Negyedszerre is megszavazta az Országgyűlés a háborús veszélyhelyzetet, vagyis ezzel együtt a rendeleti kormányzás folytatását. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a veszélyhelyzet meghosszabbítását azzal indokolta, hogy az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, humanitárius katasztrófa, valamint ezek magyarországi – különösen menekültügyi, gazdasági és energetikai – következményei az elmúlt időszakban nem változtak.
Az újabb 180 napra – praktikusan szólva fél évre – szóló veszélyhelyzet meghosszabbítása formailag egy 2022-es választás után elfogadott törvény módosításával valósul meg. Ez a „szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról” szól. Noha az Alaptörvény szerint a kormány legfeljebb 30 napra hirdethet veszélyhelyzetet, az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával azt meghosszabbíthatja. Miután a Fidesz-KDNP frakciószövetségnek kétharmados többsége van, a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott módosító javaslat megkapta a szükséges többséget.
Magyarországon egyébként 2020 márciusa van hatályban valamilyen veszélyhelyzet. Mint korábbi cikkünkben megírtuk, előbb a koronavírus-járvány miatt döntött az Országgyűlés veszélyhelyzet kihirdetéséről, majd a tavaly megválasztott kormány első intézkedései között bővítette a veszélyhelyzetek elrendelésének lehetőségét. Ezáltal létrejött a háborús veszélyhelyzet, mint új jogrend. Ennek érdekében még az Alaptörvényt is módosították. A kormány – immár az új alkotmányos szabályok szerint – az Ukrajna területén dúló fegyveres konfliktusra, a humanitárius katasztrófára tekintettel és ezek magyarországi következményeinek elhárítása érdekében új veszélyhelyzetet hirdetett ki.
A legutóbb májusban meghosszabbított háborús veszélyhelyzet november 25-ig van hatályban, ezért kérte a kormány ismét az országgyűléstől a 180 napos hosszabbítást.
