Kezdőlap Tudomány Nemcsak Dugov...

Nemcsak Dugovics Titusz, de valószínűleg Boldog Özséb sem létezett

Aki nagyon akar hinni, azt egy cáfolat még meg is erősíti, de azért nem szabad visszavonulni, és már nem is vizsgálni a történelmi valóságot – erre a következtetésre jutottak a Kétfarkú Kutya Párt csütörtök esti budapesti rendezvényének résztvevői. A megingathatatlanul tovább élő, de bizonyítani nem sikerült információkról szóló eseményt a Lámpás klubban rendezték, a beszélgetőpartnerek között pedig ott volt Pálfi Zoltán a Szkeptikus Társaság, illetve Lőrinc László a Tényleg.com képviseletében.

HIRDETÉS

Igaz, az említett portál inkább a fiatalokat, egyetemistákat kívánja megcélozni. Azokat, akik még fogékonyabbak a hiteles információkra, és nem a saját buborékjukban vadásznak olyan állításokra, amik csak megerősítik előfeltevéseiket. Mert a résztvevők is úgy látják: fel kell mutatni az ellenérveket akkor is, ha sokakat még ezekkel sem lehet meggyőzni. Az viszont mégsem tartható, hogy ha rákeres valaki a finnugor nyelvrokonságra, már az első találatok között összeesküvés-elméletekbe ütközzön. Ez a lényeg Pálfi szerint is, aki kifejtette, egyes feltételezésekkel szemben a szkeptikusok nem csak mindenre azt mondják, hogy „márpedig nem hiszem el.” Sokkal inkább igyekeznek több forrásból tájékozódni, majd azokból levonni a következtetéseket.

Már csak amiatt is fontos ez, mert napjaink álhírgyártói épp arra a feltevésre építenek, hogy ma már nem lehet elhinni semmit, amit a mainstream média és a hivatalos intézmények állítanak. Ahogy Krekó Péter megfogalmazta korábbi interjúnkban: „Kérdőjelezz meg többet, ne higgy senkinek, légy bizalmatlan mindennel szemben. Ennek a vége egy olyan világ, ahol semmi sem igaz, de minden megtörténhet – miként ezt Peter Pomerantsev remek könyvének mottója implikálja. Ez az egész post-truth világ mottója lehetne. Ha az ember semmit nem hisz el, akkor mindenről meggyőzhető.”

Ha az ember semmit nem hisz el, mindenről meggyőzhető | Magyar Hang

A kormánynak az a célja, hogy megfossza a közéleti diskurzust a szakpolitikai kérdésektől – mondja Krekó Péter. Interjú.

Ezúttal főként olyan történelmi legendákról volt szó, amik makacsul tartják magukat annak ellenére is, hogy a tudomány megbízható cáfolatokkal szolgál mindegyikre. És még csak nem is mindig afféle összeesküvés-elméletekről van szó, mint hogy az ufók chemtraillel mérgeznek minket, hogy ezzel elhallgassák az igazságot 9/11-ről. Van, amit még Lőrinc is oktatott nemrég.

Ilyen a pálos rend alapítójaként ismert Boldog Özséb élete, akiről a történelemtanár szerint nemrég vált bizonyosabbá, hogy valójában fiktív személy lehetett. Amiről egyébként továbbra sem tud például az interneten fellelhető források túlnyomó része. Lőrinc ezzel szemben F. Romhányi Beatrix tanulmányára hivatkozott, ami szerint a jakabhegyi pálos kolostor eleve Özséb feltételezett idejénél korábban, még a tatárjárás előtt jött létre. Ráadásul Özséb (Eusebius) neve először Gyöngyösi Gergely szerzetes 1516-os rendtörténetében bukkant fel, tehát a XIII. századra datált Özsébnek eszerint háromszáz évig semmi nyoma nem volt. A Károli Gáspár Református Egyetemen oktató középkorász tanulmánya fellelhető az interneten is. Romhányi előtt egyébként Hervay Ferenc Levente is felvetette mindezt 2007-ben. „Arra is gondolhatnánk, hogy Gyöngyösi humanista hatás alatt állva, maga keresett és teremtett rendje számára alapítót, annál is inkább, mivel Magyarországon az Árpád-korból fennmaradt írásokban az Eusebius név csupán egyetlen egyszer fordul elő” – írta többek közt. 

Sorost is úgy jellemzik, mint a szabadkőműveseket | Magyar Hang

Világösszeesküvők vagy filozofálgató bölcsészek a szabadkőművesek? Az A38 Hajóról kitiltott beszélgetésen borzongtunk.

De a szélesebb közönség jó részét még az is meglepetésként érheti, hogy Dugovics Titusz szintén fiktív személy lehetett. A nándorfehérvári csatához kapcsolt önfeláldozó hős valójában eleve egy vándormotívumot testesített meg, hasonló alak ideálképe számos csata kapcsán felrajzolódott. Bár egy a hősiességét bizonyító katonáról először Bonfini írt a XV. század végén, ezt a karaktert csak háromszáz évvel később kötötték össze a ma ismert névvel. Mindezt azután, hogy egy Dugovics Imre nevű vasi szolgabíró bizonygatni kezdte, egy régi okirat igazolja az állítólagos felmenője dicső tettét. A papírt ő hamisíthatta, hogy alátámassza családja nemesi származását, amivel kapcsolatban annak idején vizsgálatot folytattak.

