Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében szükséges, az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvényjavaslatok általános vitája után zárszavában kiemelte: a javaslatok mögött komoly szakmai teljesítmény áll. Mint mondta, lehet, hogy nem minden törvényjavaslat tökéletes, de az biztos, hogy az Európai Bizottság szerint ezek a javaslatok az elfogadásuk és végrehajtásuk esetén orvosolják az ő aggályaikat.
Az államititkár kitért arra, a vita során egyetlen, a javaslatcsomag céljait érintő kritika sem hangzott el. Egyetlen felszólaló sem vitatta a javaslatok céljait, azt, hogy erősítsék a korrupció elleni intézményeket, azokat a jogi és intézményes megoldásokat, amelyekkel a korrupció feltárása, az európai uniós források magyarországi felhasználásának ellenőrzése történik. Ezek a törvényjavaslatok mindenképpen pozitív változást idéznek elő ebbe az irányba – tette hozzá.
Jelezte, a büntetőeljárási törvény módosításával kapcsolatban a kormány előzetes normakontrollt kezdeményez, vagyis a javaslat elfogadása esetén azt még az Alkotmánybíróság is megvizsgálja majd. Répássy Róbert biztosította képviselőket arról, hogy a javaslatok nem látszatjogszabályok, hanem valóban javíthatják a korrupció elleni küzdelmet. Az államtitkár a javaslatcsomag támogatására kérte képviselőket, hogy mielőbb lezárulhasson az Európai Bizottság eljárása, és nehogy Magyarország forrásokat veszítsen.
Varga Judit igazságügyi miniszter expozéjában arról beszélt, hogy szeptember 18-án lezárult egy több hónapos, nehéz, ám rendkívül konstruktív egyeztetési folyamat a magyar kormány és az Európai Bizottság között. A bizottság megállapította, hogy a kabinet által benyújtott 17 intézkedési javaslat megfelelően fogja orvosolni azokat az aggályokat, amelyek miatt a kondicionalitási eljárást megindították. A biztosok kollégiumának szeptember 18-i döntése megnyitja az utat az újjáépítési alappal és a kohéziós forrásokkal kapcsolatos tárgyalások gyors lezárása előtt – érvelt a politikus. Amennyiben a kormány az általa tett vállalásokat teljesíti, akkor a feltételességi eljárás még az év vége előtt lezárulhat és Magyarország forrásvesztés nélkül léphet át a 2023-as esztendőbe – hívta fel a figyelmet.
Politikai blöff
Önök még mindig nem őszinték, és a törvényjavaslatcsomag ennek bizonyítéka – mondta a vitában a DK-s Arató Gergely. Példaként hozta, a törvények 90 százalékánál kell lefolytatni társadalmi egyeztetést a javaslat szerint. Megjegyezte: a mostani jogalkotási törvény minden esetben előírja a társadalmi egyeztetést, amit rendszeresen elmulaszt a kormány, vagy azokat nem hallgatják meg, akik kritikát fogalmazhatnak meg.
Lukács László György, a Jobbik vezérszónoka szerint a javaslatcsomagot nem azért terjesztette a kormány az országgyűlés elé, mert szakítani akarnak a visszaélési gyakorlattal, hanem mert megérezték, hogy valóban veszélyben van az uniós források lehívhatósága. A kormány kényszerhelyzetben van, de nem ezzel a javaslatcsomaggal fogják legyőzni a korrupciót, ez csak arra alkalmas, hogy igazolják az Európai Bizottság felé a kompromisszumkészségüket – mondta. Azt is mondta, hogy a Jobbik nem áll annak útjába, hogy Magyarország, a magyar emberek megkapják azt, ami nekik jár, ezért támogatni fogják a javaslatot. Ugyanakkor arra kérik a kormányt, hogy tartsa be az azokban foglaltakat. Jelezte, hogy amennyiben a kormány megkerüli a szabályokat, „oda fognak sózni”, és fel fogják hívni az emberek figyelmét is a szabálysértésre.
