Egy kedd délelőtt, amikor a Magyar Hang és a Válasz Online munkatársait Izraellel szemben elfogultnak nevezte Frölich főrabbi, Breuer Péter újságíró megsértődött, Grósz Andor Mazsihisz-elnök pedig azt mondta, eszükben sincs elfogultsággal vádolni lapunkat. A Mazsihisz sajtóreggelijén jártunk, ahol voltak ennél fontosabb témák is.
Tavaly májusi megválasztása óta első alkalommal tartott sajtótájékoztatót Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek (Mazsihisz) elnöke, valamint a szervezet prominensei. Az esemény fő témái – ahogy az a meghívóban is szerepelt – Izrael háborúja a Hamász ellen és ennek interpretációi a hazai és a nemzetközi sajtóban, valamint a Mazsihisz helye és szerepe a magyar közéletben, a felekezet viszonya a mindenkori politika élethez. A sajtóreggeli apropójául szolgált az is, hogy Grósz Andor a közelmúltban járt Izraelben, ahol látogatást tett a Hamász októberi, izraeli források szerint 1400 halálos áldozatot és 3000 sérültet követelő terrortámadásának egyik helyszínén, a Beeri-kibucban. A magyar delegációt fogadta Jichák Hercog államfő is.
A kedd délelőtt tehát alapjáraton is igen tartalmasnak ígérkezett, ám azt egy sajtóreggelin merőben szokatlan események is gazdagították, amelyek kiváltó okai Stumpf András, a Válasz Online munkatársa, valamint én, pontosabban az „Izraellel szemben elfogultnak” és támadónak vélelmezett kérdéseink voltak. De haladjunk sorjában.
A nemzetközi és hazai zsidóságot érintő kérdések a Mazsihisz fókuszán keresztül
Grósz Andor elnök bevezetőjében emlékeztetett, 10 hónappal ezelőtti megválasztásakor rögzítették, csak akkor politizálnak, ha a magyarországi és nemzetközi zsidó közösséget, Izrael államot, illetve a zsidó kisebbséget érintő kérdésekben kell megnyilvánulniuk. Ilyen támadásnak értékelte azt a néhány nappal ezelőtti esetet, amikor palesztinpárti aktivisták megrongálták Cambridge-ben a magyarországi zsidó családból származó festőművész, Philip Alexius de László Lord Balfour egykori brit külügyminiszterről készült portréját, aki 1917-ben az elsők között állt ki Izrael állam létrejöttéért.
Ezt követően örömét fejezte ki, hogy Magyarországon a zsidóság biztonságban érezheti magát, ami tapasztalatai szerint sajnos nem mondható el több nyugat-európai országról, de az Egyesült Államokról sem. – Nagyra értékeljük a magyar kormány Izrael és a világ zsidósága felé tett lépéseit. Az egész civilizált világban végigsöpör egy olyan antiszemita, anticionista hullám, ami Magyarországot még szerencsére nem érte el. Ez a tény is szóba került az izraeli politikusokkal és az államfőnél tett látogatás során – mondta a Mazsihisz elnöke, aki megjegyezte: az Európában látható palesztinbarát tüntetéseken nem esik szó az Izrael elleni terrorizmusról.
Emlékeztetett arra is, tavaly október 7-én békés állampolgárokat, gyermekeket, fiatalokat, időseket – köztük holokauszt túlélőket – vettek célba és mészároltak le a Hamász terroristái. – Ez a háború a zsidó-keresztény kultúrkör és egy másik kultúrvilág élet-halál harcáról szól, a teljes civilizált világ, Európa és a többi civilizált ország ellen is történik – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy a nemzetközi sajtóban a gázai konfliktussal összefüggésben előfordulnak antiszemita megnyilvánulások, de tapasztalatai alapján Magyarországon ilyesmivel nemigen találkozni.
