Részben tiszteletben tartja, hogy Novák Katalin kegyelemben részesítette az úgynevezett Hunnia-per vádlottjait, részben pedig üdvözli – erről beszélt Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón. A minisztert a Mandiner kérdezte az ügyről, megemlítve, hogy többféleképp értékelték a kegyelmet, sokan bírálták azt. Gulyás viszont üdvözli a döntést, szavai szerint egyszerűen azért, mert több mint tizenöt évvel az elkövetések után valódi igazságszolgáltatás már nincsen.
Gulyás úgy látja, ami történt, az a magyar igazságszolgáltatás szégyene, és nem javasolja, hogy ezt a fajta eljárást általánossá tegyük. Ezért pedig szerinte indokolt volt Novák Katalin döntése. Az államfő egyébként tavaly év végén már kegyelemben részesítette az ügy más vádlottjait. Most pedig Budaházy György hagyhatta el a börtönt.
A vád terrorizmus volt, miután a kétezres évek második felében több politikus kertjébe is Molotov-koktélt hajítottak, illetve bántalmazták a Budaházyról kritikusan fogalmazó Csintalan Sándort. Az ügy rendkívül hosszú ideig elhúzódott, a nem jogerős elsőfokú ítélet pedig tavaly márciusban még 16 év fegyházról szólt. Ezt csökkentették aztán hat évre, amelyből ügyvédje szerint Budaházy ügyvédje közlése szerint előzetesen már nagyjából négy évet leült. Így körülbelül kettő év lett volna hátra. Korábbi ítélet szólt még 13 évről is, de azt aztán megsemmisítették.
Budaházy az elmúlt közel tizenöt évben hol börtönben, hol házi őrizetben ült, de akadtak olyan időszakok is, amikor szabadon mozoghatott. Most viszont Nováknak köszönhetően szabadságvesztése felfüggesztéséről döntöttek.
Gulyás is elmondta a kormányinfón, hogy az elsőrendű vádlott egyébként is leülte már a büntetés nagy részét. A miniszter szerint rendkívül problémás, ahogy az ügy mindezidáig elhúzódott. Hozzátette azt is, hogy emberiesség elleni bűntett vagy emberölés esetében természetesen más lenne a helyzet ennyi idő elteltével is, de itt ilyesmiről nem volt szó.
Később a Népszava is érdeklődött az esetről. A lap munkatársa azt kérdezte, milyen közérdek fűződött a kegyelemhez. Gulyás szerint a köztársasági elnöki kegyelemnél indokolási kötelezettség eddig sem volt, de amit elmondott, szerinte magáért beszél, „az igazságszolgáltatás leszerepelt ebben az ügyben”. Úgy látja, nem a reparációt szolgálja, hogy a cselekmény után tizenöt-hat évvel először egyenesen tizenhét évre ítéljenek valakit. Ami pedig Csintalan Sándor megverését illeti, abban az ügyben szerinte pont nem volt kegyelem. Minden egyes kegyelmi kérvény esetében egyébként, ha bármilyen közbiztonságot veszélyeztető szempont felmerül, nem ellenjegyezné az igazságügyi miniszter a kegyelmet. Figyelembe vesznek továbbá többféle szempontot is, például hogy született-e az elítéltnek időközben gyereke, ebben az esetben pedig született.
Budaházyval egyébként 2018-ban interjúztunk még, akkor többek közt azt mondta: „semmi sem bizonyítja, hogy mi »robbantgattunk« volna. Egyébként is milyen »robbantások« voltak ezek, összehasonlítva a rendőrterrorral. Kisebb rongálásokról van szó, pár tízezer forintos károkozásokról. A sajtó általában túlzásokba esik a Molotov-koktéllal kapcsolatban, miközben láttam a nyomozati anyagban, hogy milyen szintű károkat tud csak többnyire okozni.”
