Kiadták a kutatás és az oktatás szabadságát mérő tudományos szabadság index 2024-es frissítését, és az értékelt országok közül Magyarország a hat legnagyobbat zuhanó állam közé került (Salvador, Hongkong, India, Oroszország és Venezuela társaságában). Az adatok szerint a magyar tudományosság szabadságának rohamos csökkenése egybeesett a társadalom és a politikai szféra polarizációjának szinte maximálissá válásával.
A tudományos szabadság index megalkotásában többek között a nürnbergi Friedrich-Alexander Egyetem, a Fritz Thyssen Alapítvány, a V-Dem Intézet kutatói vesznek részt. Öt tényezőt vesznek figyelembe a számításakor: a kutatás és az oktatás szabadságát, a tudományos ismeretek átadásának és terjesztésének szabadságát, az intézményi autonómiát, az egyetemi kampuszok integritását és a tudományos és kulturális vélemények szabad kinyilvánítását. Jelenleg 179 országot értékelnek az éves jelentésben, és ez a tanulmány számít a tudományos szabadság legátfogóbb értékelésének a világon. Az index kiszámításához összesen 2329 szakértővel töltettek ki egy standardizált kérdőívet, majd az eredmények alapján statisztikai modellszámításokat végeztek.
Az idei eredményekből a szerzők azt a következtetést vonták le, hogy a tudományos szabadság világszerte veszélyben van, de vannak országok, ahol ez hatványozottan igaz. A tanulmányban kiemelt egyik grafikon szerint az index szabadesése miatt Magyarország e csoportba tartozik. A vizsgált országok közül egyébként 23-ban csökkent, míg tízben növekedett a tudományos szabadság.
A tudományos szabadság index (fekete), a társadalmi polarizáció (sárga) és a politikai polarizáció (lila) alakulása Magyarországon (Forrás: Academic Freedom Index)
A jelentés szövege is negatív példaként emeli ki Magyarországot: „A magyarországi politikai és társadalmi polarizáció 2005-ben kezdett emelkedni, majd Orbán miniszterelnök 2010-es választási győzelme után ért el toxikus mértéket. Miután [Orbán] hivatalba lépett, Magyarország tudományos szabadság indexe drámai módon csökkenni kezdett, és ma az érzékelt országok alsó 20-30 százalékába tartozik. Magyarország a tudományos szabadság tekintetében a 135. helyen áll a világban. Közvetlenül megelőz minket Kongó, Líbia, Szudán, a Gázai-övezet; közvetlenül utánunk jön Üzbegisztán Etiópia, Dzsibuti.