Vajda Zoltán, az MSZP vezérszónoka politikai blöffnek nevezte a javaslatcsomagot. Mint mondta, a javaslat „messziről nézve” rendben van ugyan, de aki ismeri Magyarország működését, az tudja, hogy nem hoznak majd érdemi változást a törvénymódosítások. Az ellenzéki politikus szerint a jogszabályelőkészítésben való társadalmi részvétel biztosításáról szóló javaslat például tartalmilag alkalmas volna a jogszabályelőkészítés javítására, de a kormány eddig sem mutatott hajlandóságot az egyeztetésre, és a törvény be nem tartásának ezután sem lesz következménye. Elegendő lesz, ha a nem szabályszerűen előkészített javaslatokat képviselőik nyújtják majd be. Vajda Zoltán kifogásolta, hogy a korrupciós eljárásokra vonatkozó javaslat rendkívüli módon túlbonyolított eljárást tesz csak lehetővé, amely indokolatlan adminisztrációs és anyagi terheket ró az indítvány benyújtójára.
A Momentum elsőkét fogja próbára tenni az új hatóságot
Hajnal Miklós, a Momentum vezérszónoka szerint ha a Fidesz komolyan gondolná a korrupció elleni küzdelmet, akkor Magyarország csatlakozna az Európai Ügyészséghez. A javaslatcsomagot értékelve úgy fogalmazott: „jobb, mint a semmi, de nem vagyunk elragadtatva”. Hozzátette: az új jogszabályok is kijátszhatók lesznek például veszélyhelyzet idején. A vagyonkezelő alapítványok kuratóriumáról szóló javaslatot értékelve nevetségesnek nevezte az összeférhetetlenségi szabályokat, megemlítve, hogy még a miniszterek is benne maradhatnak a közalapítványok vezetésében. Közölte, a közérdekű adatigénylésre vonatkozó javaslathoz módosító javaslatot nyújt be a Momentum, az adatigénylés költségeinek csökkentését kérve. Valamint kifogásolta, hogy a módosító javaslatok benyújtására mindössze 5-6 óra állt a képviselők rendelkezésére.
Hajnal Miklós összegzése szerint a javaslatcsomag nem fogja megoldani a korrupciót, ugyanakkor jelezte, hogy pártja elsőként fogja próbára tenni a frissen felállított hatóságokat. A Momentum „nem gördít akadályt” a javaslatok elfogadása elé – tette hozzá.
Szabó Rebeka (Párbeszéd) arról beszélt, hogy azt szeretnék, ha Magyarország megkapná az uniós forrásokat. Az a kormány vét a hazája ellen, amelynek a viselkedése miatt ezt az eljárást el kellett indítani. Azért vannak itt és tárgyalják ezeket a javaslatokat, mert a magyar kormány vét a hazája és a magyar emberek ellen – fogalmazott. Az elképesztően rossz kormányzás miatt nem kapják meg a forrásokat, ami azért történik így, mert 12 éve ellopják ezeket a pénzeket – tette hozzá. Megjegyezte: remélték, a miniszterek, államtitkárok kikerülnek a közalapítványi kuratóriumokból, de ez nem történt meg. Jelezte, módosító indítványt nyújtanak be, hogy ezen alapítványok ne kapjanak állami támogatást. Szeretnék azt is, ha bejelentővédelmi hivatal jönne létre, erre vonatkozóan is módosító javaslatot adnak be. Jámbor András Imre (Párbeszéd) szerint volt lehetőség arra, hogy megkapják az uniós pénzeket és egyben a korrupció elleni fellépés is megvalósuljon. A javaslatnak arról kellene szólnia, hogy ne tűnjenek el a pénzek, ne vándoroljanak álberuházásokra. Teljesen rossznak nevezte a törvénycsomagot, értékelése szerint semmi nem garantálja, hogy ne tűnjenek el ezek a pénzek.
Apáti István (Mi Hazánk) kiemelte: Magyarország Európa egyik legjobb adottságú országa, amelyet Európa talán legszorgalmasabb emberei lakják. Azonban egyben az EU egyik legszegényebb tagállama is, amelyet a Fidesz-KDNP és a baloldal politikusai „koprodukcióban” hoztak létre – tette hozzá. Kétségtelen ténynek nevezte, hogy a baloldali kormányok idején is volt korrupció, de annak az elmúlt tizenkét évben „verhetetlen bajnokává vált” a Fidesz és a KDNP, akik nem akarják észrevenni a rendszerszintű korrupciós jelenségeket – jegyezte meg. A javaslatcsomagról úgy fogalmazott: a kormány meghátrált Brüsszellel szemben, és nem túl magas színvonalú és nem túl tartalmas, inkább „sóhivatal” intézményjellegű javaslatokat tettek le az asztalra, amelyek valószínűleg kedvesek lehetnek a brüsszeli szemeknek.
(MTI)
