Kis citromtörténelem, recepttel.
A Szentírásban megjelenő alapanyagok és ételek történetébe avat be Fráter Erzsébet tudományos alapossággal megírt könyve.
A vírus előtti gasztronómiáról történelem- és mesekönyvekben fogunk olvasni – mondta a Magyar Hangnak adott interjúban Molnár B. Tamás.
Az élet nem fenékig tejfel, és ami igazán vagány benne – mint a káposztás paszuly –, azt akkor kell megbecsülni, amikor megadatik.
Nem csak a posztmodern ember sajátja az útszéli büfékaja. A római korban olcsósága miatt voltak népszerűek a lacikonyhák, amik közül nem egy bordélyként is üzemelt.
Az ő péksüteményük, melyből a hét minden napján kétezret sütnek, négy napig készül, saját gabonájukból őrlik a lisztet hozzá.
Ne azt keresd, ami elválaszt, hanem ami összeköt! – ennek a gondolatnak a jegyében született meg a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány most indult videós sorozata, a Főzd meg a világot!, amely jóval több mint egy egyszerű főzőműsor.
Noha a tojáslikőr itthon sokat vesztett népszerűségéből, a világ több országában még ma is ez az ünnep itala. De honnan ered?
Öt bolt mézeskalácsait kóstoltuk végig egy gasztronómiai szakíró segítségével.
Ez a hazaszeretet! – gondolta. Igen, pontosan ez; a főzelék, a pörkölt, a Duna, és a fények rajt, ahogy másutt a világon semmiféle vízen.
Sáo, Khan és Quí: három pesti étterem, ahová elhivatott törzsközönség jár, hogy a vietnámi–kínai konyha újabb és újabb rétegeit ismerhesse meg.
Amikor én még amolyan kis-közepes gyermek voltam, és az apukám véletlenül korán jött haza a munkából, akkor általában uzsonnáztunk egyet jóízűen együtt.
Elképzeltem egy füstöltpisztráng-salátát. Ezúttal semmiképpen sem majonézesen, habár annak is van helye a nap alatt máskor.
Nem csodálnám, ha a közeljövőben Turán megszaporodnának a pesti felső középosztálybeli látogatók.
A világ legnagyobb gasztronómiai versenyének tallini válogatóján Széll Tamás is bíráskodott.