Az élelmiszerárak alakulása lassította az üzemanyagárak inflációcsökkentő-hatását, ami viszont a koronavírus és a szaúdi-orosz olajkonfliktus miatt folytatódik. A járvány viszont az ellátási fennakadások miatt rövid távon árfelhajtó lehet az iparban és az élelmiszeriparban miközben a szolgáltatások, kivált az idegenforgalom területén letöri a keresletet és az árakat – kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a statisztikai hivatal kedden kiadott februári inflációs adatait.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott jelentése szerint februárban a fogyasztói árak átlagosan 4,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, januárhoz viszonyítva átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek. Az infláció üteme mérséklődött a januári 4,7 százalékról. Az éves maginfláció 4,1 százalékra, 2012 vége óta nem látott magasságba emelkedett, miután szeptember óta 3,9-4,0 százalék között váltakozott.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a vártnál magasabb februári inflációs adatot és a magas maginflációt a feldolgozott élelmiszereknek, egyrészt a sertéspestishez és a madárinfluenzához köthető sertéshús és baromfihús drágulásával magyarázta, de hozzátette, hogy az év második felében ezek egyre kevésbé jelentenek majd felfelé mutató kockázatot.
A koronavírus miatti bizonytalanság több oldalról érintheti az inflációt. Egyrészt rövid távon az ipari, élelmiszeripari termékeknél árfelhajtó hatással lehet számolni az erős kereslet és a kínálati oldalon jelentkező átmeneti ellátási problémák miatt. Ugyanakkor a szolgáltatásoknál, a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások, például az utazás és szálláshely-szolgáltatás esetében a kereslet visszaesése árcsökkenést hoz.
Az elmúlt napokban látott olajáresés mindenképpen visszafogja a magyarországi inflációt. Ha a mostani árszint marad, az 0,8 százalékponttal csökkentheti az inflációt. Amennyiben tartósabban ennyibe kerül majd az olaj, mint most, akkor az éves átlagos infláció 3,2-3,3 százalékos lehet, ha a második félévben drágulni fog az olaj, akkor a magyarországi éves infláció 3,4 százalék körül lehet – mondta Németh Dávid.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a pénzromlás továbbra is az inflációs célsávon kívül van, az elemzői várakozásoknál némileg magasabb szinten. Az élelmiszerek ára továbbra is az átlagosnál jelentősen gyorsabban nő. A lassuló áremelkedést az üzemanyagok árának csökkenése hozta, tekintettel arra, hogy a koronavírus és a szaúdi-orosz olajár-konfliktus miatt az üzemanyagoknál további árcsökkenés várható, ami segíthet az inflációnak visszatérni a célsávba. Az inflációs alapfolyamatok továbbra is erősek, így az MNB márciusi kamatdöntő ülésén a korábbi szigorítást kell szentesítenie, de ennél jelentősebb lépés a koronavírus miatt nem várható. Sőt, némi lazítás sem zárható ki annak érdekében, hogy bővítse a likviditást a piacon, ezáltal csökkentve a koronavírus okozta negatív kockázatokat.
Orbán Viktor: Világjárvány lesz, mindenkinek ki kell lépnie a komfortzónájából | Magyar Hang
A koronavírus gazdasági hatásainak elemzéséről szólt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) hagyományos gazdasági évnyitója. - Fejünk felett a koronavírus veszélye, látjuk, hogy a világon hol és milyen károkat okozott - indította a rendezvényt Parragh László, a kamara elnöke a Portfolio beszámolója szerint.
Februárban a vártnál kisebb mértékben csökkent a januári hétéves csúcsot jelentő 4,7 zázalékról az infláció – állapította meg Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. A meglepetést a vártnál gyorsabban dráguló élelmiszerárak okozták, tette hozzá. Az inflációs nyomást jelzi, hogy a maginfláció is a toleranciasáv fölé, 4,1 százalékra emelkedett. Ez indokolttá tette az elmúlt hetekben a swapállomány csökkentését, ami megemelte a bankközi kamatokat, valamint megállította a forint gyengülését. A koronavírus globális terjedése miatt azonban érdemben visszaeshet a külső infláció, a meghatározó jegybankok vezetésével pedig jelentős globális monetáris lazítás kezdődhet, így feltehetően nem lesz szükség további szigorításra.
A következő hónapokban az üzemanyagok bázisárának növekedése és idei összeomlása miatt az infláció 3,5 százalék közelébe süllyedhet, majd az év végéig tartósan 3,5-4 százalék között ingadozhat, így a 3 százalékos inflációs célt a korábbi várakozásokkal ellentétben idén nem fogja megközelíteni. Mivel az árak emelkedése szélesebb bázisú, idén 3,9 százalékos átlagos inflációra számítanak a Takarékbank szakértői a tavalyi 3,4 százalék után.
A CIB Bank elemzői szerint a havi változást alapvetően magyarázó benzinár-zuhanás ellenére a várakozásoknál kisebb mértékben csökkenő infláció mellett a maginfláció is azt tükrözi, hogy érdemi inflációs nyomás van a gazdaságban. Az árak havi emelkedésében kiemelkedő szerepet játszott élelmiszerek 1,5 százalékos áremelkedése. Ugyanakkor a szolgáltatások 0,5 százalékos drágulása is átlagon felülinek bizonyult és nem enyhült a megelőző hónaphoz képest. A forintárfolyam is fontos tényező lehetett, bár a szerepe februárban feltehetően nem erősödött tovább. Előrejelzésük szerint 2020-ban az éves átlagos infláció emelkedést mutat majd a 2019-eshez képest és jelentős részben az olajár további alakulásától függően az alapforgatókönyvük szerint a 3,5-3,8 százalékos sávban alakulhat.