Grósz Andor a Mazsihisz Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel (EMIH), valamint a kormánnyal való kapcsolatáról kifejtette, kölcsönös tiszteleten alapuló viszonyt kívánnak kialakítani, ami „többé-kevésbé működik, de nyilvánvalóan vannak nézeteltéréseink". – Az elmúlt tíz hónapban a magyar kormánnyal sikerült egy olyan korrekt kapcsolatot kialakítani, amely biztosíték arra, hogy a közösségünk prosperáljon – mondta Grósz, konkrétumként említve, hogy a Mazsihisz ígéretet kapott a kormánytól az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem felújítására, és már elkészült az előterjesztés a Mazsihisz Szeretetkórházának felújítási ügyében.
A szervezet elnöke újságírói kérdésre beszélt arról is, hogy a megválasztása óta eltelt 10 hónapban ugyan nem sikerült a Mazsihisz minden belső vitáját lezárni, de fontos eredménynek tartja, hogy ezeket a nézetkülönbségeket – szemben a korábbiakkal – sikerül a szervezeten belül tartani és nem a szélesebb nyilvánosság előtt megvívni.
Kérdésekkel „provokáltunk”
A Válasz Online és lapunk a kérdésblokk elején került sorra. Stumpf András azt kérdezte, a halálos áldozatok számát illetően mit tart hiteles adatnak a Mazsihisz. Grósz Andor azt mondta, információi szerint 230 olyan áldozata van a terrortámadásnak, akiknek a sorsa nem ismert, korábban 132 fogva tartottról szóltak a jelentések, de közülük 30-35-en már meghaltak, három fő izraeli tűz áldozata lett. Elmondta, a palesztin hatóságok a sikertelennek bizonyuló párizsi és kairói tárgyalások során nem tudtak pontos számot mondani a túszokat illetően, mivel állításuk szerint nemcsak a Hamász, hanem más terrorszervezetek, így az Iszlám Állam, de akár magánszemélyek is fogva tartanak embereket. A Válasz Online újságírója ezt követően azt kérdezte, a palesztin áldozatok számát mennyire becsülik. (Palesztin források szerint a halottak száma a Gázai övezetben meghaladja a 30 ezret, a sérülteké a 70 ezret.) A Mazsihisz elnöke erre azt felelte, nincsenek pontos számok, de annyit mondhat, hogy a halottak száma jóval kevesebb, mint amennyit a palesztin hírforrások közölnek a világgal. – Nem egyoldalúan kell átvenni ezeket a híreket a palesztin fél részéről, hanem meg kell hogy hallgattassék a másik fél is – fogalmazott, hozzátéve: a háború elején a Reuters és egyéb hírügynökségek is egyoldalúan vették át a palesztin forrásaiktól a híreket, amelyek bírósági perekhez vezettek.
Ezt követően arra tettem kísérletet, hogy valamivel konkrétabb információkhoz jussunk az izraeli fél által becsült palesztin áldozatok számát illetően. Grósz megismételte, izraeli tárgyalásai során nem hangzottak el pontos számok. – Számunkra egy dolog fontos, hogy emberek halnak meg. Számomra, mint orvosnak ez egy tragédia, de minden ember számára is annak kell legyen az a tény, hogy ártatlan emberek halnak meg. Izrael egyébként figyel arra, hogy a hadműveletek során minél kevesebb civil áldozat legyen – fogalmazott, majd kitért rá, megbuktak azok a korábban a sajtóban megjelent állítások, miszerint az izraeli hadsereg kórházat lőtt volna, amely több ezer áldozatot követelt, de utalt rá, hogy a terroristák sokszor élőpajzsként használják a civil lakosságot. Hozzátette azt is, ha már 30 ezer palesztin áldozat forog közszájon, akkor beszélni kell arról is, hogy 15 ezer olyan izraeli sérültje van a terrortámadásoknak, akik végtagjaikat veszítették el.
