Nem ígérem, hogy mindenki börtönbe fog menni, akinek kellene, mert annyi ügy van, hogy az egész rendőrség, ügyészség és NAV sem lenne elég, hogy az összeset végig vigyék. Én azt tudom mondani, hogy reményeim szerint 15-20 ügyet tud keményen, egyszerre végig kísérni a kormányváltás után felállított korrupcióellenes hivatal – erről beszélt Hadházy Ákos független parlamenti képviselő egy szerdai háttérbeszélgetésen, amelyen a Magyar Hang is részt vett. Hadházy az egyetlen, akiről tudni, ellenzéki győzelem esetén mindenképpen helye lenne Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt kormányában, méghozzá korrupcióellenes tárca nélküli miniszterként.
Hadházy Ákos elmondta, realitása annak van, hogy az ellenzék szimpla feles többséggel jusson kormányra, ezért az őt segítő jogi szakértőket arra kérte, hogy olyan javaslatokat dolgozzanak ki, amelyek ennek esetén is megvalósíthatók, sőt, némelyiket már az újonnan felálló parlament ülésének első napján is be lehessen nyújtani. Hogy pontosan ki volt az a szűk kör, aki segített neki, azt egyelőre nem kívánta elmondani, de bízik benne, többségük győzelem esetén is folytatná a munkát. Leszögezte azt is: a pártok részéről nem érzi azt, hogy a későbbiekben akadályoznák a korrupcióellenes intézkedéseket.
Addig vállalja, amíg kap jogköröket és segítséget
Már az első napon beadna Hadházy törvényjavaslatot a korrupcióellenes hivatal felállításáról (ami nem összekeverendő az unió korrupcióellenes ügyészségével). A szervezet feladata többek közt az lenne, hogy törvénykezési katalizátorként működjön, és a korrupciót megfékező törvények előkészítését végezze. A politikus kiemelte: ugyan ez nem tűnhet annyira izgalmas kérdésnek, de személy szerint ő ezt tartja a legfontosabbnak.
A hivatal ugyan komoly vizsgálati jogkörökkel rendelkezne, de semmiképpen sem nyomozóhatóságot szeretnének belőle csinálni, hiszen arra ott a rendőrség és a NAV, ezeknél a szervezeteknél ugyanis elég lenne a felsővezetést „rendbe tenni” feles többséggel, hogy az ott dolgozók tehessék a dolgukat. A vizsgálati jogkör sokkal inkább azt jelenti: belenézhetnek majd minden állami dokumentumba, adatba, vagy például „a korábban gyalázatos módon lezárt nyomozások eredményeibe”. Ezeken felül fegyelmi és személyi javaslatokat is fognak tudni tenni, és eszközeik közt szerepel majd a feljelentés vagy éppen a nyilvánossághoz fordulás. – Nem ígérem, hogy mindenki börtönbe fog menni, akinek kellene, mert annyi ügy van, hogy az egész rendőrség, ügyészség és NAV sem lenne elég, hogy az összeset végig vigyék. Én azt tudom mondani, hogy reményeim szerint 15-20 ügyet tud keményen, egyszerre végig kísérni a kormányváltás után felállított korrupcióellenes hivatal – ígérte.
Hadházy a gyakorlatban egy valóban működő ombudsmani jogkört szeretne, hatóságot ellenőrző hatóságként kívánnának működni. Itt leszögezte: „Nem leszek talpnyaló ombudsman, az biztos, addig vállalok egy ilyen feladatot, amíg az ember megkapja a megfelelő segítséget és jogköröket hozzá”.
A szervezetet ő felügyelné miniszterként, maga a hivatal apparátusa pedig 100-150 fős lenne minimum, mert egy ilyen szervezetet 10 fővel nem lehetne működtetni, ehhez infrastruktúra kell. Utóbbi kapcsán jegyezte meg, hosszan konzultált az egykor elszámoltatásért felelő, ám elbukó Keller Lászlóval is, aki fontos tapasztalatokat osztott meg vele. Neki például annak idején csak egy 10 fős államtitkárság állt rendelkezésre, így Hadházy szerint látszik, hogy „ha jogkörök nélkül kap ilyen polcot az ember, kudarcra van ítélve”.
