A társadalom jelentős részének fogalma sincs arról, mi történik körülötte, nem érnek el a tudatáig az információk. A propaganda, a közmédia nem szolidáris, együttműködő társadalom képét sugározza, hanem uszít, mindig másokat vádol a hibákért. Egy ország gazdaságát két-három év alatt rendbe lehet tenni. De az itt felhalmozódott mentális és erkölcsi szennyet egy évtized lesz, mire el lehet majd takarítani. Többek között erről beszélt Kompország című műsorunkban Inotai András. A közgazdász, a Világgazdasági Kutatóintézet egykori igazgatója hangsúlyozta: ideje lenne őszintén elmondania a hatalomnak, hogy a rekordmagas inflációnak elsősorban belgazdasági okai vannak. Hatalmas mennyiségű pénzt osztottak szét és sikkasztottak el, ami így nem a versenyt erősítette, hanem monopóliumok kiépítését eredményezte. Márpedig a monopóliumok mindig is igyekeztek maguk meghatározni az árakat.
Azt, hogy év végére sikerül-e egy számjegyűre csökkenteni az inflációt, még nem lehet biztosan kijelenteni, ám az éves átlagot 16,5-18,5 százalék közöttire várják, ami nagyon magas. Idetartozik az is, hogy jóval a világpiaci ár felett vásároljuk az orosz gázt. Mára a világpiaci energiaárak a 2019-es szintre, vagy az alá mentek vissza. Az európai országok elkezdtek függetlenedni az orosz forrástól, a térségbeli államok is így tettek, egyedül Magyarország nem. Ami olcsó, az a paksi áram, azt viszont többszörös áron adja tovább az MVM a felhasználóknak – szögezte le.
A fogyasztás csökkenése a költségvetésre negatív hatással lesz. Hiába készül el korán a büdzsé, éppúgy nincs kőbe vésve, int az alaptörvény. A magyar gazdaság Inota András szerint sebezhető; beruházások sorát fújták le, ami a munkaerőpiacot is megrángatja majd, tömeges vállalati csőddel fenyeget.
2010 óta nincs szakmai alapú gazdaság-, oktatás, egészség- és környezetpolitika, csakis a hatalompolitikai számítások számítanak a döntéshozatalkor. A magyar gazdaságot önrabszolgásítás, perifériára szorulás, munkaerő-kizsákmányolás jellemzi, mindez a környezet durva rombolásával. Az akkumulátorgyárak építésének erőltetése egészségi kockázatokat hoz és az egyoldalú elköteleződést erősíti. Inotai András kiemelte a földalapú támogatások igazságtalan voltát is. Olyanok kapják meg tömegével a pénzt, akik semmit nem tesznek a földdel, csak bérbe adják, a modernizáció pedig elmarad.
A gyakran emlegetett esetleges huxitról a közgazdász professzor azt mondta, a hatalmat kizárólag a pénzügyi támogatás érdekli. A miniszterelnök nyíltan emlegette 2030-at, ami után már nettó befizetővé válunk, de Inotai András szerint ez nem igaz, nem lesz ennyire erős addigra a gazdaságunk. Pénzre azonban nagy szükség van most is, egész biztos, hogy Orbán Viktor most forrásokat keres a keleti országokban.
Az interjút itt nézheti meg.
