Gyakorlatilag bárkit megfigyeltethet majd az új szuverenitást védő hivatal. Rogán szupertitkosszolgálatától kapnak füleseket, az sincs meghatározva, hogy ki kerül majd célkeresztjükbe.
Tizenkettedik alkalommal módosulhat a gránitszilárdságú Alaptörvény, ezúttal azért, az Orbán-kormány új fegyverének: a szuverenitásvédelemnek adjon szellemi hátteret. A nemzeti szuverenitás védelméről szóló, régóta emlegetett törvényjavaslatot kedden este nyújtotta be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. A javaslat újdonsága, hogy bűncselekménynek tekinti, és akár három év börtönbüntetéssel sújtja a „választói akarat tiltott befolyásolását” – miközben nem csak a pártokat, de a választáson jelölet állító civil szervezeket is elzárja a külföldi támogatásoktól.
Kocsis már szeptemberben azzal magyarázta az akkor még csak ígéret szintjén létező módosítást, hogy azzal a külföldről pénzelt álcivil szervezetek, pártok és politikusok ellen védekeznének, egyúttal pedig borsot törnének az ellenzéki újságírók orra alá.
A most bemutatott javaslat borstörésre is alkalmas lehet, viszont ténylegesen blokkolja az ellenzék alternatív pénzügyi forrásait, és elképesztő jogosultságokkal ruház fel egy frissen életre hívott állami szervet: a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. Az elvileg autonóm hivatal vezetőjét Orbán Viktor javaslatára Novák Katalin köztársasági elnök nevezi ki. Jogkörei közé tartozik, hogy akár titkosszolgálati segítséget felhasználva kutasson magánszemélyek, cégek, egyesületek vagy éppen pártok könyvelésében, levelezésében.
Rátenyerelt a pénzcsapra a Fidesz
A javaslat a széleskörű felhatalmazások és a látszólag konkrét célkitűzés ellenére is megfoghatatlan – mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője, aki a Magyar Hang kérésére értékelte a beterjesztett szöveget.
Szerinte a szigorítás hatalomtechnikai szempontból érthető: az Orbán-kabinet nem nézhette tétlenül, hogy az ellenzék a párttörvényt megkerülve, a civil jelölő szervezetek közvetítésével jutnak külföldi eredetű támogatáshoz. „A Fidesz nem szereti, ha nem ő kontrollálja a pénzcsapokat, abban pedig tényleg volt kockázat, hogy 2022-ben az ellenzéki összefogás több milliárd forinthoz jusson amerikai forrásokból” – vélte Ligeti. A törvényjavaslat most viszont odáig megy, hogy a névtelenül érkező adományoktól is megfosztja a civil jelölő szervezeteket, ami azt jelenti, hogy anonim forrásból 500 ezer forint alatti támogatást sem fogadhatnak el.
Bármire feljogosított hatóság
A Szuverenitásvédelmi Hivatal létét (SZH) és tervezett eljárásrendjét magában is nonszensznek érzi a Transparency szakértője – Ligeti szerint a felvázolt feladatuk olyan parttalan és homályosan megfogalmazott, hogy az alapján „mindenre feljogosított hatóságnak” is nevezhetnék őket. Nem egyértelmű, hogy ez tudatos döntés vagy figyelmetlenség eredménye, de a törvényjavaslat nem pontosítja, hogy az SZH csak belföldi vagy akár külföldi szervezetekkel, cégekkel és magánszemélyekkel – akár újságírókkal – szemben is vizsgálatokat folytathat. Ráadásul, tevékenysége ellen nincs jogorvoslat sem, mivel az nem minősül közigazgatási eljárásnak – lényegében bárkiről bármit állíthat, az illető még perben sem tudja megvédeni igazát.
Az viszont tisztán látszik, hogy hivatal egyenesen a Rogán Antal felügyelte csúcstitkosszolgálattól, a Nemzeti Információs Központtól kérhet adatszolgáltatást; és ez az az ügynökség, amihez az összes polgári hírszerzési ügynökség információja befut. Vagyis, ha a szuverenitásvédelmi szerv úgy akarja, gyakorlatilag bárkiről érzékeny, titkosszolgálati eredetű adatokat ismerhet meg – és ezeket anonimizálva, de nyilvánosságra is hozhatja évenként közölt „szuverenitásvédelmi jelentésében”.
Abban sincs megkötve a kezük, hogy állami vagy magánszereplőkkel hazai vagy külföldi cégekkel dolgozhatnak együtt a kutatómunka során: vagyis a Szuverenitási Hivatal a Megafontól kezdve a Black Cube izraeli magánhírszerző cégig összedolgozhat, az ország védelmére hivatkozva.
Pótcselekvés, ijesztgetés, provokáció
Ligeti Miklós nyilvánvalóan pótcselekvésnek, sőt, provokációnak látja a törvényjavaslatot. „Ha bevezetésére mégis szükség volt, akkor a kormány úgy láthatja, hogy van miről elterelni a figyelmet, akár egy későbbi strasbourgi per és elmarasztalás árán” – mondta. Ráadásul, ha valakitől meg kellene védeni az ország szuverenitását, az éppen az orosz és kínai befolyásszerzés – a kormány viszont boldogan seftel ezekkel keleti autokráciákkal. A szakértő abban is biztos, hogy a törvényjavaslat „nagyon gyorsan összecsuklana” egy normálisan működő Alkotmánybíróság felülvizsgálata során: egy rendelkezése sem állja ki a jogállamiságból fakadó jogbiztonság követelményét mivel nem egyértelműek, világosak és a várható hatásuk sem előrelátható.
Az pedig Ligeti teljesen értelmetlennek érzi, hogy a tiltott finanszírozás felhasználását a Büntető törvénykönyvbe is átemeljék, miközben ez a választási jog asztala. „Ez semmi másról nem szól, csak az ijesztgetésről” – véli. Azon viszont egyelőre nem aggódna, hogy a törvényt tényleg éles helyzetben is használják majd, hiszen a kormány a Stop Soros-szabályozást is szögre akasztotta.
„Ez a javaslat el fog bukni”
Hasonlóan vélekedett a témáról a Transparencyvel közösen megszólaló öt további civil szervezet is: a TASZ, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország és a Mérték Médiaelemző Műhely. Közleményükben hangsúlyozták: a törvénycsomag valójában a hatalmi önkényt szolgálja. „Senki ne gondolja, hogy ez kizárólag a kormány által évek óta kipécézett civil szervezetekkel történhet meg. Újságírók, cégek, egyházak, szakszervezetek és önkormányzatok is az új hatóság célkeresztjébe kerülhetnek. Egy ilyen vizsgálat, ami innentől bárki ellen elindulhat, önmagában megbélyegző, különösen azért, mert ha végén nyilvános jelentés készül, az eljárással szemben semmilyen jogorvoslat nem áll rendelkezésre” –figyelmeztettek. Az aláírók biztosak abban is, hogy a Kocsis-féle törvényjavaslat végül el fog bukni, mert nincs összhangban az alkotmányos és uniós kötelezettségekkel sem.
