„Hajléktalanbűnözés”: alábbhagyott az állami szigor, a figyelmeztetés a legsúlyosabb büntetés

A 2018. őszi nagy felbuzdulás után csak elvétve indultak szabálysértési eljárások a közterületi hajléktalanság miatt. A legtöbb hajléktalannak otthont adó Budapest szabálysértési ügyekben illetékes bíróságán, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) is mindössze 11 ilyen eljárás folyt – derült ki a Magyar Hang által kikért adatokból. Ha pedig meg is állapították a szabálysértést, senkit sem ítéltek közérdekű munkára vagy elzárásra. A figyelmeztetés volt a legsúlyosabb kiszabott szankció.

Az adatsor azért meglepetés, mert 2018. október 15-én rendőröktől volt hangos számos budapesti aluljáró. A hajléktalanok körében különösen népszerű Blaha Lujza téri aluljáróból egymás után bújtak felszínre a kiűzetésük miatt méltatlankodó hajléktalanok, és gyújtottak a szerencsésebbek tekert cigarettára, mások dekkre. A szigor oka az volt, hogy a Fidesz nagyot álmodott, és kriminalizálással kívánta orvosolni a köztéri hajléktalanságot. Előbb Bajkai István képviselő javaslatára 2018 nyarán a gránit szilárdságúnak titulált alaptörvény hetedik módosításával megtiltotta a közterületek életvitelszerű használatát. Lényegében ez volt az előfeltétel, a szabálysértési törvény módosítása a szankciók lehetőségét teremtette meg. A negyedik figyelmeztetés után ugyanis szabálysértési eljárás indul a köztéri hajléktalanságon kapott személyek ellen.

A jogszabály 2018 októberében lépett hatályba, az aluljárókban berendezkedők kiűzése a fővárosi aluljárókból ekkor nagy médiafigyelem közepette indult. A következő napok az első bírósági eljárásokról szóltak. Szokatlan helyzetek is adódtak, a bíróság több hajléktalant videóközvetítésen át hallgatott meg.

A bíróságtól kikért adatok alapján a hatóság kezdeti ügybuzgalma hamar alábbhagyott. A jogszabályváltozás óta eltelt több mint egy év alatt mindössze 18 köztéri hajléktalanság miatti bírósági eljárásról tudunk. Ebből 10 a jogszabályváltozás utáni első hónapban indult, a maradék nyolc pedig azóta. A szóban forgó 18 eljárásból 11 a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) zajlott, itt járnak el az összes fővárosi szabálysértési ügyben. (A 20 magyarországi törvényszékből 18 adat adatait kaptuk meg, a Budapest Környéki és a Balassagyarmati Törvényszék lapzártánkig nem válaszolt kérdéseinkre).

A tárgyalt ügyeket végignézve feltűnő, hogy noha akár elzárást is kiszabhatnának a „hajléktalankodókkal” szemben, erre egyszer sem került sor. Érdekesség, hogy az ország első hajléktalanügyében a Gödöllői Járásbíróságon a vádat képviselő rendőrség 30 napos elzárást kért, de a bíróság megelégedett a figyelmeztetéssel is. Ennél súlyosabb szankciót azóta sem alkalmaztak.

Ám hogy egyáltalán a szankcionálás is ritka, azt a Pesti Központi Kerületi Bíróság 11 ügye is mutatja: mindössze egyetlen személy esetében állapították meg a szabálysértést – ő is figyelmeztetést kapott. Érdekesség, hogy a legutóbb tavaly októberben kellett döntenie a PKKB-nak hajléktalanság miatt, akkor is megszüntették az eljárást.

A vidéken működő bíróságok többségén még sosem kellett ilyen ügyben dönteni. A Pécsi Járásbíróságon például 2018 ősze óta nem volt ilyen eljárás. Bár akkor két eljárás is folyt, de ugyanazon férfivel szemben, és mindkétszer felmentették.

Győr azon ritka városok egyike, ahol tavaly tárgyaltak ilyen ügyet. Az érintett júliusban került bíróság elé, mert 90 nap alatt összegyűlt a három figyelmeztetése, és negyedik alkalomra sem akart hajléktalanszállóra, idősek otthonába menni. A hajléktalant előbb 72 órára őrizetbe vették, a rendőrség pedig a társadalmi elvárásokra tekintettel kérte a szabálysértés elkövetésének megállapítását és arányos büntetés kiszabását. A bíróság a szabálysértés miatt figyelmeztetést alkalmazott.

Emlékezetes, hogy többen – köztük a Kaposvári és Székesfehérvári Törvényszék egy-egy bírája – Alkotmánybírósághoz fordultak, mert alaptörvénybe ütközőnek találták a jogszabályt. A legfőbb bírói fórum szerint viszont a hajléktalanság kriminalizálása nem alkotmányellenes. (5 alkotmánybíró különvéleményt fogalmazott meg, szerintük alkotmányellenes a rendelkezés. Mint írták, „éppen az okozna sérelmet, ha az egyént az állam magára hagyná anélkül, hogy gondoskodna róla, mivel az emberi méltósághoz való jogot súlyosan sérti az embernek az emberi társadalomból való kiszorulása”.) Ezt követően folytatta le felfüggesztett eljárását a Székesfehérvári Járásbíróság. Az eljárás alá vont személyt azért állították bíróság elé, mert bár lett volna hely a Székesfehérvári Kríziskezelő Központban, nem akart a szállóra menni. Az érintett azonban szintén megúszta egy figyelmeztetéssel.

Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója érdeklődésünkre azt mondta, ugyan valóban elült a hatósági lendület, ez nem baj. Úgy látja, a kezdetben tapasztalt hatósági fellépéshez sokan alkalmazkodtak, van a jogszabálynak visszatartó ereje. – Az ellátottak inkább felszerelés nélkül közlekednek, vagy eltűntek szem elől – még a szociális munkások sem mindig találták korábbi ellátottjaikat. Úgy élnek, hogy nem kerülnek a törvény hatálya alá – magyarázza. Abban, hogy a szabálysértési eljárások többsége megszüntetéssel zárult, szerinte szerepet játszhat, hogy nehéz megállapítani, a negyedik figyelmeztetés időpontjában volt-e a hajléktalan fizikai, pszichés, mentális állapotának megfelelő férőhely az ellátókban. Aknai Zoltán leszögezte viszont, hogy a hajléktalanság problémája a jogszabályváltozással nem oldódott meg, ezért reméli, hogy nem szigorodik a fellépés.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/7. számában jelent meg február 14-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/7. számban? Itt megnézheti!