A török elnök lépése után a magyar ellenzék újra előveszi a svéd NATO-csatlakozás ügyét

A török elnök lépése után a magyar ellenzék újra előveszi a svéd NATO-csatlakozás ügyét

Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője (Forrás: MSZP/Facebook)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A házbizottság rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezi az MSZP, hogy a török lépés után a magyar Országgyűlés is dönthessen Svédország NATO-csatlakozásáról.

Reuters hétfőn számolt be arról, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök aláírta és benyújtotta a parlamentnek ratifikálásra a Svédország NATO-tagságára vonatkozó törvényjavaslatot. Bár erre nincs meghatározott időkeret: a törvényjavaslat a parlament külügyi bizottságának napirendjére kerül, amelynek el kell fogadnia azt, mielőtt megtörténhet a valós támogatás.

A törökök döntését követően kedden reggel az MSZP azt közölte, hogy kezdeményezik a magyar parlament házbizottságának rendkívüli ülését, ahol javaslatot tesznek rá, hogy soron kívül szavazza meg az Országgyűlés Svédország NATO-csatlakozását. – Itt az utolsó pillanat, hogy a magyar kormány is lépjen, és egyértelművé tegye: Moszkva érdekeit szolgálja, vagy NATO-tagként a magyar emberek érdekét és biztonságát tartja szem előtt – közölte Tóth Bertalan, a szocialisták frakcióvezetője és Harangozó Tamás, a honvédelmi és rendészeti bizottság MSZP-s alelnöke. Mivel az ellenzéki pártok már világossá tették, hogy támogatják Svédország NATO-csatlakozását, így az 54 képviselő mellé még „47 bátor fideszes vagy KDNP-s, a békét támogató országgyűlési képviselő szavazatára van csak szükség”.

Már csak két ország van, amely nem ratifikálta a svéd csatlakozást, Törökország mellett Magyarország. A magyar kormány hónapokkal ezelőtt azt közölte, hogy ők ugyan támogatnák, de a fideszes képviselőknek fenntartásaik vannak. Legutóbb például egy évekkel ezelőtti oktatófilmet is felhoztak indokként, amelyre problémaként Szijjártó Péter és Kövér László is hivatkozott. A külügyminiszter egyébként még júliusban azt is jelezte, hogy a kommunikáció a török kollégájával ezután is szoros lesz a témában.