Ha nem lépnek időben, még jobban meg fognak telni a Budapest környéki települések, végleg elveszítve a kertvárosi jellegüket – erről beszéltek polgármesterek a Fővárosi Önkormányzat péntek délelőtti konferenciáján. A rendezvényt az agglomeráció helyzetéről tartották, és felszólalt Karácsony Gergely főpolgármester is.
A politikus megjegyezte, a fővárost is hozzávéve hárommillió ember él ezen a területen, a GDP közel felét az érintett települések adják. Budapest belvárosa kezd elnéptelenedni, kiköltöznek az emberek, a folyamat pedig az agglomeráció népességnövekedését illetően nem fog megállni. Karácsony úgy látja, nincs eléggé átgondolva a közösségi közlekedés, az túlságosan Budapest-központú, az agglomerációt nem képes hatékonyan kiszolgálni. El kell érni szerinte, hogy az autóhasználattal versenyképessé váljon a közösségi közlekedés. A koronavírus-válság is csökkentette szavai szerint a tömegközlekedés iránti bizalmat, de reméli, ez fokozatosan vissza fog állni. A kormány elfogadta a vasúti fejlesztési stratégiát, aminek megvalósulása fontos, „még ha ilyen beruházási árakon, amiket a vasútnál látunk, a Jóisten pénze sem lenne elég.” Egységes jegy- és tarifarendszer kialakulására van szükség, aminek első lépése lesz a főpolgármester szerint az időalapú jegyek bevezetése.
Karácsony fontosnak látja azt is, hogy az építési szabályokhoz hozzányúljanak, az önkormányzatok kapják vissza a hatósági jogosítványokat. Abszurd és eklatáns példának látja eközben a levegőminőség ügyét, messze elmarad attól, amit egészséges lakóövezetben elvárhatnánk. Szerinte öt-hat évvel rövidíti meg az emberek életét, hogy a levegőminőség a központi régióban olyan, amilyen. A főpolgármester szerint egyre inkább egyfunkcióssá válnak ezek a települések, miközben a 21. század arról szól, hogy a kis léptékek városában szeretnénk élni, a lehető legkevesebb mobilitási igényt generálva.
Gémesi: Adják vissza az iparűzési adó felét
A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gémesi György szerint a kormányzati intézkedések olyan helyzetbe hozzák őket, hogy már nem a kompenzáció a megoldás, hanem az önkormányzati rendszer konszolidációja. Úgy látja, újra rendezni kell az állam és önkormányzatok közti feladat- és forrásmegosztást. Amikor már Székesfehérvár fideszes polgármestere, Cser-Palkovics András is azt nyilatkozza, hogy szükséges a rendszer átírása a választás után, az jelzi, jóval nagyobb a baj, mint gondolnánk. Gödöllő polgármestere szerint az iparűzési adó felét vissza kellene adni az önkormányzatoknak, ahogy a gépjárműadót is, a szolidaritási adót pedig el kell törölni.
Szentendre polgármestere, Fülöp Zsolt azzal nyitott: nemcsak Érd szeretne színházat, ők is vágynak egy állandóra a nyári mellett. Elmondása szerint hosszú ideje önkormányzati képviselő volt, amikor a főpolgármester az akkori szentendrei vezetőnek felvetette, fizessenek, ha azt akarják, hogy a HÉV továbbra is elmenjen Szentendréig. Megdöbbentek ezen, hogy akkor hogyan tovább? A 2019-es önkormányzati választás után aztán Karácsony Gergely azzal kereste meg, hogy nem lehet a budapesti forgalomirányítást önmagában tekinteni, elindult egy közös gondolkodás. Az összefogás agglomerációs tagozatát vezető Fülöp kifejtette, az építési törvénnyel kapcsolatos szabályok tizennégyszer változtak az elmúlt években, amit abszurdnak tart. Az egyik alapvető változás, hogy elkerültek a jogosítványok az önkormányzatoktól. Így amikor a kormányhivatalnál bejelentik, az szimplán csak tudomásul veszi, hogy újabb hatlakásos társasház épül fel a városban egy-egy családi ház mellé.
