Meddig lehet büntetlenül visszaélni a választók bizalmával? Mikor jön el a politikai ítélet pillanata? Milyen módon legyen az elpocsékolt időért való számonkérés?
Nem mondható rendkívülinek Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping legutóbbi találkozója – így fogalmazott megkeresésünkre Salát Gergely. A Kína-kutatót arról kérdeztük, hozhat-e bármilyen változást a háborúban, illetve a jelenlegi folyamatokban mindaz, ami ezekben a hetekben Kína és Oroszország között történik.
Az orosz elnök valószínűleg fegyvereket és mikrochipeket szeretett volna vásárolni Kínától.
A Bloomberg írt erről.
Hétfőn kezdődnek a legfelsőbb szintű moszkvai orosz-kínai tárgyalások.
Miért nem elég, ha elhallgatnak a fegyverek, és hogyan lett Magyarországból a „kis Oroszország”? Vonnák Diána Ukrajna-szakértőt kérdeztük.
A román és az amerikai sajtó arról ír, az orosz biztonsági szolgálat destabilizációs tervet készített, hogy így hiúsítsa meg az ország Nyugat felé való közeledését.
Orosz beavatkozástól tartanak a montenegrói választáson. De miért olyan fontos Moszkva számára, hogy mi történik a kis balkáni országban?
Így nem is annyira csoda, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziója miatt egy éve patthelyzet hátráltatja a kutatásait.
A háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt. Moszkva nem ismeri el a bíróság joghatóságát.
A pártnak nem tetszik, hogy az orosz állami tévében már megint elhangzott, hogy az 1956-os forradalmat nyugati hatalmak szervezték.
Lavrov szerint a Nyugat háborúra kényszeríti Oroszországot, mert világuralmának akadályát látja benne.
Az iszlám köztársaság helyet követel magának a világpolitikában.
A Kreml szóvivője szerint továbbra is a kitűzött céljuk a prioritás, és jelenleg úgy látják, hogy azt csak katonai eszközökkel lehet elérni.
Joe Biden és Ursula von der Leyen azt is megerősítette, tovább támogatják Ukrajnát Oroszországgal szemben.