Ugyan a politikus nem biztos abban, hogy az új hivatal mind a 100-150 helyét fel tudnák tölteni az első hónapokban, hiszen a feladathoz kell kompetencia, megbízhatóság, de komoly elvándorlás volt az állami szervekből, vagyis azért lehet szakembereket találni. Szerinte fontos, hogy akik majd csatlakoznak a hivatalhoz, azok versenyképes fizetést kapjanak. Ugyan konkrét számokat még nem tudott menni, de a szervezet működtetése nagyságrendileg 10 milliárd forintba kerülne. Egyébként több ember is van, aki elvállalná a hivatal vezetését, de konkrét neveket itt sem kívánt említeni.
Hadházy kérdésünkre, hogy a rendszer olyan ikonikus szereplői is börtönbe juthatnának-e a jogi felelősségre vonás után, mint például Rogán Antal, úgy fogalmazott: az, hogy valaki miniszter volt, nem jelenti azt, hogy ne kerülhetne börtönbe. Hozzátette: sajnálatos, de őszintén el kell mondani, hogy bár a bíróságok még a független állam bizonyos szigetcsoportjai, de már nem minden részük független, és az ítéletet a bíróságok fogják hozni.
Amnesztiát vezetnének be
Hadházy arra is kitért, törvényjavaslatot nyújtanának be a pótmagánvádat kiterjesztésére is, most ugyanis az állami vádmonopólium az ügyészségnél van. Csak feles többséget igényel a pótmagánvád intézményének kiszélesítése, most ezt csak főleg rágalmazási ügyeknél használják. Ugyanakkor nem korlátlanul terjesztenék ki a pótmagánvádat, mert az nagyon megszaporítaná az eseteket, csak korrupciós bűncselekményeknél tennék ezt, és csak bizonyos összeghatár felett.
Ugyancsak feles többséggel módosítható a letartóztatás kezdeményezésének joga is. Ezt jelenleg csak az ügyészség kezdeményezheti, ők viszont a rendőrségnek és a NAV-nak is odaadnák bizonyos bűncselekmények esetén, meghatározott összeg felett.
Ugyan most is létezik a vádalku intézménye, de azzal az ügyészség Hadházy szerint visszaél, ráadásul a jogászok szerint nehéz lenne elvenni tőlük. Így bevezetnék az amnesztiát, amelyben azok részesülhetnének, akik a jogtalanul szerzett pénz egy részét visszafizetnék és használható információkat adnának. Ugyanis a cél a „fő haszonhúzókat megfogni, nem csak azt szeretnék bíróság elé vinni, aki a pénzeket cipelte a táskában”.
Hadházy szerint módosítanának a magántőkealapokon is, mert úgy véli, jelenleg a lopott vagyonokat ide szervezik ki, holott a tulajdonosok kiléte nem megmondható, ezért ez így tarthatatlan. A közbeszerzési törvény is módosításra szorul – véli –, ugyanis aki a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz akar fordulni, annak most horribilis összegeket kell fizetni, ráadásul ha veszít, bukja is a pénzt. Ezeket az összegeket le kell csökkenteni észszerűen, és máris kisebb eséllyel lehet manipulálni a közbeszerzéseket.
Feles többségnél sem biztos, hogy végig marad Polt Péter?
Hadházy Ákos arra is kitért, az ellenzék elkötelezett az európai uniós korrupcióellenes ügyészséghez való csatlakozás iránt, de az nem lesz arra alkalmas, hogy a korábbi bűncselekmények jogi felelőssége vonásában részt vegyen. Vagyis ha holnap kijelentik, hogy csatlakoznak, az EU-s ügyészség már csak a holnaputáni eseteket tudja kivizsgálni. Vagyis ez inkább egyfajta garancia az ellenzék részéről az új elkövetők ellen. Ezzel kapcsolatban a Hadházynak segítő jogi szakértők arra jutottak, feles többséggel is lehet, hogy tudnak csatlakozni hozzá, de „a Fidesz persze ezt akadályozni fogja és kétharmadosnak tekinti”.
Persze visszatérő kérdés, hogy ha nincs kétharmada az ellenzéknek, mit kezdenek azzal, hogy Polt Péter marad a legfőbb ügyész. Hadházy úgy fogalmazott: ő feles többség esetén is el tudja képzeli, hogy ne Polt legyen a főügyész örökké, „előfordulhatnak olyan állapotok, hogy tarthatatlan lesz a pozíciója”.
A politikus szerint egyébként az ügyészség az állam az államban most, senki nem tudja ellenőrizni a munkájukat, ezért az igazságügyi minisztérium alá kellene rendelni őket garanciákkal arra, hogy a politika ne tudja befolyásolni a munkájukat, ez kétharmad esetén egyszerűen megvalósítható lenne.
