Hoppál Péter fideszes politikust a Népszava trianonos karikatúrája ihlette meg.
Talán kicsit a koronavírus-járványnak is köszönhető, hogy a kisebbségbe szorult magyarok egész jól megúszták a trianoni évfordulót.
A népegészségügyi központba ismeretei szerint tizenhat panaszt tettek az elmúlt időszakban.
Trianon, hallod, fiam? Trianon! Inkább ünnepeljük együtt a nemzeti összetartás évét, vette át a szót az apa, és a tévére mutatott. A fiukat azonban ez sem érdekelte.
A mi nemzedékünk az, amely megfordíthatja Magyarország sorsát, beteljesítheti küldetését, és a győzelem kapujáig viheti az országot – mondta a miniszterelnök.
Fotótér néven indított új szolgáltatást az Országos Széchényi Könyvtár, az első két közzétett gyűjtemény aktualitását a 100 évvel ezelőtti történések adják.
A házelnök erről a Magyar Művészeti Akadémia budapesti emlékülésén beszélt.
Matovic szövegére reflexből aggatjuk rá a példátlan jelzőt. Ha az 1945 utáni (cseh)szlovák politikára gondolunk, talán igazunk is van. Mégsem előzmény nélküli.
Van itt minden. Revizionizmus, irredentizmus, idealizmus, dezilluzionizmus, fetisizmus, atavizmus, mazochizmus, pesszimizmus, defetizmus, eufemizmus, antagonizmus.
Gyurgyák János Trianon-antológiája grandiózus és kiválóan összeállított gyűjtemény, amely könnyen kiverheti a biztosítékot a harciasabb bal- és jobboldalon egyaránt.
Több forgalmas fővárosi csomópontban is videót készítettünk 16:30 perckor, Karácsony Gergely főpolgármester korábban ugyanis azt kérte, hogy Trianonra emlékezve álljon meg egy percre a közlekedés. Nem állítható, hogy ez valóban megtörtént volna.
Miért nem tudunk szabadulni a trianoni zsákutcából? Vár-e bármiféle jövő a határon túli magyarságra az asszimiláción túl? Erről beszélgettünk Szarka László történésszel.
A miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolt.
A századik évforduló alkalmat adhat arra, hogy beszéljünk az előttünk álló nagy feladatról. Hogy őszintén beszéljünk a határon innen és túl élő közösségben arról, mit kell tennünk azért, hogy Magyarország ne kerülhessen soha többé olyan helyzetbe, hogy érveit ne hallgassák meg, és a döntésekben szava ne legyen.
Ha testben nem is, de lélekben itt vannak a világban szétszóratott magyarság képviselői is, jelentette ki az Országgyűlés alelnöke, Latorcai János. Felszólalt Kövér László és Áder János is.