Bár Magyarországon hivatalosan nem ismerik el nemzetiségként a bunyevácokat, sokan közölük aktív kulturális éltet élnek, főként Baja környékén. Most arra buzdítanak vezetőik, hogy a népszámláláson egyértelműen fejezze is ki a többezres közösség, hogy hová tartozik valójában. Hivatalosan a horvátokhoz sorolják őket, ők azonban évtizedek óta küzdenek azért, hogy – mint ez volt a múltban is – önálló népcsoportként fogadja el őket a magyar állam, ahogyan ezt Szerbia már megtette. Nyelvük, szokásrendszerük, örökségük illeszkedik a délszláv kultúrkörbe, de nem azonos a horváttal, büszkék is arra, hogy létezik külön identitásuk, ahogy a térség többi népének is.
2006-ban az országgyűlés lesöpörte kezdeményezésüket az önálló nemzetiséggé válásról. Ezt megelőzően a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke, Vizi E. Szilveszter úgy foglalt állást, hogy „sem a népcsoport történeti, nyelvi különfejlődése, sem pedig a mai nyelvi helyzete nem indokolja a bunyevác csoport önálló kisebbségi közösségként való elismerését”. (...) „bunyevácok eredetéről, elnevezéséről, hovatartozásáról és releváns identitásformáiról a szakmai-tudományos és egyúttal a politikai viták még nem tekinthetők lezártnak”.
2009-ben Pálinkás József, az MTA új elnökeként viszont azt közölte, változott az akadémia álláspontja. „Ha elfogadjuk, hogy a nemzeti(ségi) hovatartozás döntően attól függ, hogy a szóban forgó nyelvek (nyelvjárások) beszélői mely közösségekhez tartozónak vallják magukat, valamint ha tekintetbe vesszük a bunyevácok szerbiai helyzetét, nem láthatjuk akadályát az önálló nemzeti kisebbségi státusz elnyerésének” – fogalmazott. 2011-ben végül mégis újra elvetette a parlament az önállósodásra vontakozó kezdeményezést.
– Más nemzetiség jogainak korlátozására, nyelvének és hagyományainak ápolásának megakadályozására nincs senkinek sem felhatalmazása, ez szembe megy az alapvető európai normákkal és értékekkel. A bunyevác anyanyelvű, származású vagy érzelmű magyar állampolgárokat is megilletik a nemzetközi szerződésben, az alkotmányban és a nemzetiségi törvényben garantált alapvető kisebbségi jogok – írták nemrégiben Facebook-oldalukra a Baja környéki bunyevácok.
Mint folytatják, „(...) ma – politikai döntés következtében - hivatalos kimutatásokban, statisztikában nem tudnak rólunk”. Ezért arra buzdítanak, hogy a „bunyevác anyanyelvű, származású és érzelmű magyar állampolgárok a népszámlálás adatlapján büszkén és bátran írják be a megfelelő helyre a bunyevác szót. A bunyevác népcsoport valós statisztikai létszáma elősegíti a téves politikai döntés megváltoztatását.”
A 2022-es népszámlálás október elejétől november végéig tart. Az első szakaszban, október 1-től 16-ig mindenkinek lehetősége lesz számítógépen kitölteni a kérdőívet. Aki nem kíván élni ezzel a lehetőséggel, azt október második felében felkeresik a kérdezőbiztosok. – Bár a nemzetiségre és a vallásra vonatkozó kérdésekre a válaszadás nem kötelező, minden bunyevác anyanyelvű, származású és érzelmű honfitársunkat arra kérjük, hogy vallják meg bunyevác kötődésüket! A bunyevácok szempontjából legfontosabb kérdés a „12.1. Melyik nemzetiséghez tartozónak érzi magát?” A válaszok között nincs felsorolva a bunyevác nemzetiség, de a „más nemzetiség” válaszra kattintva megnyíló ablakba már beírható a bunyevác. Aki egy második nemzetiséget is meg szeretne adni a bunyevác mellett, ezt is megteheti a következő pontban – fogalmaznak felhívásukban.
