A 21 Kutatóközpont által megkérdezett pedagógusok 19,3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy volt igazolt koronavírus-fertőzött. A válaszadóknak csak töredéke fertőződött meg a tavaszi hullámban. A Pedagógusok Szakszervezete szerint ebből is látszik, hogy helyes volt a középiskolák esetén átállni digitális oktatásra.
A szakközépiskolákban mindössze két hónapig volt jelenléti oktatás 2020 őszén, az itt tanító pedagógusoknak mégis 22 százaléka nyilatkozott úgy, hogy igazoltan átesett a fertőzésen, mégpedig nem a tavaszi, hanem az őszi hullámban, vagyis ez alatt a két hónap alatt. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint ez is mutatja, hogy jó döntés volt a kormány részéről, hogy a középiskolákban digitális oktatást rendelt el novemberben.
A felmérést, amelyből ez az adat kiderült, a 21 Kutatóközpont készítette a Pedagógusok Szakszervezetével együttműködésben. A kutatás eredményeit Galgóczi Eszter és Fényes Csongor, a 21 Kutatóközpont elemzői mutatták be kedden a szakszervezettel közös sajtótájékoztatón.
Az általános iskolákban tanítóknak is 22, az óvodapedagógusoknak 2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az őszi hullámban lett igazoltan fertőzött, a szakiskoláknál, szakgimáziumoknál és gimnáziumoknál feleekkora vagy valamivel kisebb volt ez az arány. Azt nagyon kevesen válaszolták, hogy a tavaszi hullámban igazolódott volna náluk a koronavírus-fertőzés, mindössze a gimnáziumban tanítók 1 és az óvodapedagógusok 2 százaléka. Volt olyan válaszadó is, aki mindkét hullámban volt igazoltan koronavírus-pozitív, a szakgimnáziumban tanítók 2 százaléka így válaszolt.
A kutatás online kérdőíves módszerrel készült 2020 december 28. és január 17. között. Az 1269 érvényes válasz eredményét a kutatók súlyozással korrigálták, így az eredmény régió, iskolatípus és életkor szerint reprezentatív a teljes pedagógustársadalomra. A válaszolók 52 százaléka a Pedagógusok Szakszervezetének tagja.
A pedagógusok oltási hajlandósága magasabbnak bizonyult, mint az össztársadalmi átlag. A válaszadók 47 százaléka biztosan be szeretné oltatni magát, 38 százalék még nem döntött. Totyik Tamás szerint ez is igazolja a szakszervezetnek azt a követelését, hogy a pedagógusokat, mint az egészségügyi és szociális dolgozók után a legveszélyeztetettebb munkavállalókat, kiemelten kezeljék az oltási rendben.
Arról is kérdezték a pedagógusokat, hogy az igazolt fertőzöttek mekkora bért kaptak, de a válaszok szerint csak 18,6 százalékuk kapott száz százalékos bért. Az írásbeli válaszokban sokan beszámoltak arról, hogy a betegség alatt otthonról, digitálisan kapcsolódtak be az oktatásba, ezért kapták meg a bérük száz százalékát, tehát nem száz százalékos táppénzen voltak. Bár a tesztelésen korábban a válaszok szerint sokan emiatt nem akartak részt venni, egy következő tesztelésen mégis részt venne a 80 százalékuk.
Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: közérdekűadat-igénylésekkel fordultak az iskolafenntartókhoz, hogy kiderüljön a fertőzésen átesett pedagógusok pontos száma, és hogy közülük hányan kaptak száz százalékos táppénzt, erről ugyanis mindmáig nincs pontos adata a szakszervezetnek.
A pedagógusok biztonságérzete a kutatás szerint rendkívül alacsony, ötös skálán 2,79-es átlag jött ki a válaszokból, vagyis a közepesnél rosszabb.
A kutatásban a pedagógusokat arról is kérdezték, hogy viszonyultak a digitális oktatáshoz. Ha választhatnának, 2021 tavaszán 56 százalékuk a hagyományos oktatást folytatná, de számított az is, hogy mennyire volt alkalmuk hozzászokni az új módszerekhez: akik mindkét megelőző félévben oktattak digitálisan, nagyobb arányban választanák a digitális és a hibrid oktatást.
A digitális jártassággal kapcsolatban viszont problémákat jelzett az eredmény: a válaszadó pedagógusok 53 százaléka ítéli meg úgy, hogy épp csak, hogy elégséges a digitális kompetenciája a feladatai ellátáshoz. Ezen, úgy tűnik, az sem változtatott, hogy majd 80 százalékuk az utóbbi 4 év során részt vett digitális kompetenciát fejlesztő képzésben, amit a fenntartó szervezett, de ezek szerint ez csak arra volt elég, hogy alapszinten el tudják látni az oktatói feladatokat.
A pedagógusok 7 százaléka ítélte meg úgy, hogy a munkáját nem tudja elvégezni digitális kompetencia hiányában. Leginkább az idősebb pedagógusokat érintette nehezen a digitális tanrendre való átállás. Az adatok azt mutatják, minél idősebb a pedagógus, annál több problémája adódhatott a digitális oktatás során.
A diákok jártasságára is rákérdeztek a kérdőívben: a pedagógusok válaszaiból az derül ki, hogy a gimnáziumokban nem okozott akkora gondot az átállás, mint a szakiskolákban és az általános iskolákban.
A pedagógusok 55 százaléka szembesült informatikai problémákkal a digitális átállás során. Segítségért jellemzően legszűkebb köreikhez fordultak. 67 százalék a kollégáitól kért segítséget, ezután a család volt a leggyakoribb segítség, illetve maguktól, interneten néztek utána annak, hogy tudják elvégezni a feladataikat.
A digitális eszközhasználat 27 százalék szeretné többet használni a járvány után is, közel 60 százalék viszont visszatérne a járvány kitörése előtti állapotokhoz, egyötödük pedig még kevesebbet használna. Főleg idősebbek azok, akik főként szeretnék többet használni a digitális eszközöket. A fiatalok hasonló arányban használnák ezeket, mint a járvány előtt, de a kutatók azt feltételezik, hogy ők eleve gyakrabban használtak ilyen eszközöket.
Szabó Zsuzsa emlékeztetett: szakszervezetük a tavaszi hullám óta kéri a kormánytól a pedagógusok számára az egyszeri, százezer forintos kompenzációt, tekintettel arra, hogy az oktatóknak sok esetben saját forrásból kellett beruházniuk digitális oktatáshoz szükséges eszközökre, ám erre a kompenzációra máig nem került sor.