Mivel a kérdésemre nem érkezett válasz, az iránt érdeklődtem, hogy a palesztin hatóságok által közölt soktízezres szám legalább nagyságrendileg stimmel-e, mire a Mazsihisz-elnöke azt mondta, valószínűleg az áldozatok száma ennek megfelel. Majd azzal folytatta, a Beeri-kibucban az első két napon 600 ember pusztult el, anyák hasából tépték ki a gyerekeiket. – Nyolcvan évvel ezelőtt a világ már egyszer azt mondta, hogy soha többé – tette hozzá.
Megkérdeztem azt is, kívánja-e kommentálni és ha igen, hogyan azokat a sajtóbeszámolókat, amelyek arról szólnak, hogy Gázában humanitárius katasztrófa van, gyermekek halnak éhen, illetve hogy a segélyszállítmányok nem érnek célba, mert azokat – vagy a csomagokra várakozókat – támadások érik. Erre Grósz Andor elmondta: tudomása szerint 14 ezer tonna segélyszállítmány ért Gázába, ezek célja az is volt, hogy Izrael megmutassa a világnak, nem a békés lakosság ellen megy a harc, hanem azok ellen, akik ezt a háborút elindították. – Ottjártunkkor érkezett a hír, hogy Gáza városában, ami három kilométerre van a Beeri-kibuctól, akkora tolongás volt a segélyszállítmányoknál, hogy ott emberek haltak meg. Ez nem Izrael hibája – felelte.
… és így lettünk „Izraellel szemben elfogultak” (copyright: Frölich főrabbi)
Nem sokkal később aztán – miután lement a más vonatkozású, fentebb részletezett témákat érintő kérdések zöme – a Mazsihisz több prominense is a sajtótájékoztató keretei között nyilvánította ki azon véleményét, hogy kérdéseinket Izraellel, a zsidósággal ellenségesnek tartják, de legalábbis nem helyénvalók és magyarázatért kiáltanak. Először Kardos Péter főrabbi, kántor vont kérdőre: – Azt tudjuk, hogy Egyiptom nem engedi be a Gázából menekülni akarókat. El tudja-e képzelni, ha két zsidó állam egymás mellett létezne és az egyiket, Izrael 1-et támadás éri, a másik Izrael pedig nem engedi be az onnan menekülőket? – kérdezte a rabbi. Amire kissé megilletődötten – bevallom, nem voltam felkészülve arra, hogy egy sajtótájékoztatón, amin újságíróként veszek részt, engem kérdeznek – kifejtettem azon meggyőződésemet, miszerint humanitárius katasztrófa elől menekülő emberek segítséget érdemelnek, függetlenül a származásuktól, világnézetüktől, vallásuktól, és reményemet fejeztem ki, hogy ebben egyetértünk.
Frölich Róbert országos főrabbi kevésbé volt visszafogott, Stumpfot és engem – illetve rajtunk keresztül a Válasz Online-t és a Magyar Hangot – konkrétan Izraellel szembeni elfogultsággal vádolta. „Azt feszegették az urak, hogy mennyi áldozatot fogadunk el hitelesnek. Nemcsak az önökét, de az egész világsajtó hozzáállását én nem értem. Ha például Svájcot megtámadja Belgium és belga szabadcsapatok mészárlást rendeznek Zürich békés lakosságának körében, kétlem, hogy felelősségre vonnák Svájcot, hogy milyen jogon indít válaszcsapást. Azt a bizonyos bibliai elvet, ami ószövetségi, de a keresztény világra legalább annyira érvényes, miszerint ne legyen a zsebedben kétféle mérce, ezt a parancsot a sajtó valahogy elereszti. Mintha a mérleget nem igazán igazságosan kezelnék. Ez egészen pontosan elfogultságot jelent. Mégpedig Izrael állammal szemben negatív irányú elfogultságot” – Frölich főrabbi szavait szó szerint idéztük, amire előbb a Válasz Online-os kolléga reagált.