Bár történetileg ezek a megállapítások már jó ideje ismertek, mindez nem akadályozta meg 2011-ben Dúró Dórát, hogy Dugovics létének megkérdőjelezését számon kérje a kormányon. Az akkori jobbikos politikus kifejtette, az RTL Klub Fókusz plusz című műsorában „botrányos dolgok hangzottak el”, márpedig szerinte ha a holokauszttagadást büntetik, a Dugovics-relativizálást is kellene. Nem vicc, konkrétan így zárta napirend utáni felszólalását, amiben amúgy „ezerszer megbuktatott finnugorelméletet” is emlegetett: „nemzeti jelszavak ide, teljhatalmú Médiatanács oda, még most is a Dugovics Titusz-tagadók fújják a passzátszelet.” De minderre válaszul azért Répássy Róbert államtitkár visszarántotta a valóság talajára a képviselőt, igaz? Nem éppen. A fideszes politikus így reagált: „a kormánynak nem áll hatalmában a médiahatóságot az ön által egyébként jogosan felemlített ügy kivizsgálására utasítani.” 

Pálfi hozzátette azt is, hogy a történészeket sokszor a korabeli propaganda tévesztheti meg. Példaként említette a karnaki templom idegenvezetőjét, aki II. Ramszesz sírja előtt megállva egészen elképesztő dicshimnuszt zengett. Tény, az ókori Egyiptom egyik legfontosabb uralkodójáról van szó, aki 66 évig volt hatalmon. Ehhez képest is abszurd lenne, hogy valóban meghódította volna a teljes Közel-Keletet, benne Szíriával, Libanonnal, de még Iránnal is. Ramszesz a maga korában elképesztő módszerekkel igyekezett bizonyítani, hogy nincs nála hatalmasabb hadvezér. Ebben segítette, hogy ekkoriban már jó ideje volt bevett szokás egymásnak bizonyos nemes- és színesfémeket ajándékozni. A belső propagandában pedig ezek úgy jelentek meg, mintha idegen országok által lerótt adók lennének. Amit nemcsak az akkori polgárok, de még későbbi történészek is elhittek.

A különböző téves feltételezések persze nemcsak az ókori Egyiptomban, vagy a XIX. század eleji Magyarországon voltak közkedveltek. Az elmúlt száz évben szinte naponta született egy „cáfolat” arról, hogy a finnugor nyelvrokonság tévedés, és valójában teljesen másokhoz van közünk. Gyakorlatilag akárki máshoz, derül ki rendre ezekből a „leleplezésekből”, amik mindenféle genetikai vizsgálatokra és kezdetleges szótársításokra hivatkoznak a nyelvészet módszerei helyett.

Káp isten és a finnugor árulás – „A tömegekben igény van a másfajta múltértelmezésre” | Magyar Hang

Miért foglalkoznak vezetőink a magyar nyelv eredetével, miért veszik elő hirtelenjében a régi, soha nem igazolt, ám számtalanszor cáfolt „érveket”?

Aztán a közéletből is ismerjük a múlt nem elégséges ismeretéből fakadó félreértéseket. Ilyen volt a Pruck Pál-Dózsa László csere is, amit Schmidt Máriáék még azután sem voltak hajlandóak elismerni, hogy a tévedés teljesen egyértelművé vált. De a propagandisztikus módszerek között volt az is, hogy Nagy Imrét igyekeztek marginalizálni ’56 emlékezetében – állapította meg Lőrinc.

Ott van aztán a közismert Columbo-szobor a Falk Miksa utcából, ami az átlagos járókelőben azt a tévedést erősítheti, hogy a közterület névadóját rokoni szálak fűzik Peter Falkhoz. Valójában nem igaz, hogy a XIX. századi politikus-újságíró a dédapja lett volna a filmsztárnak.

Lőrinc szerint továbbá az is tévedés, hogy Asboth Oszkár lett volna a helikopter feltalálója. Néhány méterre ugyan fel tudott emelkedni a kísérletező kedvű Asboth, de rögtön le is zuhantak járművei. A háború után aztán előadta, hogy Horthy alatt elnyomták és elhallgatták őt, a kommunista propaganda pedig hamarosan kapott is az alkalmon, és a helikopter feltalálójaként kezdte hivatkozni a már Asbóthként emlegetett kutatót. Az csak jóval később vált egyértelművé, hogy mindössze a férfi remek önreklámjáról van szó, amihez még a repülőgépeit stabilizáló köteleket és a vonólégcsavart sem átallotta eltüntetni nyilvánosságra hozott fotóiról. De hiába, a tévedés később is tovább élt a fejekben, 2005-ben pedig még innovációs programot is elneveztek a csalóról.

HIRDETÉS
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Lakner Dávid
Lakner Dávid
1990-ben született újságíró, a Magyar Hang munkatársa. 2015-től dolgozott a Magyar Nemzetnél, előbb az MNO-nál, majd a kultúra rovatban. Média, film, irodalom, Bergman, Camus, Vonnegut.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

24,973lájkolóTetszik
1,550követőKövetés
13,634feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Felejtsük el az elmúlt harminc évet – Magyar Hang-ajánló

Cserhalmi György-, Vágó Gábor-, és Lengyel Róbert-interjú, Hős utcai riport, panaszok a gyárból – kapható a friss szám!

Kiemelt cikkek

Elkapták az utrechti lövöldözőt

Három ember meggyilkolásával gyanúsítják a török férfit.

Kihűlt szív

Elhunyt Baló György