A demokraták formálisan is megtették az első lépést ahhoz, hogy impeachment-eljárás induljon Donald Trumppal szemben. Ugyanis benyújtottak hétfőn egy törvényjavaslatot, amely az Egyesült Államok kormánya elleni erőszakra való felbújtással vádolja az elnököt. Ha a képviselőház vádat emel ellene és a szenátus is elítéli Trumpot, nemcsak a Fehér Házból kell idő előtt távoznia, de a jövőben sem vállalhatna semmilyen közhivatalt, emellett a leköszönt elnököknek járó juttatásoktól is megfosztanák.
– Donald Trump súlyos bűncselekményt és vétséget követett el azáltal, hogy erőszakra bujtott fel az Egyesült Államok kormánya ellen – olvasható a mindössze négyoldalas törvényjavaslat elején, amelyet a demokraták nyújtottak be hétfőn, hogy megindulhasson az impechament-eljárás Donald Trump ellen.
A dokumentum idézi a 3. és a 14. alkotmánymódosítást, amelyek értelmében eltiltható a közhivatal viselésétől az a személy, aki felkelésben vagy lázadásban vett rész az Egyesült Államok ellen.
A dokumentum arról is ír, hogy az elnök már január 6-a előtt is mindent megtett az elnökválasztási eredmények megkérdőjelezése és ellehetetlenítése érdekében, például telefonon arra kérte a georgiai kormányzót, hogy „találjon” annyi szavazatot, ami megváltoztatná a végeredményt az államban.
A javaslat egyik benyújtója, David Cicilline a CNN-nek azt mondta: megvan a szükséges demokrata párti szavazatok száma, és meglesz a republikánus támogatás ahhoz, hogy vád alá helyezzék Donald Trumpot. Ezt támasztja alá a Politico értesülése is, amely szerint a benyújtást követő 3-4 órán belül már több mint 218 támogatója volt a javaslatnak – ennyi szavazat kell a képviselőházi többséghez.
Az impeachment eljárás szenátusi jövője azonban továbbra is bizonytalan. Egyrészt kérdéses a republikánus politikusok támogatása, másrészt a tárgyaláshoz szükséges idő is. Az elemzők szerint ezért jelenleg a legnagyobb esélye annak van, hogy csak január 20-a után dönthet a szenátus az ügyben. Épp ezért lehet nagy jelentősége annak, hogy a törvényjavaslatban szerepel az is, hogy nemcsak a jelenlegi posztjától foszthatnák meg Donald Trumpot, hanem akár attól is hogy a jövőben közhivatalt tölthessen be, illetve részesedjen a leköszönt elnököknek járó juttatásokból.
– A közhivatal betöltésének kérdése egy alkotmányjogilag nagyon bonyolult és ingoványos terület, hiszen még egyik elnök ellen sem kellett bevetni ezt az eszközt, és még egyetlen bíróság vagy kongresszus sem hozott ítéletet ebben a kérdésben – mondta Ross Garber alkotmányjogász a CNN-nek.
Egy javaslat már elbukott a republikánusokon
Az impeachmentről szóló törvénymódosító javaslatot azt követően nyújtották be a demokrata képviselők, hogy hétfőn a képviselőház egy rendkívül gyors, gyakorlatilag technikainak tekinthető szavazást tartott arról, kötelezzék-e Mike Pence alelnököt a 25. alkotmánymódosítás alkalmazására. Ez a cikkely ad lehetőséget a kormány tagjainak arra, hogy elmozdítsák az elnököt, ha az képtelen a hivatali teendőinek ellátására. Hétfőn a javaslat azonban pillanatokon belül elbukott, mert a republikánusok nem támogatták azt.
Az eddigi jelek szerint Mike Pence egyébként sem lépné meg azt, hogy leváltassa Donald Trumpot, akinek az elmúlt négy évben feltétlen híve volt.
Impeachment: a képviselőház vádat emel, a szenátus elítél
Az Egyesült Államok alkotmánya szerint az impeachment eljárás során a képviselőház emelhet vádat egy közjogi tisztséget betöltő személy ellen, az ügy tárgyalását és az ítéletet pedig a szenátus mondhatja ki. A vétségek között szerepel a hazaárulás, a vesztegetés, valamint a súlyos bűncselekmények elkövetése. Az Egyesült Államok történelmében még egyik elnököt sem sikerült elmozdítani hivatalából ezzel az eszközzel, de már többeket vád alá helyeztek így.
Az első elnöki alkotmányos vádeljárást 1868-ban indították Andrew Johnson ellen, a szenátus azonban nem találta őt bűnösnek. Sokak emlékezetében él a Richard Nixon elleni eljárás a Watergate-botrány során, ő azonban még azelőtt lemondott, hogy a folyamat elkezdődött volna. A sorban Bill Clinton 1999-es ügye következett, amelyben eskü alatti hamis tanúzással és az igazságszolgáltatás akadályoztatásával vádolták meg a demokrata párti elnököt, a szenátus azonban felmentette ezek alól – így hivatalban maradhatott.
Donald Trumpot először 2019 végén vonták az eljárás alá hivatali visszaélés a kongresszus akadályoztatása miatt. Bár a képviselőház vádat emelt ellene, a szenátus végül nem ítélte el. Ő az első amerikai elnök a történelemben, aki ellen másodszor is impeachment-eljárást kezdeményeznének.
