Idén fél év alatt kétszer annyi, összesen csaknem 10500 tűz keletkezett a szabadban, mint 2021-ben – ez derül ki a MezőHír összesítéséből. A leégett terület nagysága 331 négyzetkilométert tesz ki, ami majdnem tízszerese a tavalyinak.
Amint azt a katasztrófavédelem is megerősítette, az idei szabadtéri tüzek 54 százaléka a mezőgazdaságot érintette. Az aratással kapcsolatos tűzeset is egyre gyakoribb, és a kár mértéke is megnőtt. Idén júniusban 47 gabonatábla gyulladt ki, 338 hektár égett le. A gabonatáblákban keletkezett tüzek száma 571 százalékkal, a leégett gabonatáblák nagysága pedig harmincháromszorosával nőtt a tavalyi számokhoz képest.
Szinte naponta riasztották égő tarlóhoz júniusban a tűzoltókat: 240 hektárnyi tarló égett le, ami 133 százalékkal több tarlótüzet és 173 százalékkal nagyobb területet jelent a tavalyi évhez képest. A kazlakat, boglyákat érintő tűz 44 százalékkal több, mint 2021-ben ilyenkor. Tíz mezőgazdasági munkagép (öt kombájn, három bálázó, egy traktor és egy pótkocsi) gyulladt ki eddig, ami szerencsére negyedével kevesebb, mint tavaly júniusban.
Szomorú rekord, hogy Európa-szerte és nálunk sem volt eddig olyan sok erdőtűz, mint idén, az idei számok szerint több, mint háromszor annyi erdőtűz volt az Európai Unió területén mint a korábbi átlag. Csaknem 350 ezer hektár égett le mostanáig, és az előrejelzések szerint már nemcsak Európa középső és déli régióiban nő a tűzveszély, de északon is komolyan számolni kell ezzel a veszéllyel. Sajnos nálunk a legrosszabb a helyzet: a hőség és a szárazság miatt naponta átlagosan száz tűz keletkezik erdőkben, mezőkön, gabonatáblákon, s előfordul, hogy több száz hektáron pusztít. Szakemberek szerint összességében Magyarországon a leégett terület nagysága tízszerese a tavalyinak.
A tudományos kutatások egyértelműen rámutatnak, hogy a klímaváltozás is hozzájárul a sok erdőtűzhöz. Ugyanakkor Európában a tüzek több mint 95 százalékát emberi tevékenység okozza. Ahhoz, hogy ebből rendkívüli tűzhelyzet legyen, három dolog kell: a magas hőmérséklet, a szárazság és a nagy szél. Közben a helyzetet nehezíti, hogy a csapadék egyre ritkább, ha esik is, nem áztató esők jönnek, hanem szélsőségesen nagy mennyiségek, amiket aztán hosszú száraz időszak követ. Így várhatóan mind a mezőgazdasági, mind az erdőtüzek száma és az okozott gazdasági, ökológiai kár is emelkedni fog.
