Azzal, hogy a Magyar Orvosi Kamarához (MOK) önként is csatlakozott az orvosok jelentős része, azt jelenti, hogy elbukott a kormány terve, hogy jelentéktelen szereplővé degradálja a MOK-ot. A néhány nappal ezelőtti találkozó Takács Péter egészségügyi államtitkár és Kincses Gyula kamarai elnök között pedig ennek a beismeréseként értékelhető a kormány részéről – mondta lapunknak Rékassy Balázs egészségügyi szakközgazdász, elemző.
Ahogy arról az MTI a Belügyminisztérium közleménye alapján beszámolt, az alapellátásról és az új háziorvosi indikátorrendszerről egyeztetett kedden Takács Péter, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) részéről Kőrösi László főosztályvezető, valamint Kincses Gyulaés Soós Zoltán, a MOK háziorvosi csoportjának vezetője, „és az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján kijelölték az alapellátás finanszírozásának rövid távon meghatározandó irányait.”
Az elemző kifejtette, orvosként számos olyan kollégájával beszélt az elmúlt hetekben, akik bár korántsem voltak megelégedve a MOK munkájával és a szervezet elnökségével, a kötelező kamarai tagság eltörlése, de különösen az etikai eljárások elvétele és közvetetten a kormány alá helyezése széles körben kiverte a biztosítékot, ami a kamara melletti kiállást eredményezte. A szakértő szerint az orvostársadalom felismerte, hogy szükség van egy erős, egységes érdekképviseletre, amit önkéntes alapon is létre lehet hozni.
A MOK, 34 ezer önkéntes taggal továbbra is megkerülhetetlen szereplője az egészségüggyel kapcsolatos döntéseknek, ráadásul tisztán szakmai, politikamentes alapon. Ezzel a ténnyel volt kénytelen szembesülni a kormány is – tette egyértelművé Rékassy Balázs, megjegyezve: rengeteg átalakítási terv és reformelképzelés hever az egészségügyi kormányzat asztalán, amelyeket orvosok nélkül képtelenség végrehajtani. Egyértelművé vált az is, hogy parancsuralmi eszközökkel nem ér eredményt a kormány, ezért kénytelen lesz kompromisszumokat kötni, ha el akarja kerülni, hogy teljesen összedőljön az ellátás.
Mint ismert, a kormány március elején gyorsított eljárásban fogadta el azt a törvénymódosítást, amellyel a Magyar Orvosi Kamara jogköreit lényegében lenullázták. Eltörölték a kötelező kamarai tagságot, az etikai eljárások lefolytatásának jogát pedig elvették a MOK-tól és a Belügyminisztérium alá tartozó Egészségügyi Tudományos Tanácsra (ETT) ruházták. Az ETT korábban csak tudományetikai vizsgálatokat folytatott, orvosetikai eljárásokat nem. A kormány azt követően szánta el magát a lépésre, hogy a MOK jelezte: egyes reformtörekvéseket elfogadhatatlannak ítél, illetve hogy elengedhetetlennek tartja az egészségügyi szakdolgozók béremelését. Ezek nyomatékosítására jelezték, arra kérik a háziorvosokat, hogy ne írják alá az Országos Mentőszolgálattal (OMSZ) az új ügyeleti rendszerben való részvételről szóló szerződéseket. A kórházi orvosokat pedig arra buzdították, hogy helyezzék letétbe a kamaránál önként vállalt túlmunka-szerződéseiket.
A tiltakozás valószínűleg hatásos volt, amire az is utal, hogy – mint megírtuk – márciusban több háziorvos is arról kapott levelet a területileg illetékes tiszti főorvostól, hogy ha nem vállalnak ügyeleti szolgálatot, úgy 30 ezertől 5 millió forintig terjedő bírságra, illetve a működési engedélyük visszavonására számíthatnak.
Az OMSZ lapunk kérésére küldött tájékoztatása szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 159 háziorvos és 36 gyermekorvos írt alá szerződést. Győr-Moson-Sopronban pedig 158, illetve 55 ez a szám. Hajdú-Bihar megyében 73 háziorvos és 48 gyermekorvos, Borsod-Abaúj-Zemplénben pedig 245 háziorvos és 62 gyermekorvos csatlakozott. Az új ügyeleti rendszert májusban vezetik be Komárom-Esztergom és Békés megyében. Az OMSZ közlése szerint a létszám feltöltése megkezdődött, a tevékenység valamennyi személyi és tárgyi feltétele biztosított lesz.
Kincses Gyula volt a múlt heti Kompország vendége is, ahol beszámolt arról, milyen volt a Pintér Sándor vezette Belügyminisztériummal tárgyalni. Ha érdeklik a további részletek, hallgassa meg az adást!