Csőzik: Érd mégis kap színházat, csak...
A kormány döntött, Érd kap színházat, de az Simonpusztán lesz, és Szőcs Géza Magyar Történelmi Színház lesz a neve – kezdte Csőzik László. A döntés viszont nem új, arról már tavaly is tudni lehetett. Az érdi polgármester mindenesetre nem bánja, de annak még jobban örült volna, ha kőszínház épül, nem pedig a martonvásári határban egy játszóhely.
Csőzik elmondása szerint ötszázezer ember költözött az agglomerációba, Érden pedig nagyjából 80 ezren laknak. Hivatalosan viszont 75 ezren vannak bejelentve. Mindenesetre elismételte, amit pár hete is mondott: ezzel a tizedik legnagyobb várossá váltak. (Szombathelynek hivatalosan 78 ezer lakosa van, ha a nem bejelentettekkel együtt itt is többen, akkor könnyen meglehet, még utóbbi a népesebb.) Érd elérte a megyei jogú városi rangot, Csőziket pedig azzal szokták ugratni, hogy megyei jogú faluként működnek valójában, mert az infrastruktúra nagyon szegényes. A 19. század végéig egyébként a település volt a legnagyobb falu az országban.
A polgármester kifejtette, érkeznek a harmincas-negyvenes gyerekes családok, viszont nem tartózkodnak napközben ott, ingáznak Budapestre. Így egy település nem biztos, hogy teljes értékű város, Érdet is alvóvárosnak mondják, ahova csak aludni járnak haza az emberek – fogalmazott. A munkavállalóknak nagyjából a kétharmada visszajár dolgozni, a gyerekek is fővárosi iskolába, óvodába mennek. Csőzikék szeretnék ott tartani az embereket, viszont megállítanák a növekedést, máskülönben szerinte Érd kilencvenezres településsé is válhat. Ha az ellenzék nyeri a választást, vissza fogják kérni az alapfokú oktatási intézményeket, de az építési jogköröket is egy kézben összpontosítanák.
Nehézkes eljutni Nógrád megyéből Vácra
Vác polgármestere, Matkovich Ilona szerint a város tipikus agglomerációs település, 37 ezer fölé emelkedett már a lélekszám, de a munkavállalók jelentős része a fővárosba jár vissza. Bár sokkal közelebb vannak Nógrád megyéhez, a közösségi közlekedés nehézkes a megyéből, egy távolabbi faluból több órát is igénybe vehet eljutni Vácra. A vasúti forgalom különösen nehézkes abból az irányból, mondta.
A belvárosuk nekik sem erre a népességszámra, illetve az ezzel járó forgalomra lett tervezve, mondta. Eközben a gigantikusra tervezett Samsung-gyár Vácra is hatással volt, sokan náluk keresnek telephelyet. Vác az ország legnagyobb utasforgalmat lebonyolító, nem budapesti állomása, így számukra nagyon fontos lett volna, hogy megépüljön Káposztásmegyeren a metró. Már csak amiatt is, mert nagyon sok váci gyerek jár Újpestre iskolába. A váci főpályaudvaron igyekeznek a közlekedést átalakítani, integrált közlekedéssel számolnak. A cél, hogy akár elektromos buszokkal oldják meg az utasok vasútállomásra érkezését. Eközben vonattal közlekedni továbbra sem a legbiztonságosabb még egy negyven kilométeres szakaszon sem, vezetékszakadás miatt az utasokat sokszor két település között szállítják le, sokan rendszeresen nem érnek be emiatt időben a munkahelyükre. A Volánbusznak pedig 150 millió forintot fizetnek, miközben hasonló a problémájuk, mint a MÁV-val, nehézkes mamutcéggel van dolguk. Ráadásul egész nap csuklós buszok járnak a városban, akkor is, ha csak néhányan ülnek azokon, ezért másfajta belső buszközlekedést is terveznek. És tennének valamit azzal is, hogy rengetegen használják az új M2-est, így sokszor előfordul, hogy Sződligettől már csak lépésben lehet haladni Vác irányába.