Stumpf kifejtette, hogy olvasóik inkább az Izrael-pártiságot kifogásolják, a Hamász terrortámadását pedig a kezdetektől fogva mélyen elítélik és kiálltak Izrael önvédelmi joga mellett is. Majd közölte a főrabbival, hogy a sajtótájékoztató olyan műfaj, ahol „nem a személyes, vagy a lapunk véleménye a fontos, hanem itt kérdéseket szoktunk feltenni.” (…) – Aki kérdéseken megsértődik és úgy érzi, hogy a kérdés maga az elfogultság, az szerintem nem túl célravezető semelyik újsággal és újságíróval kapcsolatban – fogalmazott Stumpf, megjegyezve: a kérdésekkel provokálás emlegetése a köztévére jellemző. És, ha már megszólították, kifejtette azon véleményét is, miszerint a háború többtízezer áldozatával szembehelyezni egy festmény megrongálását súlyos aránytévesztés.
Frölich erre némi cinizmussal megköszönte a sajtótájékoztatók rendjével kapcsolatos kioktatást, majd folytatta azzal, szerinte a kérdéseink igenis tendenciózusak voltak. A festményrongálás és a háború áldozatai kapcsán elismerte, hogy a kettő nem egy súlycsoport, de azt megjegyezte, igenis jelzésértékű, hogy a Grósz által emlegetett műalkotást semmisítették meg.
Breuer Péter, a Breuer Press-Heti Tv főszerkesztője is hozzászólt a témához: azt mondta, az izraeliek előre megüzenik, hol fognak bombázni, a kérdéseimet pedig büszke magyar zsidóként ő is sértésnek veszi, mert azok alapján csak azt feltételezheti, hogy megkérdőjelezem a tényt, miszerint a Hamász támadta meg Izraelt.
Hogy ez hogy jött ki neki, inkább nem firtattam, helyette igyekeztem egyértelművé tenni, a szakma normáinak megfelelően a sajtóban már megjelent, de izraeli-zsidó részről eddig nem, vagy csak részben kommentált értesülésekre szerettem volna reagálást kérni, illetve megtudni, az áldozatokra vonatkozóan milyen adatokat tartanak hitelesnek. Elmondtam – ha nem lenne világos –, hogy nem azért teszünk fel kérdéseket, hogy bárkit megsértsünk, hanem azért, mert információkhoz szeretnénk jutni. Azt a Frölich főrabbi részéről való feltételezést pedig a Magyar Hang nevében visszautasítottam, hogy megkérdőjeleznénk bárki – így Izrael – önvédelemhez való jogát. Jeleztem továbbá, kimondottan törekszünk arra, hogy a zsidó szervezetekkel korrekt viszonyt ápoljunk, és hogy a szervezetek vezetői rendszeresen megszólaljanak a Magyar Hangban – erre egyébként legutóbb tavaly ősszel került sor, előbb Köves Slomó, az EMIH főrabbija adott interjút, nem sokra rá pedig a Mazsihisz elnöke –, ezek során a mostanihoz hasonló észrevétel velünk szemben nem merült fel, pedig akkor is kérdeztünk.
Aztán mégsem
A lapunk ellen kirohanó Frölichet végül – Stumpf András mellett – Grósz Andor tette helyre. – Eszünk ágában sincs semmilyen negatív tendenciával vádolni az önök lapját, vagy kifejezni ebbéli elégedetlenségünket – mondta a szervezet elnöke, aki a vele készült Magyar Hang-interjút „nagyon korrektnek” nevezve. Azt, hogy a Magyar Hangot nem lehet elfogultsággal vádolni, a szürreálisra sikerült sajtótájékoztató vége felé Rózsa Péter, a Mazsihisz médiatanácsadója is hangsúlyozta és kifejtette azt is: a sajtóreggelivel valami ilyesmi volt a céljuk, pontosabban az, hogy megismerjék a hazai sajtó képviselőinek viszonyulását az Izraellel kapcsolatos ügyekhez és hogy párbeszéd alakuljon ki az újságírók és a Mazsihisz vezetése között. (Frölich Róbert nem visszakozott.) Végülis, ha ez volt a cél...
