Szegeden is pörög az egészségturizmus

Évente több ezer Romániából és Szerbiából érkező beteget látnak el a Szegedi Tudományegyetem klinikái. A pácienseknek egy-két ágyas szobákat biztosítanak, igény esetén megfelelő díjazás mellett még tolmácsról, asszisztensről is gondoskodnak. Korrupcióról ugyanakkor szó sincs, hiszen az intézmények csak szabad kapacitásaikat hasznosítják a piacon.

Nemcsak az ukrán határ közelében, hanem a Dél-Alföldön, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) orvosi karához tartozó egészségügyi intézményekben is jól pörög az egészségturizmus: évente csaknem ötezer „fizetős” beteget lát el, többségük a határon túlról, Szerbiából és Romániából érkezik – tudta meg a Magyar Hang.

Annak próbáltunk utánajárni, hogy a dél-alföldi megyeszékhely – hasonlóan például az ukrán határ közelében lévő Kisvárdához – mennyire számít kedvelt célpontnak a határon túli betegek körében. A lapunk által megkérdezett egészségügyi dolgozók elmondása szerint van arra példa, hogy a közeli Szerbiából és Romániából magyar társadalombiztosítással rendelkező páciensek érkeznek ellátásra, a jelenség azonban nem nevezhető tömegesnek. (A kettős állampolgárságúak havi 7500 forintért szerezhetnek magyar társadalombiztosítást, ám a kórházi vagy szakorvosi ellátáshoz kell beutaló is, amit csak helyi háziorvos állíthat ki.) Sokkal jellemzőbb, hogy a határon túlról érkező betegek fizetős egészségügyi szolgáltatásokat vesznek igénybe, aminek feltételei Szegeden is biztosítottak, hiszen az egyetem a kimondottan költségtérítéses ellátásra társaságot is üzemeltet.

Ez a társaság az Uni-Med Szeged Egészségügyi Szolgáltató Központ Kft., amely – olvasható a cég honlapján – teljes körű, térítéses járó- és fekvőbeteg-ellátást szolgáltat a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ valamennyi egységében. – Egy- és kétágyas, emelt komfortfokozatú kórtermekben, kellemes környezetben biztosítjuk betegeink gyógyulását, s amennyiben igény adódik rá, személyi asszisztens, tolmács biztosításával – derül ki a bemutatkozásból.

Mivel egyetemi cégről van szó, az SZTE sajtóreferensénél érdeklődtünk az Uni-Med által ellátott páciensek számát, nemzetiségét és az igénybe vett ellátások jellegét illetően. Emellett kérdéseket tettünk fel azzal kapcsolatban is, hogy az ilyen módú betegellátásra fordított kapacitások befolyásolják-e a közegészségügyi ellátást és a várólistákat, lévén az egyetem klinikáinak az oktatási-tudományos tevékenység mellett ez a másik fő feladata.

Az intézmény sajtóreferense először arról tájékoztatott bennünket, hogy az illetékes vezető nem kíván válaszolni megkeresésünkre, ezért újból levelet írtunk jelezve: meglátásunk szerint a kérdezett adatok közérdekűek. Meglepetésünkre nem sokkal később részletes válaszokat kaptunk. A társaság közlése alapján éves szinten – az elmúlt két év átlagát tekintve –, valamennyi ellátási formában ötezer fő részére nyújtottak egészségügyi szolgáltatást. Az ellátottak túlnyomó többsége – 90 százaléka – külföldről, jellemzően Romániából és Szerbiából érkezik, míg mindössze egytizedük magyar. A járóbeteg szakellátásban a páciensek 40, fekvőbeteg és diagnosztikai ellátásban 30-30 százalékuk részesült.

– A térítéses betegellátás a nemzeti és intézményi várólisták alakulását nem befolyásolja, továbbá a betegfogadási listákra sincs hatással – áll az SZTE sajtóosztályának válaszában. Lényegesnek tartották kiemelni továbbá, hogy a térítéses betegellátást nem a Szegedi Tudományegyetem, hanem az önálló jogi személyként, az egyetem tulajdonában álló Uni-Med Kft. végzi, térben és időben elkülönítve a közellátástól.

Utóbbi megjegyzés valóban fontos: az egészségügyi ellátást szabályozó előírások értelmében ugyanis közfeladatot ellátó intézmény csakis szabad kapacitásait értékesítheti a piacon. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a költségtérítéses ellátásokra akkor kerülhet sor, ha a tb-finanszírozású vizsgálatok, műtétek az osztályokon meghatározott rend mentén adott napon már lebonyolódtak. (Ezekben az esetekben értelemszerűen nem sürgősségi ellátásról, hanem programozható kezelésekről van szó.) Magyarán az egyetem az Uni-Meden keresztül az épp szabad infrastruktúrát – műtőt, rendelőt – hasznosítja és külön megbízási szerződéssel foglalkoztatja az orvosokat, szakápolókat, rendes munkaidejük lejárta után.

Ez a felállás az oka annak is, hogy Szegeden az Uni-Med magánügyfeleként, – igaz, negyvenezer forint megfizetése mellett – néhány napon belül sor kerülhet ugyanarra az MR-vizsgálatra (ugyanazon a gépen, valószínűleg ugyanazzal a személyzettel), amelyre tb-finanszírozásban 6-8 hetet kell várni.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/19. számában jelent meg, 2019. május 10-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/19. számban? Itt megnézheti!