Brenner Koloman
Egy „plusz” választás egy „plusz” vitafórumot jelent a magyar közélet kérdéseinek, amely ráadásul az államfő személyének kiemelkedő fontossága miatt alkalmas lenne arra, hogy visszaállítsuk és megerősítsük az érvekre és az ellenfél tiszteletére épülő politikai vitakultúrát hazánkban.
Kérdés, hogy milyen reakciókat okoz ez az új helyzet a mélyülő gazdasági és szociális válsággal egyetemben.
Amikor a felsőoktatásért felelős államtitkár, Bódis József kinevezte saját magát a saját egyetemén kuratóriumi elnöknek, akkor még a legelvakultabb szemlélőben is felvetődhetett: ilyen tisztességes polgári demokráciában nem lehet.
Értelmetlen, maratoni parlamenti viták helyett a magyar polgárok között kell eltöltenünk a lehető legtöbb időt, mert az ő valódi hangjukat kell képviselnünk.
Mit tegyen az a polgár, akinek fontos a hazája sorsa, de a nemzetiségi képviselete is? Véleményem szerint a parlamenti választáson most, egyszeri alkalommal kérje, hogy pártlistára szavazzon, és válassza azt, hogy hazánk megmaradjon az európai nemzetek közösségében.
A NER tudás- és értelmiségellenes gőzhengere kizárólag úgy számolható fel, hogy mindenki, aki ellene mond a Fidesz ámokfutásának, fegyelmezetten beáll az ellenzéki együttműködés soraiba – ha mással nem is, legalább a szavazatával.
Megfelelő előkészítés nélkül vizsgázik élesben a digitális iskola. Ám hatalmasak a társadalmi különbségek, sem Wass Albertet, sem Harry Pottert nem tudja értelmezni a 15 évesek negyede.
