A Fidesz, illetve Orbán Viktor a mostani választásokon is hozta a maga szokásos csaknem 2,9 milliós választói táborát. Ennek a felső tíz százaléka, illetve bizonyos támogatási konstrukciók révén a középosztály egy része is anyagi érdekek miatt szavazott a kormányra, számukra ez a gazdaságpolitika előrelépési lehetőséget jelentett – mondta lapunknak az újabb várható fideszes kétharmad okait boncolgatva Bod Péter Ákos közgazdász, az egyesült ellenzék egyik gazdasági szakpolitikai felelőse, aki egyébként személy szerint kisebb arányú Fidesz-győzelemre számított.
Mint hozzátette, a választások előtti osztogatások fedezetét a magyar gazdaság termelte ki, de az mindig a hivatalban lévő kormányt segíti. A szegényebb rétegeknél pedig a nyilvánvaló háborús propaganda és uszítás is hatott. „Ha nem én nyerek, háború lesz”: lényegében ezt hajtogatták Orbánék, ami a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint háborús uszításként is felfogható. – Életemben ennél rondább kampányt még nem láttam. Nyilvánvaló, a közmédián tolt hazugságokkal lehetett nyerni – fogalmazott.
– A politikai elemzők majd kivesézik ezt a részét a kampánynak, de gazdasági szakemberként azt tudom mondani, hogy volt egy, a kormánnyal szembeni nagyon kritikus blokk, amely a pénzek rossz felhasználását, ellopását és az erkölcstelen meggazdagodást vetette Orbánék szemére. Szokták mondani, hogy ezzel nem lehet nyerni, de azt változatlanul helyesnek tartom, hogy az ellenzéki kampányban ez hangsúlyos helyet foglalhatott el. Ez ugyanis megmagyarázza azt, ami majd jön – hangsúlyozta a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára. „Miután a pénzek egy részét a magyar adófizetőktől «lopták el», ezért a magyar adófizetőkre a továbbiakban nagy teher fog hárulni. A pénz másik részét az uniós adófizetőktől «lopták el», ezt viszont az Európai Unió egyre kevésbé tűri” – fogalmazott.
Ennek jele, hogy az Európai Bizottság (EB) elnöke kedden bejelentette az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, elindítják a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben. Egy nappal korábban Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa lengette be, hogy az EU már dolgozik Magyarország ügyén, és beindítják a jogállamisági mechanizmust a korrupciógyanú és a közbeszerzési problémák miatt. Orbán Viktor egyébként már nyilvánvalóan készült erre – vélte Bod Péter Ákos –, hiszen győzelmi beszédében megint kipécézte Brüsszelt és ellenfeleként jelölte meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is.
Ugyanakkor lapunknak is hangsúlyozta a közgazdász (akárcsak a Portfoliónak írt cikkében), hogy az Orbán-kormány eddigi gazdaság-, társadalom- és külpolitikája nem folytatható. – A választás után nem lehet folytatni ezt az oroszbarát, dörgölőzős, kikacsintgatós, a NATO- és az EU-tagságot áruba bocsátó kalmárkodást – vélekedett. A választás miatt előre elköltötték a költségvetést az első három hónapban, például szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj formájában. Amit biztosan tudunk az az, hogy februárban már 1585 milliárd forintra ugrott a költségvetés hiánya, miközben a kormány 3152 milliárdos hiányt vár a teljes évre, vagyis februárban ennek már a 45,5 százalékánál tartottak.
Ugyanakkor hiába érhet véget már májusban a benzinárstop, illetve az egyes élelmiszerekre érvényes árstop, még erről sem volt hajlandó eddig nyilatkozni a kormány, hogy mi lesz ezután.
Zsiday Viktor befektetési tanácsadó más oldalról közelítette meg az ellenzék számára nagy vereséget hozó választás kérdését. Az elmúlt húsz évben hasonlította össze a reálbér-növekedést a kormányzó pártok népszerűségével, illetve a választásokon elért eredményével.
– Nemzetközi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy a lakosság jóléte dönti el a kormányzópártok népszerűségét. Ez alapján jutottam arra a következtetésre, hogy a Fidesz-KDNP szavazótábora az április 3-iki választáson 10 százalékkal nőhet, hiszen a reálbér-növekedés dinamikája 2018 és 2021 között 18 százalékos volt. A tényadatok azt mutatják, öt százalékkal bővült szavazótáboruk – vélekedett.
A szakértő szerint a nagy meglepetés az volt, hogy az ellenzéki szavazatok száma jelentősen megcsappant. Ebben szerinte biztosan szerepe volt annak, hogy az emberek tartottak a háborútól és féltek a rezsicsökkentés megszüntetésétől. – Tehát a kormányzati retorikának ebben biztos volt szerepe, annál is inkább, mert a választók az ellenzéket nem a gazdasági teljesítmény alapján ítélik meg, hiszen nincs a kezükben a hatalom. A kormánypártok viszont biztosították a viszonylagos jólétet, ami magyarázza a szavazatok számának emelkedését – érvelt Zsiday.
A szakértő úgy látja, a 2022-es költségvetés már adott, az igazán nagy kérdés a jövő évi büdzsé. Amennyiben marad a rezsicsökkentés, akkor fel kell tőkésíteni a Magyar Villamos Művek Zrt.-t, illetve jelentős tételt jelent még a jegybank veszteségének pótlása, amely várakozása szerint 600 milliárd forint lesz.
Vagyis ha marad a magas kamatszint – ami valószínű –, marad a rezsicsökkentés, tartósan elszállnak az energiaárak, továbbá pótolni kell az MNB veszteségét, és még a gazdaság is lassul, akkor jó eséllyel nem tartható a 2023-ra tervezett 4-5 százalékos hiány: annál magasabb értékkel, 6-8 százalékkal kell számolni, ami már valamilyen beavatkozást, vagyis megszorítást igényel.
Ha pedig még az uniós pénzek sem érkeznek, akkor nagyon nagy baj van – mondta lapunknak Zsiday. Ez esetben nem látja a szakértő, hogy az Orbán-kormány honnan tudná előteremteni a büdzsé rendbetételéhez szükséges összeget. Hitelt a nemzetközi piacon nem nagyon adnak arra kérésre, hogy elfutott a költségvetési hiány, szükség lenne egy kis finanszírozásra.
Szerinte azonban Orbán Viktor elég pragmatikus politikus, és egy ilyen forgatókönyv esetén minden bizonnyal valamilyen módon kiegyezne az uniós vezetőkkel. De még ekkor is át kell alakítani a rezsicsökkentés rendszerét, például ki lehet alakítani egy olyan sávos rendszert, amelyben csak egy bizonyos szintű fogyasztásig járhat a támogatás.
Ha rendben jönnek az uniós pénzek és átalakul a rezsicsökkentés rendszere, még akkor is szükség lesz a költségvetési bevételek növelésére. Zsiday arra számít, hogy vállalati plusz adókkal, ágazati adókkal próbálja majd kezelni a helyzetet a kormány, ilyet már láthattunk korábban. – Ebben az esetben is érezni fogja az átlagpolgár a válságot, de nem lesz különösebben mellbevágó számára – tette hozzá.
