjelent már az omikron variáns, emiatt több városban is karantén-intézkedéseket vezettek be.
Ami pedig az olimpiákra időzített politikai tiltakozásokat illeti, eddig számos alkalommal történt már részleges, vagy teljes bojkott. 1956-ban a magyar forradalom vérbe fojtása, illetve a szuezi válság miatt több ország is távol maradt a melbourne-i játékoktól. 1976-ban a dél-afrikai apartheid rendszer elleni tiltakozásul összesen 22 afrikai ország hagyta ki a montreali játékokat. 1980-ban és 1984-ben a hidegháború következményeként előbb 65 ország zárkózott el a moszkvai olimpián való részvételtől, majd a Szovjetunió és a keleti blokk államai – Romániát kivéve – bojkottálták a Los Angeles-i játékokat. 2008-ban a pekingi olimpia előtt is felmerült az esemény széleskörű bojkottja, ám ettől végül minden ország eltekintett.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/51-52. számában jelent meg, december 17-én.
