Bírósági ítélet született a volt Quaestor-vezér ügyében

Bírósági ítélet született a volt Quaestor-vezér ügyében

Tarsoly Csaba vádlott a tárgyalóteremben az ellene és társai ellen indított büntetőper tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken 2016. október 13-án. (MTI Fotó: Marjai János)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A Fővárosi Főügyészség által a Quaestor cégcsoport egyik tulajdonosával, valamint a cégcsoport irányítását színleg átvevő strómannal szemben közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alapján a bíróság az egyik vádlottat közérdekű munkára, míg a társát felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. 

A közlemény szerint az egyik vádlott, a Quaestor cégcsoport egyik tulajdonosa a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. és a Quaestor Invest Kft. képviseletét a valós irányítás tényleges átadása nélkül, színleg más személyre ruházta át. A stróman vállalta, hogy ügyvezetőként és vezérigazgatóként jegyezzék be a közhiteles cégnyilvántartásba, noha ehhez nem volt képzettsége, és büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt állt, így a tisztsége létre sem jöhetett volna. 

A Fővárosi Főügyészség a két férfival szemben közokirat-hamisítás bűntette, valamint annak kísérlete miatt nyújtott be vádiratot. A bejegyzett képviselőt hamis magánokirat felhasználásával is megvádolták. A cégtulajdonost 250 óra közérdekű munkára, a strómant 1 év, végrehajtásában 2 évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Az ügyészség a tulajdonossal szemben felfüggesztett, társa ellen végrehajtandó börtönbüntetésért fellebbezett – olvasható a közleményben.

Bár a közlemény nem nevezte meg az érintetteket, de a Blikk jelen volt a tárgyaláson és megírta, hogy Tarsoly Csabáról van szó. Tarsoly Csaba és védője állította, semmit nem akart a személycsere által megúszni a vádlott, szó nem volt vagyonkimentési kísérletről, pusztán azért ruházta át a két cég vezérigazgatói jogát, mert a cég tanácsadója 2015 márciusában ezt javasolta, tekintettel arra, hogy várható volt Tarsoly őrizetbe vétele, s akkor legyen, aki a céget irányítja.

A választás O. Bélára esett, aki korábban már volt büntetve, nem volt cégvezetési tapasztalata, s alig egy héttel kinevezése előtt ismerte meg Tarsolyt. Az egyik tisztségért havi 250, a másikért 500 ezer forintos fizetésben állapodtak meg. Az eljárásban mindkét vádlott mindvégig tagadta, hogy színlelt megállapodásról, stróman kinevezéséről lenne szó. Végül O. Bélát ítélték visszaesőként egy év börtönre, két évre felfüggesztve, Tarsoly Csabát pedig 250 óra közmunkára. Az ügyész fellebbezett, hogy Tarsoly Csaba felfüggesztett, O. pedig végrehajtandó börtönt kapjon. Tarsoly ellen egyébként két eljárás indult, a lényegesen súlyosabb megítélésű, mintegy 77 milliárdos kárt okozó sikkasztási bűncselekmény ügyében még hosszú hónapokig tart a tárgyalás.