Elismerte a német kutatóknak adott válaszában Palkovics László, hogy nem a Max Planck Társaság volt a mérce a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megcsonkítása során. Korábban ugyanis a Német Tudományos Szervezetek Szövetsége írt levelet a miniszterelnöknek, tiltakozva a kutatási hálózat feletti politikai nyomás ellen. A német tudósok nagyon aggasztónak tartják, hogy csak a közérdekűnek kikiáltott kutatásokat finanszíroznák Magyarországon.
A németek tiltakoztak az ellen is, hogy a magyar átalakítás a német nem egyetemi kutatási szféra mintáját venné alapul. Korábban ugyanis erre hivatkozott a kormány, Palkovics pedig még a szavazás után is azt mondta a HírTV-nek: a kutatás autonómiája semmilyen módon nem sérül. „A párhuzam a kutatóintézet-hálózatokra vonatkozott” – ismételte el. Hozzátéve: „ha a németeknek ez így jó, valószínűleg nekünk is jó lesz. (…) Ha az ember ezt közelről nézi, az irányítási mód, amit létrehoztunk, inkább a Max Planckra hasonlít.”
Most viszont a német kutatóknak adott válaszában Palkovics elismerte, hogy nem ez a szervezet szolgált alapként. A nyilatkozatról először a hvg.hu számolt be, majd szerdán a Magyar Nemzet néven megjelenő napilap teljes terjedelmében közölte a levelet. „Önök említik a levelükben, hogy az általam hivatkozott Max Planck modellje nem azonos azzal, amit Magyarországon létrehozni tervezünk. Ez így van. A Max Planck modell teljes mértékben nem alkalmazható, mivel az a társasági forma Magyarországon nem használatos, és az átalakítás mélysége sem akkora, mint a Max Planck társaság létrehozásánál volt. Ennek ellenére a struktúra lényegi elemei megegyeznek” – üzente most az innovációs és technológiai miniszter. Viszont szerinte a törvénymódosítás részét képezi a Fraunhofer Intézethálózatnak megfelelő alkalmazott kutatási intézményhálózat létrehozása.
Kutatóintézetek: Vizi E. neve is felmerült vezetőként, ám erről a tudós nem értesült | Magyar Hang
A Magyar Hírlap szerint ugyanakkor több név is van még a kalapban.
Palkovics a levelében azt állította továbbá, hogy túl nagy a különbség a régi és új EU-tagállamok kutatási rendszereinek teljesítménye között. Úgy látja, ez a módosítás nagy lehetőség a kutatóknak. Ők viszont ezt másképp gondolják, amit mutatnak az elmúlt hónapok tiltakozásai, ahogy az is, hogy a parlamenti szavazás napján az MTA még a helyesírási oldalát is elsötétítette.
