Az OTP elnök-vezérigazgatója a Forbes-nak adott interjújában egyebek között beszélt kapcsolatáról Orbán Viktorral, értékelte a gazdaságpolitikát, de szóba került Soros György, Simicska Lajos és Karácsony Gergely is.
Részleteket közölt Forbes.hu a Csányi Sándorral készült nagyinterjúból, ami a lap májusi számában jelent meg. Az OTP elnök-vezérigazgatója elárulta, rendszeresen szoktak beszélni a kormányfővel, ha akarja, őszintén, fontolgatás nélkül elmondhatja véleményét Orbán Viktornak, akit „elég okos” embernek tart ahhoz, hogy végiggondolja azokat a dolgokat, amik eljutnak hozzá. – Ilyen értelemben van befolyásom. De úgy nincs, hogy azt mondhatnám, Viktor, légy szíves, akkor ez így legyen. Ilyen szerintem Magyarországon senkinek sincs – fogalmazott a bankvezér, aki szerint az elmúlt harminc év összes kormánya felelős azért, hogy Magyarország nem tart előrébb.
Csányi egyebek között elhibázottnak tartja az Antall-kormány idején a privatizációt, ami különösen az élelmiszeriparban okozott nagy károkat, míg például Lengyelország megfontoltabb volt. – De nem mindig használtuk fel jól az uniós forrásokat sem. Megint a lengyel és a magyar agrárium közötti különbséget hoznám fel példának, ami abból adódik, hogy mi a csatlakozás előtti időkben inkább a veszteség finanszírozására fordítottuk az EU-s forrásokat, a lengyelek meg inkább a technológiafejlesztésre vagy fajtakorszerűsítésre – fogalmazott, majd úgy folytatta: másik visszatérő hiba a felelőtlen költségvetési gazdálkodás, ami az elmúlt időszakokban néhányszor jellemezte az országot, és szintén hosszútávú károkat okozott. – A helyreigazítások mindig sokkal többe kerültek, és fájdalmasabbak voltak, mintha a kormányok felelősen gazdálkodtak volna – tette hozzá.
– Ami meg a mostani helyzetet illeti, megpróbálnám helyrehozni az Európai Unióval a kapcsolatot. Nagy szüksége van Magyarországnak ezekre a forrásokra, amik jelenleg elakadni látszanak – vélekedett Csányi. Szerinte az nem baj, hogy még nincs eurónk, de előbb-utóbb kell, hogy legyen. A kormánynak azt javasolná, hogy egyezzen ki az unióval, mert ez jelentősen csökkentené a költségvetési konszolidáció pénzügyi terheit, terítse szét jobban a terheket, csökkentse a költségvetési kiadásokat, azon belül az állami beruházásokat.
A bankár szerint nagy kérdés, hogy a rezsi-, kamat-, élelmiszerár-plafont miként lehet kivezetni. Ezek ugyanis, ha tartósan fennmaradnak, elhibázottak. Szociális kérdéseket nem közvetlen gazdasági beavatkozásokkal, hanem szociális politikával kell kezelni. – Az ilyen beavatkozások általában úgy alakulnak, mint a hógolyó a hegyoldalon. Elindul kicsiben, aztán lavina lesz belőle. Ezeknek az intézkedéseknek is nagy a társadalmi költsége, és azt a nap végén mindig az adófizetők állják – fogalmazott.
Csányi beszélt a politikáról is: szerinte a parlamenti választás arról szólt, hogy két alakulat közül az emberek melyiket tartották jobbnak. – Persze, van kifogásom az elmúlt időszak kormányzásával szemben, de jobban aggódnék most ebben a helyzetben, ha a mai ellenzék kormányozna – mondta. Kifejtette továbbá, hogy egy erős, szociáldemokrata típusú ellenzéket látna szívesen, amikor ugyanis a szélsőjobbtól a liberálisokig mindent tartalmaz egy formáció, attól nem lehet hatékony gazdaságpolitikát várni. – Szegény az az ország, amelyiknek még egy erős ellenzéke sincs – fogalmazott.
Az interjúban Csányi Sándor beszél az OTP működési modelljéről, arról, hogy hatásköreit szinte teljesen bizottságokra delegálta, a bankban olyan nincs, hogy bizonyos összegek felett vagy bizonyos beruházásokról ő dönt. – Direkt olyan a döntési folyamat, hogy még kísértést se érezhessek, hogy valamilyen ügyet megállítsak, vagy valamilyen ügybe beleszóljak – fogalmazott, hozzátéve egyedül csak a vezérigazgató-helyettesekről, a legnagyobb leányvállalatok vezetőinek kinevezéséről, felmentéséről dönt. Az utódlásról azt mondja, másodszülött fia, Csányi Péter egyike annak a három-négy embernek, akit alkalmasnak tart a vezérigazgatónak.
Az interjúban Csányi Sándor beszél arról is, milyen sűrűn figyeli az OTP árfolyamát, tartja számon a vagyonát, miként került 1992 májusában az OTP vezérigazgatói székébe, hány embert bocsátott el az első hónapban, mikor volt a legnehezebb megtartania a bank domináns pozícióját, milyen konfliktusai voltak Bokros Lajossal, Spéder Zoltánnal, Lázár Jánossal és Bige Lászlóval, mikor keresztezték egymás útját Soros Györggyel, Simicska Lajossal, mikor kezdett el a bankszektoron kívül más ágazatokba befektetni, miért nem vásárolta be magát soha a médiába, miért ragaszkodik ahhoz, hogy azzal üljön le beszélgetni, akivel akar, köztük Karácsony Gergellyel vagy Márki-Zay Péterrel, valamint hogy mire számít Ukrajnában és hogy segíti-e a helyzetértékelését, hogy személyesen ismeri Vlagyimir Putyint.
