Kínosra sikerült a keddi pekingi orosz-magyar vezetői találkozó: a már sokat elemzett diplomáciai eseményen Orbán Viktor láthatóan nem a kezdeményező, inkább a feszengő passzív fél szerepét töltötte be, míg Putyin magabiztosan és kimérten viselkedett.
Az orosz fél domináns szerepét hangsúlyozták az elnök gesztusai is. Putyin előbb lépett foteljéhez, mint Orbán, hellyel kínálta a magyar miniszterelnököt, rámutatott a tolmácsgép fülhallgatójára. Orbán Viktor láthatóan kényelmetlenül érezte magát a szituációban, legalább egy percig rendezgette dossziéját, miközben az orosz politikus már beszélt hozzá.
Ha beszélnek hozzánk, nem pakolászunk
Utóbbit figyelmetlenségként, bár nem komoly protokollbakiként értékelte Görög Ibolya protokollszakértő, aki a találkozó kapcsán nyilatkozott lapunknak. „Ez a politikus jelleméről vagy hangulatáról tanúskodik. Amikor már megszólítanak minket, nem illik rendezkedni – mondta Görög. Súlyosabb hibának tartotta viszont azt, hogy a miniszterelnök bizalmaskodva csak Szergejnek nevezte Szergej Lavrov külügyminisztert, aki előtt picit meg is hajolt. „Egy informális vacsorán koccintás után szólíthatjuk egymást a keresztnevünkön, de egy protokolláris rendezvényen ragaszkodnunk kell a teljes névhez vagy vezetéknévhez” – jegyezte meg a szakértő. Ő protokollszempontból egyébként nem lát érdekességet abban, ha Orbán ment el Putyinhoz, hiszen – a diplomáciai etikett szabályai szerint – a miniszterelnöknek kell felkeresnie az államfőt.
Nyitott marad azonban a kérdés, hogy ki szorgalmazta ezt a találkozót. Többek között ezt is megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztályától, valamint Havasi Bertalantól, a miniszterelnök sajtófőnökétől. Választ csak informálisan kaptunk, ebben azt jelezték, hogy az eseményre a kínai fél által biztosított vendégházban került sor, a programot így nem az oroszok, hanem a pekingi vendéglátók szervezték.
Putyin választóinak és a Nyugatnak is üzent
„Vettem már részt diplomáciai találkozókon, azok nem így néznek ki. Itt nem két egyenlő tárgyalópartner ült asztalhoz, hanem a domináns vezető az alárendelt féllel. Ha pedig baráti találkozónak szánták, akkor egy véres háború közepén egyszerűen gyomorforgató lenne. Az egész jelenet nyomasztó, kínos volt” – mondta a Magyar Hangnak Bod Péter Ákos közgazdász, a jegybank egykori vezetője, akit a találkozóról kérdeztünk. Bod szerint a Kreml több céllal tette közzé a találkozóról készített, Orbán zavart mozdulatait is megmutató felvételt: az orosz választóknak így bizonyítják, hogy Putyin most is erős és határozott elnök, aki egy uniós tagállam miniszterelnökét is „eligazítja” – a nyugati szövetségesek felé pedig azt jelzik, hogy házon belül vannak, kontroll alatt tartják egy EU- és NATO-tagállam vezetőjét. De akár üzenhettek a kormányalapításra készülő lengyel ellenzéknek, Donald Tuskéknak is – hogy ne reménykedjenek, a magyarok végleg orosz kézben maradnak – vélekedett Bod Péter Ákos.
A beszélgetés során Putyin megemlítette, hogy a magyar-orosz kereskedelemben jelentős, több mint 80 százalékos növekedést tapasztaltak, ami idén júliusig sajnos 35 százalékkal esett vissza. A lapunknak nyilatkozó közgazdász szerint Vlagyimir Putyin ez alatt a Magyarországra irányuló orosz exportot és azon beül is az energiahordozók eladását érthette. Ami Moszkvából nézve siker, az magyar oldalon kudarc Bod Péter Ákos szerint: a hosszú távú szerződés keretében vásárolt orosz földgáz és olaj, valamint az üzemanyagok (csak 2022 decemberében kivezetett) ársapkája együtt garantálta, hogy többet és drágábban vásároltunk az orosz féltől, mintha a piacról vettünk volna energiahordozókat. A magyar export lényegében nem számít, Putyin nem erről beszélt – vélte Bod, és ezt erősítette meg egy kereskedelmi forrásunk is. A magyar cégek főként autóalkatrészeket szállítottak az orosz piacra, ám az orosz-ukrán háború után kivetett uniós szankciók miatt ez a lehetőség lényegében kiesett.
Remélik, legalább kezet mosott utána
Putyin és Orbán pekingi kézfogása nagy hullámokat vert a nemzetközi diplomáciában is, és a helyzeten az sem javított, hogy a magyar miniszterelnök – részben az orosz retorikát követve – „katonai műveletnek” nevezte az Ukrajna ellen vívott véres orosz háborút. A találkozó miatt David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete Budapesten egyeztetett a NATO-államok és Svédország helyi nagyköveteivel. Petr Pavel cseh elnök szerint Orbán egyszerűen bedőlt az európai országokat megosztani próbáló Putyinnak. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pedig a France24-nek nyilatkozva azt mondta: reméli, Orbán legalább kezet mosott az orosz elnökkel történő kézrázás után.
Orbán és Putyin ugyanakkor a magyar belpolitika szempontjából is érzékeny témákat érintett a találkozó során. A magyar miniszterelnök például arról beszélt, hogy Magyarország soha nem akart Oroszországgal szembenállni – ez pillanatok alatt cáfolható, elég csak a Don-kanyar vérontásaira, Budapest 1944. decemberében kezdődő szovjet ostromára vagy a szovjet erők által levert 1956-os forradalomra gondolni. Putyin pedig azt hangsúlyozta, hogy Magyarország és Oroszország múltból örökölt kapcsolatai az elmúlt évtizedekben kizárólag egymás érdekeinek figyelembe vételén alapultak – nem kis eufemizmus így felidézni országunk orosz megszállását. Hogy Orbánnak a borítékolható botrány ellenére miért volt fontos a találkozó, arról csak találgathatunk: a Telex elemzése szerint így tudathatta Putyinnal, hogy valamelyest csökkenteniük kell a két ország gazdasági együttműködésének szintjén, ugyanakkor azt is, hogy kész továbbra továbbra is harmonikus kapcsolatokat ápolni Moszkvával.
